Saját ügyfelei károsítják meg leginkább ezeket a cégeket: egyre több a visszaélés

A vállalatok által tapasztalt bűncselekmények toplistájának élén az ügyfelek által elkövetett csalás szerepel 35 százalékos aránnyal, ami növekedést jelent a 2018-ban mért 29 százalékhoz képest. A vállalkozások szerint az összes bűncselekmény közül ez a terület és a kiberbűnözés okozza a legtöbb gondot - derül ki a PwC globális gazdasági bűnözésről készített kétévenkénti felmérésének aktuális kiadásából.

A felmérés 99 országból több mint 5 000 választ vizsgált, és azokról a vállalatokról számol be, amelyeknél az elmúlt két évben átlagosan hat incidens fordult elő. A jelentés áttekinti a fenyegetéseket, a csalások költségeit, valamint azt, hogy a vállalatoknak mit kell tenniük az erősebb proaktív válaszok kialakítása érdekében.

Közel-Kelet és Észak-Amerika az élen

Ugyan az ügyfelek által elkövetett csalások száma egyre nő, az is igaz, hogy ez az a csalástípus, amely esetében a célzott erőforrások, a megbízható folyamatok és a technológia bizonyult a leghatékonyabbnak a megelőzésben. Az elmúlt két évben világszerte valamennyi régióban előfordult ügyfél által elkövetett csalás, visszaélés: a legnagyobb mértékű növekedést a Közel-Keleten (36%-ról 47%-ra) és Észak-Amerikában (32%-ról 41%-ra) tapasztalták.

A kutatás kiemeli a megelőzés fontosságát, valamint azt, hogy a megfelelő készségekbe és technológiába fektetés hogyan teremthet előnyt. A szervezetek közel fele ellenőrzések bevezetésével és fokozásával reagált a bűnözésre, aminek 60 százalékuk szerint meg is lett a haszna. A válaszadók közel fele azonban egyáltalán nem folytatott vizsgálatot. Alig egyharmaduk jelentette vezető testületének a bűncselekményt, de azok közül, akik ezt megtették, 53 százalék javított a helyzetén.

- mondta Peter Durojaiye, a PwC CEE régiójának Cybersecurity & Privacy igazgatója, és az EMEA térség Cyber Impact Center vezetője.

Kik követnek el gazdasági bűncselekményt?

A csalás minden szempontból érinti a vállalatokat - az elkövető lehet belső, külső szereplő, vagy sok esetben összejátszás is történhet.

• A válaszadók 39 százaléka szerint az elmúlt két évben a külső elkövetők jelentették a gazdasági bűnözés fő forrását.
• Minden ötödik válaszadó a vállalkozókat/beszállítókat jelölte meg a legnagyobb fennakadást okozó külső csalás forrásaként.
• A válaszadók 13 százaléka, akik az elmúlt két évben csalást tapasztaltak, több mint 50 millió dollár veszteséget szenvedtek el.
• A trösztellenes szabályok megsértése, a bennfentes kereskedelem, az adócsalás, a pénzmosás, valamint a vesztegetés és a korrupció a közvetlen veszteségek tekintetében az öt legköltségesebb csalásfajta közé tartozik, amelyeket esetenként súlyosbít a helyreállítás jelentős költsége is.

A technológia önmagában nem jelent megoldást

Bár a technológia a csalás elleni küzdelemnek csak egy része, a jelentés megállapítja, hogy a szervezetek több mint 60 százaléka kezd fejlett technológiákat alkalmazni (például mesterséges intelligenciát és gépi tanulást) a csalás, a korrupció és más gazdasági bűncselekmények elleni küzdelemben. A technológia bevezetésével kapcsolatos aggodalmak azonban a költségekhez, a nem megfelelő szakértelemhez és a korlátozott erőforrásokhoz kapcsolódnak. A válaszadók 28 százaléka szerint ez azért van, mert nehezen látják meg annak értékét.

- tette hozzá Gyimesi Csaba, a PwC Magyarország Cybersecurity & Privacy igazgatója.