14 °C Budapest

Magyarok tízezrei kerülhetnek az utcára: ezek a cégek vannak veszélyben

2018. április 16. 12:05

Egy friss felmérés szerint körülbelül 29 ezer tényleges családi vállalkozás van Magyarországon. 10-ből 4 cég esetében annyira aktuális az utódlás, hogy az az elmúlt 5 évben már végbe is ment, vagy a következő 10 évben meg fog történni. A családi vállalkozásokból ugyanakkor hiányzik az örökléssel kapcsolatos stratégia, és a családi jelleget gyakran értékesebbnek látják, mint a cégszerű működést. Sok tízezer állás múlik azon, hogy sikeresen vezénylik-e le a tulajdonosváltást ezek a cégek, mutatjuk, mennyire vannak felkészülve a változásra.

A Budapesti Gazdasági Egyetemhez tartozó Budapest LAB kutatóközpont Családi Vállalkozás Kutatási Program reprezentatív kérdőíves felmérése szerint a hazai körülbelül 29 ezer családi vállalkozás 39 százaléka (körülbelül 11 ezer cég) tekinthető generációváltó cégnek, vagyis olyannak, ahol tíz éven belül esedékes az utódlás, vagy az elmúlt öt évben már lezajlott az átadás. A családi vállalkozások 7 százalékában az első generációváltás már lezajlott az elmúlt öt év során, 30 százalékuknál 10 éven belül, 26 százalékuknál ennél hosszabb idő múlva lesz esedékes.

Téged is érdekelnek a vállalkozások?

A Pénzcentrum szervezésében a Google Magyarország támogatásával neves szakértők segítségével adunk hasznos tippeket a hazai kkv-k digitális képességinek fejlesztéséhez, az internet adta lehetőségek kiaknázásához, illetve ahhoz, hogy legmodernebb technológiák alkalmazásával hogyan készíthetik elő, támogathatják, tehetik még hatékonyabbá külföldi piacra lépésüket.

Rendezvényünkön előad Dr. Radácsi László is, a cikkben szereplő Budapest LAB igazgatója.

Mikor? 2018. május 3., csütörtök 17:30-19:15 (Regisztráció 17 órától)

Hol? A Budapesti Gazdasági Egyetemen (BGE) (1055 Budapest, Markó u. 29-31)

Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amit ide kattintva tudsz megtenni. Várunk szeretettel!

A cégek többségénél legfeljebb 7-8 alkalmazott dolgozik, így könnyű kiszámolni, hogy a következő időszakban minimum tízezrek állása múlik azon, hogy sikeres lesz-e az átállás. Sok cégvezető jellemzően későn eszmél, hogy nincs kinek tovább adni a stafétát, pedig egy sikeres utódlás tervezésének és megvalósításának folyamata akkor is több év, ha megvan az ideális és elkötelezett utódjelölt. A generációváltás pedig mindenképp nagy kockázat. A Family Business Consulting Group USA 2015-ös felmérései szerint világszinten a vállalkozások 30 százaléka éli túl az első, 10-15 százalék a második és csak 3-5 százalék a harmadik generációváltást.

Ezen adatok fényében legalábbis elgondolkodtató, hogy a Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatási Program friss adatai szerint a hazai családi cégek 51 százaléka egyáltalán nem rendelkezik utódlási stratégiával. 41 százalékuknak van stratégiája, de nincs írásban rögzítve, és csupán 8 százalék azon családi vállalkozások aránya, ahol van írásban rögzített stratégia is. Az arány némiképp módosul az érintettség figyelembevételével: a generációváltó családi vállalkozások 66 százalékának van legalább szóban létező utódlási stratégiája, míg a nem generációváltó cégek esetében ez csupán 39 százalék esetében igaz.

A siker nehezíti a dolgukat

- mondta el a kutatást bemutató sajtóbeszélgetésen Heidrich Balázs egyetemi tanár, a Budapest Gazdasági Egyeteme rektora arról, hogy mi lehet a családi vállalkozások előtt álló egyik legnagyobb kihívás. Ennek az az oka, hogy a kilencvenes években alapított vállalkozások vezetőinek egészen mások a módszereik, üzletvezetési technikáik, mint amit a tankönyvekben tanítanak, vagy amelyekre most szükség lehet.

Az utódlást nehezíti, hogy az alapító-vezetők bevallása alapján 27,2 százalékuknak nincs kinek átadni a tulajdont, és 27,8 százalékuknak nincs kinek átadni a vezetést, így az alapító nyugdíjba vonulásával várhatóan a cég is befejezi működését.

Azokban a családi vállalkozásokban, ahol esedékes az utódlás, a vezetést a Budapest LAB kutatásának eredményei szerint a családon belül adják át részben (26%) vagy teljes mértékben (55%). Az érintett cégeknek csak 12,8 százaléka tervezi, hogy külső vezetőnek adja át a vezetést, akár csak részben. A cég tulajdonát is sokan szeretnék a családon belül tartani (a generációváltó cégek 58 százaléka teljes egészében, 24 százaléka részben). Mindössze 7 százaléka gondolkodik családon kívüli cégátadásban. Van, aki tulajdonostársnak adna a tulajdonrészéből valamennyit (6%), de semmiképp nem az egészet. Mások munkatársakat tennének valamilyen részben tulajdonossá (8%), és csak 8 százalék értékesítené a tulajdonnak legalább egy részét piacon. 

