2019. május 23. csütörtök Dezső

Filléres tőkéből is lehetsz kőgazdag vállalkozó: így szerezhetsz pénzt az induláshoz


Javában tart már a Cápák című sorozat, ahol a jelentkezők ötleteit nap mint nap elbírálják a befektetők. Szerencsés az, akinek az ötletét alkalmasnak tartják, hiszen ekkor nagy mennyiségű forráshoz juthatnak a hazai vállalkozók, hogy megvalósítsák az ötletüket. Mi van ugyanakkor azokkal a vállalkozókkal, akik nem jutottak be a sorozatba, vagy nem is jelentkeztek? Nekik marad a banki hitel?

Számtalan lehetősége van egy vállalatnak, ha forrást szeretne bevonni a működéséhez. Az viszont egyáltalán nem mindegy, hogy mire kell a pénz - de a legfontosabb talán az, hogy kinek. A vállalkozó személyi ugyanis szinte minden forrás esetén legalább annyira meghatározó, mint maga az ötlet. Jelen cikkünkben mi most azt járjuk körül, hogy milyen lehetőségei vannak egy induló magyar kisvállalatnak, ha pénzhez kíván jutni, majd kicsit bővebben elmagyarázzuk, mi is az a kockázati tőke.

10-vől 9 magyar vállalat EU-s és állami forrásokból működik

Azt nagyon fontos kiemelni, hogy bár a források leginkább három helyről: uniós pályázatokon keresztül, állami támogatásból, banki hitelekből és kockázati tőkebefektetésből érkezhetnek, ezek sokszor összefüggenek egymással, vagy sok esetben inkább el sem válnak.

Ennek oka az, hogy a banki, kockázati tőkebefektetések mögött is nagyon sokszor állami pénz áll.

A magyar mikro- és kisvállalatokra jellemző az eltartó jelleg: nem törekszenek innovációra, nem akarnak exportálni, sokszor még a saját piaci pozíciójukat sem ismerik (rosszabb esetben még a piacot sem). Megelégszenek azzal, hogy a tulajdonos és a munkavállalók számára megélhetés biztosítanak, miközben egyre inkább felszínre kerülnek a problémák is. A nem innovatív, tengődő vállalatok nem képesek beszállni a bérversenybe, hiszen technológiailag messze elmaradottak a nemzetközi vállalatokkal szemben. Így aztán vagy kénytelenek túlóráztatni munkavállalóikat, vagy visszafogni a termelést/szolgáltatást.

Persze vannak olyan vállalatok is, amelyek fejlesztenek, beruháznak - sok esetben viszont ezek is inkább kötelező jelleggel teszik, semmint növekedési ambícióból. Jellemzően ezek azok a vállalatok, amelyek az állami és uniós ingyenforrásokból élnek. Persze a támogatások elnyerésének van egy feltételrendszere, amelynek meg kell felelni, ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a vállalatok nemzetközi szinten is versenyképesek.

Amennyiben egy vállalat uniós forrásokhoz kíván jutni, számtalan támogatási forma közül választhat. Ezek közül talán a legjelentősebbek az innovációs beruházásokat célzó támogatások, hiszen ezek idézhetik elő leginkább a vállalat magasabb termelékenységét. Persze emellett léteznek olyan források is, amelyek az értékláncba való becsatlakozást segítik - ezek hivatottak például arra, hogy a magyar kis- és közepes vállalatok alkalmas beszállítóivá váljanak a hazánkban működő, nagy nemzetközi termelővállalatoknak. Ezen támogatások lehetnek akár vissza nem térítendőek, de megjelenhetnek kamatmentes hitel formájában is.

Természetesen a magyar állam is biztosít támogatást különböző programokon keresztül (ezek egy része szintén uniós forrás). Az egyik legismertebb ilyen eszköz a Növekedési Hitelprogram, amely fix, 2,5 százalékos kamatozású hitelt jelenthet a magyar kisvállalatoknak - ha el tudják azt nyerni. Ennek ugyanis nem tud megfelelni mindenki. Ha pedig ettől elesnek, akkor maradhat a sokkal drágább banki hitel.

