2019. augusztus 18. vasárnap Ilona

Nagy a baj sok magyar vállalkozás háza táján: egyszerűen nem mondanak le erről


A legtöbb magyar vállalkozásnál nincsenek tisztában a saját folyamataik hatékonyságával, ha pedig esetleg szeretnék átlátni azt, hogy “hányadán állnak", legtöbbször a kesze-kusza Excel-táblákból igyekeznek tájékozódni. Holott igény az lenne arra, hogy a digitális útra lépjenek, de nem tudják hogyan tegyék meg az első lépést, addig viszont sokan gyakorlatilag “érzésből" viszik a cégeiket. Egyebek mellett ez derül ki egy friss kutatásból.

Alig 20 éve még szinte a könyvelés mentén vezették a cégeket, ám ma már a ERP (Vállalatirányítási) -rendszereknek köszönhetően valós időben szerezhetünk információt a vállalatunkról. Teljes iparágak alakulhattak így át

- mondta el a Cégmenedzser ügyvezető-tulajdonosa, Jagodics Tamás, aki látni kell azt, hogy milyen szemléletváltások mennek végbe az innovációnak és a fejlesztéseknek köszönhetően, ennek ellenére Magyarországon a cégek egy jelentős része komolyan le van maradva ezen a téren.

Ez derül ki egyébként az Európai Bizottság felméréséből is, amely szerint a magyar kis- és közepes vállalatok mindössze 13 százaléka számít digitálisan fejlettnek (Mögöttünk csak 5 ország áll rosszabbul) és alig több mint egy százalékuk tartozik a nagyon fejlettek, vagyis azok közé, akik például vállalatirányítási és ügyviteli rendszereket is használnak. Az Európai Unióban egyébként átlagosan 18,5 százalék számít digitálisan fejlettnek, kiemelkedő Dánia, ahol a KKV-k több mint harmada, vagyis 36 százaléka tartozik ebbe a csoportba. 

“Ismertük ezeket a számokat, tudtuk, hogy rosszul állunk digitalizációban és szerettük volna megtudni, hogy egyes iparágakban, illetve cégméretekben mi lehet a gond" - magyarázta az ügyvezető. A szakember szerint általános probléma a hazai vállalkozások körében, hogy nem látják át a projektjeiket, nem tudják, hogy melyik kolléga mikor mit csinál, a saját folyamataik követésére és ellenőrzésére nem használnak automatizmusokat, sőt, a legtöbben a mai napig Excel-táblákban vezetik a cég adatait, így fordulhat elő az, hogy sokszor napokig tart az, hogy átlássanak bizonyos folyamatokat.

A Cégmenedzser kutatásában résztvevő mintegy kétezer KKV túlnyomó része, több mint 80 százaléka a 100 millió forint alatti éves árbevétellel rendelkező vállalatok közül került ki. Jellemzően legfeljebb 10 főt foglalkoztatnak, 64 százalékuk szolgáltató, 13 százalékuk gyártó, míg 22 százalékuk kereskedő cég. A felmérésből kiderült az is, hogy a magyar KKV szektorban tevékenykedő cégvezetők milyen módon sajátították el a vállalatirányításhoz szükséges képességeket. A válaszok alapján úgy tűnik, hogy a cégvezetést főleg a gyakorlatban lehet elsajátítani, hiszen a válaszadók több mint 60 százaléka beletanult ebbe. Érdekesség, hogy majdnem 40 százalékuk úgy véli, hogy személyiségéből fakadóan, ösztönösen sajátította el a cégvezetéshez szükséges képességeket. A magyar KKV-k jelentős része ráadásul könyvek alapján működik, azaz a válaszadók több mint harmada könyvből is sokat merített a szakmájához. Ilyen tekintetben a negyedik helyen végeztek a tréningek. 

Azzal kapcsolatban, hogy ki mennyire látja át a saját cégénél a mindennapi folyamatokat és a működést, árulkodó adat az, hogy majdnem minden ötödik KKV-t, (azaz a válaszadók 18 százalékát) a könyvelő értékeli, “mert a könyvelés minden adatot tartalmaz és úgyis az alapján kell adót fizetni". Jagodics szerint a könyvelőre bízni a cégünk értékelését majdnem olyan, mintha “visszapillantóból vezetnél autót. Hiszen ha a könyvelőnek leadjuk a papirokat és mondjuk negyedéves áfán vagyunk, akkor a valós események után négy hónappal később látjuk csak azt, hogy mi történik a cégünkben. 

Ráadásul nem biztos, hogy a könyvelő azokat az adatokat látja, amelyek relevánsak az ügyvitel szempontjából. Hiszen előfordulhat az, hogy egy projekt rendkívül nyereségesnek tűnik, ám ha összeírnánk azt, hogy mennyi munkaidőt és energiát fordítottunk rá összesen, könnyen kiderülhet, hogy óriási veszteség van mögötte. Ezeket az összefüggéseket nem látja egy könyvelő.“ A KKV-k nagyobb része ennél igyekszik tudatosabban kezelni a cégügyeket, legalábbis erre utal az, hogy 41 százalékuknál általában minden projektet (megrendelést, kampányt, munkát) külön mérnek - beleértve a projektet költségeit és az azokból származó bevételeket is.