A családiasságot üzleti értéknek tekintik

- mondta el a rektor, ami veszélyes is lehet az utódlás vagy a cég túlélése szempontjából, hisz nincsenek megfelelően leszabályozva a folyamatok vagy működési kompetenciák. A családi cégekkel kapcsolatos további probléma a paternalista szemlélet, a vezetés jellemzően egy teljhatalmú apa köré épül, a második generáció pedig nem biztos, hogy át tudja vagy át akarja venni ezt a szerepet.

"Nem szabad abba a hibába beleesni, hogy a partnerek vagy az alkalmazottak előtt kérdőjelezem meg az alapító véleményét, döntését"

- nyilatkozott a saját vezetői szerepének korlátairól egy kiszemelt utód, aki azt is hozzá tette, hogy az alapítók csak harc árán hajlandók lemondani vezetői jogköreikről vagy a tulajdonukról. Ezzel pedig összecseng, hogy tulajdonosi szinten nem is figyelhető meg vagyonátadás a második generáció számára.

A kiszemelt utódokkal egyébként a középiskola végén vagy az egyetem alatt ül le a család arról beszélni, hogy szeretnék-e folytatni a vállalkozást, azonban a választás ilyenkor már csak illúzió, a bevonódás (amely gyakran 5-6 éves korban kezdődik) mértéke miatt már szinte el van döntve, hogy az utód folytatja.

Szintén problémát jelent, hogy a kilencvenes években sikerre voltak ítélve a vállalkozások. Ha azokat a hibákat a második generáció is elköveti, mint az első, akkor félév alatt csődbe viszik a céget. Nagyrészt ugyanakkor az utódok nem fognak hibázni, mivel akarat sincs a második generáció túlnyomó többségében arra, hogy továbbvigyék a családi cégeket. 

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Míg az első generáció 80 százaléka akarja átadni a vállalkozást családon belül, a potenciális átvevőknek csak a 20 százaléka szeretné azt átvenni.

A családi cégekben jellemzően óriási érzelmi töltöttség is jelen van. Ennek köszönhető, hogy nem szívesen írnak le szabályokat, mert egyszerűen nem szeretnek arra gondolni, hogy lesz olyan helyzet, amikor nem tudnak mindent megbeszélni, amikor felbomlik a családi béke.

Nem tudja az első generáció, hogy a második elég tökös-e 

- osztott meg egy újabb megfigyelt érzelmi problémát Heidrich Balázs, aki azt is hozzá tette, hogy egyébként nincs is feltétlenül szükség azokra az attitűdökre, amelyekre az első generáció tökösségként és egyben a siker zálogaként tekint.

A jelenlegi hazai helyzettel kapcsolatban érdekesség, hogy az elvándorlás nem jelent meg a kutatásban, mint olyan probléma, amely veszélyeztetné a cégek utódlását. Ez utalhat arra, hogy a családi vállalkozások mutatnak egy olyan jövőképet, amely miatt a fiatalok nem mennek tartósan külföldre.

Korábbi kutatások szerint globálisan a családi vállalkozások fenntarthatóságának egyik legfontosabb eleme, hogy az utódok képzésére (üzleti tudományok, neves egyetemeken) nagy hangsúlyt fektetnek. Ugyanakkor a menő képzések nem biztos, hogy az elődök által várt eredményre vezetnek. Előfordulhat ugyanis, hogy a családi vállalkozás nem kínál kellően vonzó perspektívát a jól képzett utód számára. 

A GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey) 2012-es adatai alapján a 26 vizsgált ország átlagát tekintve a családi vállalkozások potenciális utódainak körében általánosan alacsony a hajlandóság a családi cég átvételére. 47,9 százalék sose gondolt ilyen karrier útra. 6,9 százalék tervezi átvenni végzés után és 12,8 százalék 5 éven belül. A kutatás szerint van összefüggés az országok GDP-je és a fiatalok tervei között - Magyarországon, ahogy más viszonylag szegényebb országokban is, az átlagnál magasabb a hajlandóság, hogy a fiatalok a szülők nyomába lépjenek.

A kis- és középvállalatokra jellemzően a családi vállalkozásokban sincs megfelelő képzés az alkalmazottak körében, ugyanakkor az utódok tanulmányaira szívesen költenek. Érdekes egyébként a tanulmányokkal és a tudással kapcsolatban, hogy az első generációs családi cégek nem feltétlenül első generációs vállalatként tekintenek magukra, mivel a szakmához való kötődés már a vállalatalapításnál korábban kialakult a családban.

Az utódlás a Budapest LAB kutatása szerint 3-5 évet vehet igénybe, mindemellett ha szakértő segítséget vonnak be a cégek, akkor ez egy-másfél évre is rövidíthető.

NEKED AJÁNLJUK
Páratlan fotó dokumentációval illusztrált napló került elő a Don-kanyarból (x)

Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.

Itt a díjnyertes fiatal vállalkozó újabb nagy dobása (X)

Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.

Ilyen modellben még soha nem szerveztek ekkora rendezvényt (x)

Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.

Zsongtak és tolongtak a vevők a magyar Kickstarteren: rengetegen csaptak le erre az egyedülálló termékre

Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.

NAPTÁR
Tovább
2024. április 20. szombat
Tivadar
16. hét
Április 20.
Cirkuszok világnapja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
GEN Z Fest 2024
Pénzről, bátran. Techről, tudatosan. Jövőről, őszintén.
Most nem