2019. szeptember 20. péntek Friderika

Így csökkenti a GDP-t a klímaváltozás: erre számíthat Magyarország


A globális éghajlatváltozást nem egyszerű feladat modellezni, ám még ennél is nehezebb a következményeit megjósolni. Az átlaghőmérséklet emelkedése egyértelműen negatívan hat a gazdaságra: a klímakatasztrófa megelőzésére, illetve a változásból fakadó ártalmak mérséklésére tett intézkedések globálisan csökkenthetik a GDP-t, hiszen pluszköltséggel járó mechanizmusokat kell beépíteni a mindennapi gyakorlatokba - legyen szó akár a vállalkozásokat sújtó környezetvédelmi célú adókról, akár a profitot csökkentő kényszerű kiadásokról.

Ami Magyarországot illeti, az átlag hőmérséklet növekedése miatt a szakértők szerint 2050-ig az évente előforduló fagyos napok száma csökkenhet, míg a hőségriadóval terhelt napoké nőhet. Rövidebb távon kevesebb esőzéssel kell tervezni, ám ennek eloszlása hektikusabbá válhat: főként télen várható több csapadék. Tehát a korábban Magyarország éghajlatára jellemző esős tavasz helyett esős, a várakozások szerint csapadékos télre lehet számítani hosszabb távon, a felsoroltak pedig összességében szárazabbá, akár sivatagossá is tehetik a jelenlegi mezőgazdasági területek bizonyos hányadát.

Ez sok esetben többletfeladatot, máskor azonban lehetőséget jelent a Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet kutatása szerint. Az olyan egynyári növények esetében, mint a kukorica vagy a búza, fel kell készülni arra, hogy csak öntözéses műveléssel lehet fenntartani a termesztést. Egy öntözőrendszer kiépítése és fenntartása azonban költséges, így alapos mérlegelést igényel a fejlesztés: megéri-e, és ha igen, akkor milyen forrásból. Emellett fontos, hogy a fejlesztéseket a víztakarékos (precíziós öntözési) módszerekkel valósítsák meg a gazdák. Új lehetőséget teremthet azonban a szárazságtűrő fajták termesztése. Borászati szempontból hátrányos, hogy 

a melegedő klíma miatt a borszőlők élettartalma rövidebb lehet, és az előrejelzés alapján a borok minősége is romolhat.

Természetesen nemcsak a mezőgazdaságra lesz majd hatással a klímaváltozás. A korszerű technológiák egyre szélesebb körű alkalmazásával az ipar energiaigénye várhatóan csökkenni fog, emellett bizonyosan nőni fog azoknak a cégeknek a piaci részesedése, amelyek valamiképp kiszolgálják a változás generálta igényeket, például az alternatív energiaforrásokat kiaknázó társaságoké. 

Az egyre forróbb nyarakat egyelőre a légkondicionáló berendezésekkel próbáljuk átvészelni, ám ez - részint a berendezések energiaigénye okán - hosszabb távon biztosan nem fenntartható. Ezek helyett egyre inkább a megfelelő hőszigetelés kialakítása válhat jellemzővé, tehát a korszerű nyílászárók gyártása és szerelése, a hőszigetelési technológiák fejlesztése fog már középtávon is előtérbe kerülni. 

Az innovatív technológiák kidolgozása az építőipar más területein is nagyobb figyelmet kaphat. A hektikus időjárási viszonyok miatt ugyanis felerősödhet az épületeket és csatornaszerkezeteket érő erózió. A burkolatok, szigetelések és vízelvezetők kezelése, cseréje, illetve a megfelelően ellenálló anyagok előállítása is kihívások elé állítja majd a vállalatokat, ugyanakkor a fejlesztések úttörői számára rendkívül jó lehetőséget is teremthet.

A magyarországi turizmus szempontjából közelítve, a klímaváltozás miatt a vízpartok felértékelődésére, ám a vízmennyiség esetleges csökkenésére is fel kell készülni.