A kutatásból látszik az is, hogy hiába állnak alacsony digitalizációs szinten a magyar KKV-k, 24 százalékuk szinte azonnal teljes körű, valós adatokat tud szerezni a döntéseikhez, de a cégek több mint felének is legfeljebb csak 3 napra van szüksége. “A kutatásban résztvevő vállatok 3 százaléka használ valamilyen ügyviteli szoftvert, vagyis a többieknél az ilyen fokú gyorsasághoz és precizitáshoz jelentős humán erőforrásra van szükség, ami megfelelő bérezés mellett rendkívül megterhelő lehet egy-egy vállalkozás számára" - hívja fel a figyelmet ügyvezető.

Excel-rajongók vagyunk

Az alacsony digitalizációra utal az az adat is, amely szerint a magyar KKV-k körében az Excel és a számlázó program messze a legkiemelkedőbb és legtöbbet használt szoftver. 70 százalékuk használ Excelt, míg kevesebb mint 10 százalékuk alkalmaz valamilyen CRM-, vagy vállalatirányítási rendszert. A válaszadók több mint 10 százaléka gyártó cég, akik közül csak alig minden ötödik használ valamilyen termelésirányítási programot, vagyis a gyártók nagy része még manapság is Excel-táblák segítségével kezeli a gyártási folyamatokat. 

Az ilyen rendszerek mellőzése látszik a KKV-k által meghatározott leggyakoribb problémákon is. A válaszadók 58 százaléka szerint a legkomolyabb kihívás az, hogy az ügyfeleik utánkövetése nem automatizált, inkább esetleges. A KKV-k több mint harmada küzd azzal, hogy a vezetők számára fontos információhoz (pl. pénzügyi adatok, gyártással, humán erőforrással kapcsolatos információk, nyereségesség) csak sok kutatómunka után jut hozzá. Majdnem 40 százaléknál az is gondot okoz, hogy sok időt vesz igénybe a dokumentációk előkeresése, nem ritkán több munkatársat is be kell vonniuk ilyenkor. 

A különböző ügyviteli szoftverek mellőzését jelzi, hogy a válaszadók harmadánál nem látják át menet közben a projektek nyereségességét, azaz nincsenek tisztában azzal, hogy egyáltalán megéri-e az adott munka, amivel foglalkoznak, vagy sem. A cég vezetője szerint ilyenkor lenne óriási segítség egy szoftver, amely segít abban, hogy egy-egy projekt során vajon mekkora hatása van az ügyfél által kért változtatásoknak. “Gondoljunk itt most például a pótmunkákra, vagy mondjuk ingatlanberuházások során egy drágább alapanyag használatára. Ezeket nehéz pontosan átlátni, ezért lehet különösen hasznos, hogy egy szoftver automatiksan jelzi azt, hogy elfutottak a költségeink és már túl alacsony a nyereségráta."

Hogy mennyire nem világos sokak számára az, hogy mi történik pontosan a cégükkel, azt jelzi az is, hogy a közel kétezer válaszadó 36 százalékánál előfordult már az, hogy kapott adatokat a cégéről, de úgy érezte, hogy mégsem stimmel valami. Például nem volt szinkronban a cég adóbevallása és a bankszámlaegyenleg. Az alacsony digitalizáció hátrányait a legtöbben a bőrükön érzik, ugyanis a KKV-k 76 százaléka szerint növekedni tudna a cége, hogyha minden dokumentáció visszakereshető lenne. Jagodics szerint “ez is mutatja azt, hogy igenis szeretnének a digitalizáció útjára lépni a vállalkozások, tudják, hogy gyorsabbak lennének a folyamatok, gördülékenyebben mennének a mindennapok, valamiért mégsem teszik." Sőt, a cégtulajdonosok 85 százaléka úgy gondolja, hogy nyugodtabban és eredményesebben tudná vezetni a cégét, amennyiben minden adatot pontosan látna.

Jól jönne 3 millió forint?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: 3 millió forintos hitelösszeget, és 72 hónapos futamidőt adtunk meg, ezen kívül bepipáltuk "250 000 Ft feletti havi nettó jövedelem", illetve a "Jövedelmem a kiválasztott bankba utalnám" opciókat. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legolcsóbb konstrukciót, havi 52 421 forintos törlesztővel a CIB Bank (THM 8,17 %) nyújtja; de nem sokkal marad el ettől az MKB Bank (54 071 Ft/hó; THM 10,03%) ajánlata sem. Némileg lemaradva követi őket az OTP (63 419 Ft/hó; THM 16,06 %) ajánlata, de érdemes megnézni az K&H és az Erste ajánlatát is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk

Kiderült a sörtitok: ezzel itatják a magyarokat a gyárak
Rákaptak a drágább, minőségi sörökre a magyarok.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Aldi

08.15-08.21
Országos

Lidl

08.15-08.21
Országos

Auchan

08.15-08.28
Országos

Tesco

08.15-08.18
Országos

Spar

08.15-08.21
Országos

Interspar

08.15-08.21
Országos

Kika

08.14-08.18
Országos

Lidl

Iskolakezdés
08.01-09.14
Országos