Jó hír érkezett: a magyar gazdaság jövője múlik ezen

Pénzcentrum2019. május 30. 22:33

2019 I. negyedévében tovább erősödött a nemzetgazdasági beruházásoknak a tavalyi év egészét jellemző dinamikus bővülése, a tárgyidőszaki fejlesztések volumene 26 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A beruházások nagymértékű expanzióját elsősorban a vállalkozásoknak a korábbi időszakot lényegesen meghaladó fejlesztései eredményezték. A feldolgozóipar kapacitásnövelést célzó beruházásai a tárgyidőszakban 33 százalékkal nőttek.

2019 I. negyedévében az előző negyedévhez képest:

A szezonálisan kiigazított volumenindexek szerint a beruházások - a 2018. év átlagos növekedésénél nagyobb mértékben - 6,8 százalékkal emelkedtek.

2019 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:

  • A beruházási tevékenység volumene 26, ezen belül a gép- és berendezésberuházásoké 21, az építési beruházásoké 32 százalékkal növekedett.
  • A beruházási teljesítmény a fejlesztések több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében - a korábbi negyedévek bővülését jelentősen meghaladóan - 38, a beruházások több mint tizedét megvalósító költségvetési szerveknél pedig 27százalék-kal nőtt az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest.
  • A nemzetgazdaság szinte minden területén emelkedett a beruházási aktivitás. A nagyobb súlyú területek közül a leginkább a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene nőtt (62 százalékkal), amiben a korábbi időszakokhoz hasonlóan meghatározó szerepet játszottak az uniós forrásból finanszírozott infrastrukturális fejlesztések (autópálya-, autóút-, vasútépítések), de a helyi és a távolsági személyszállítással foglalkozó vállalatok is jelentősen növelték beruházásaikat.
  • A nemzetgazdasági beruházások közel harmadát megvalósító feldolgozóipar fejlesztései az elmúlt nyolc év legmagasabb ütemében nőttek (33százalék-kal). Az alágak túlnyomó többségében növekedtek a fejlesztések, a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása területén, tekintve az alág termékei iránti erős nemzetközi keresletet. Kiemelkedően nőtt a fejlesztések volumene a vegyianyag-, -termék-gyártásban, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában, valamint az élelmiszeriparban. A járműgyártás beruházásai - amelyek a feldolgozóipar tárgyidőszaki beruházásainak több mint ötödét tették ki - mérsékeltebben bővültek a feldolgozóipari átlagnál.
  • A második legnagyobb részesedésű ingatlanügyletek beruházási teljesítménye a nemzetgazdasági átlagnál kisebb mértékben nőtt (9,5 százalékkal), elsősorban a lakásépítések mérsékeltebb bővülése következtében. A bérbeadást szolgáló létesítményekbe (pl. irodaházak, kereskedelmi egységek, raktárak stb.) történő beruházások erőteljesebben növekedtek. Az előbb említett három nemzetgazdasági ág a beruházások közel hattizedét tette ki.
  • A negyedik legnagyobb részesedésű kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban a beruházási teljesítmény - az előző időszaki csökkenés után - ebben a negyedévben ismét nőtt (7,3 százalékkal), amiben szerepet játszottak a gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozások fejlesztései is.
  • A költségvetéshez kötődő beruházások - amelyek összesített részesedése meghaladta az egytizedet - jellemzően a nemzetgazdasági átlagos szint alatt gyarapodtak. Ennek következtében a nagyrészt közösségi finanszírozású területek - elsősorban az uniós forrásból történő fejlesztések következtében - meghatározó, de a korábbiaknál mérsékeltebb szerepet játszottak a nemzetgazdaság egészére jellemző növekedésben. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén - elsősorban rendvédelmi és honvédelmi beruházásoknak köszönhetően - 11 százalék-kal nőtt a volumen, a nemzetgazdasági ág immár az 5. legnagyobb teljesítményt nyújtja. Az oktatásban - főként a felsőoktatáshoz kötődő fejlesztések befejezése nyomán - 1,1 százalék-kal csökkentek a beruházások. A kis súlyú humán egészségügyi, szociális ellátásban - elsősorban a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődően - 23 százalék-kal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbit. A művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ág beruházásainak emelkedését (56 százalék) a sporttal és a kultúrával kapcsolatos nagyberuházások okozták, így immár az ág teljesítményértéke meghaladta az oktatás és az egészségügy összesített fejlesztéseit. A víz- és hulladékgazdálkodás területén - részben hulladékkezeléssel kapcsolatos projektek következtében - a tárgyidőszaki volumen 2,3-szeresen haladta meg a bázisidőszaki, alacsony értéket.
  • A kisebb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a második legcsekélyebb részesedésű bányászatban a kőolaj- és földgázkitermeléshez köthető kutatási tevékenységnek köszönhetően több mint háromszorosára nőtt a beruházások volumene. A pénzügyi, biztosítási tevékenység fejlesztései több mint kétszeresére növekedtek, részben informatikai eszközök beszerzéseinek köszönhetően. Az energiaipari fejlesztések bővülésében (73 százalék) az alternatív energiaforrásokra alapozó erőművek létesítései is szerepet játszottak.

Címkék:
vállalkozás, beruházás, gazdaság, fejlődés, ipar, makrogazdaság, autópálya építés, alternatív energiaforrások, vasútépítés,