A vízfelületek csökkenése visszavetheti a turizmust, a várhatóan korábban kezdődő és tovább tartó nyári szezon azonban kedvezően hathat az ágazatra. Összességében nagyon nehéz megbecsülni a klímaváltozás hatását a magyar gazdaságra. Több szektort is érinteni fog a változás, részint a többletkiadások, részint a kínálkozó lehetőségek miatt. Utóbbi esetében a vállalkozásoknak megfelelő ütemben kell dönteniük az átszervezésről vagy akár a profilváltásról, hogy valóban előnyre tegyenek szert versenytársaikhoz képest. 

Önmagában az alkalmazkodás ugyanakkor kevés. A klímaváltozás negatív hatásai állami és mikro-szinten is csökkenthetők preventív intézkedésekkel. E téren a legnagyobb hatása az állami döntéseknek, beavatkozásoknak lehet, hiszen az állam akár kedvezményekkel, akár extra adókkal a kívánt irányba terelheti a gazdasági szereplőket vagy a háztartásokat. Tipikusan ilyen intézkedés, hogy az elektromos hajtású autók vásárlása után nem kell gépjármű átruházási illetéket fizetni. Hasonló intézkedésekkel lehet rábírni a cégeket arra, hogy kevesebb káros anyagot bocsássanak ki a gyártás során, kevesebb hulladékot termeljenek, vagy akár az alternatív energiafelhasználás mellett döntsenek. 

Az OTP Business mind az alkalmazkodásban, mind a preventív intézkedésekben elkötelezett partnere a gazdaság szereplőinek. A pénzügyi szektor számára az Magyar Nemzeti Bank úgynevezett “Zöld Programja" fogalmazza meg a fenntartható működés jövőbeli feladatait: az ökológiai és pénzügyi kockázatok elemzése, a pénzügyi szolgáltatások "zöldebbé" tétele és mobilizálása, valamint a piaci szereplők fenntarthatósági beruházásainak ösztönzése az a három pillér, amire a jegybank a klímavédelmi programját alapozza. A nemzetközi és a hazai pénzügyi rendszer akkor lesz termékeit és szolgáltatásait tekintve ügyfélbarát és egyben versenyképes, ha ezen stratégiai célok figyelembe vételével szervezi át működését.

Egyénileg egy cég - akárcsak egy háztartás - az átgondoltabb, felelősségteljesebb beszerzéssel, illetve az alkalmazott eszközök korszerűsítésével, a használt ingatlanok energetikai korszerűsítésével, továbbá a munkafolyamatok optimalizálásával tehet a klímavédelemért. A vállalati kultúra része lehet az autómentes közlekedés elősegítése is - például kerékpártárolók, zuhanyzók kiépítésével vagy akár az otthoni munka támogatásával. A távmunka a napi ingázással járó környezetterhelés mellett az iroda fenntartási költségeit is csökkentheti, de akár a felesleges nyomtatást és papírfelhasználást is.

Jól jönne 3 millió forint?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: 3 millió forintos hitelösszeget, és 72 hónapos futamidőt adtunk meg, ezen kívül bepipáltuk "250 000 Ft feletti havi nettó jövedelem", illetve a "Jövedelmem a kiválasztott bankba utalnám" opciókat. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legolcsóbb konstrukciót, havi 52 421 forintos törlesztővel a CIB Bank (THM 8,17 %) nyújtja; de nem sokkal marad el ettől az MKB Bank (54 071 Ft/hó; THM 10,03%) ajánlata sem. Némileg lemaradva követi őket az OTP (63 419 Ft/hó; THM 16,06 %) ajánlata, de érdemes megnézni az K&H és az Erste ajánlatát is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Interspar

09.19-09.25
Országos

Spar

09.19-09.25
Országos

Lidl

09.19-09.25
Országos

Aldi

09.19-09.25
Országos

Tesco

09.19-09.25
Országos

Auchan

09.19-09.25
Országos

Kika

09.18-10.01
Országos

Praktiker

09.02-12.31
Országos