Ez vár a magyar kisvállalatokra, ha banki hitelért folyamodnak

Akárcsak a támogatások, a banki hitelek is sokfélék lehetnek. Először is itt sem mindegy, hogy milyen céllal igényelnek a vállalatok hitelt - az lehet különböző szempontok szerint szabad felhasználású, folyószámlahitel, beruházási hitel, változó- és fix kamatozású, rövid- és hosszú távú, stb. Ez egy olyan típusú forrás, aminek már jelentős költségei lehetnek, hiszen a kamatokat ki kell fizetni, és a jelzálogterhelést is sok esetben el kell fogadni. A hitel igénylése jóval bonyolultabb, mint a lakossági hitelek esetén.

Amit semmiképp nem lehet megspórolni, az a jól strukturált, pontos és precíz üzleti terv.

A bank természetesen figyelembe veszi a vállalkozó személyét és az ötletet is. Amennyiben az üzleti terv rosszul van megírva, de maga az ötlet jó, még reménykedhet hitelben a vállalkozó, ellenkező esetben semmiképp, hiszen a bank is szeretné viszontlátni a pénzét. Az sem mindegy, hogy mennyire tartja kockázatosnak a vállalkozás t a bank, hiszen ettől függ a kamat mértéke (ez jellemzően 5-10 százalék, bár nyilván hiteltípusonként eltérő). A megítélt hitelösszeg is lehet különböző nagyságú.

Hogy pontosan hogy is néz ki egy igénylés, illetve jellemzően milyen esetben fordulnak a vállalatok hitelhez, megkérdeztünk pár hazai bankot. Sokszor azonban azt tapasztaltuk, hogy a bankok nem kívánnak információt kiadni a kisvállalati ügyfelekről. Egyedül az MKB Bank adott részletes válaszokat kérdéseinkre. Arra a kérdésünkre, hogy milyen hitelcsomagok érhetők el a vállalatok számára, az alábbi választ adták:

Bankunk a legalább egy teljes lezárt évvel rendelkező induló vállalkozások számára kínál folyószámlahitel és forgóeszközhitel finanszírozási lehetőséget. Ezen felül vizsgáljuk annak lehetőségét, hogy miként nyithatunk a frissen indult mikro- és kisvállalkozások felé, amelyek hazánkban eddig nem kerültek a bankok és pénzügyi intézmények látókörébe. Célunk az egyre szélesebb vállalkozói kör elérése különböző finanszírozási ajánlatokkal.

Ahogy ebből kitűnik, egy induló vállalkozás aligha kérhet banki hitelt, hiszen ahhoz legalább egy évet fel kell mutatnia - noha az MKB elmondása szerint igyekszik nyitni a frissen alakult kisvállalatok felé is. Az viszont szinte biztos, hogy nagy összegű hitelhez ezek a vállalatok nem juthatnak. Ezek alapján nem meglepő, hogy az MKB szerint leginkább a több éves gazdasági múlttal rendelkező vállalatok nyújtanak be hitelkérelmet, bár egyre inkább nő az egy lezárt évet felmutató vállalatok köre is.

Ezen felül a banknál azt látják, hogy a fiatal generáció által frissen alapított vállalkozások is különböző finanszírozási lehetőségeket keresnek a piacon, és nyitottak akár az online megoldások felé is. Nem csak a már lezárt üzleti év jelentheti ugyanakkor az akadályt a hitelfelvétel előtt, ilyen lehet például az, ha a pénzügyi mutatók nem jók. Az MKB például az igénylési feltételekre vonatkozó kérdéseinkre ezt válaszolta:

Valamennyi hiteltermékünk esetében fontos, hogy az igénylő vállalkozás ellen ne legyen végrehajtási, felszámolási vagy csődeljárás folyamat, továbbá a cégkivonaton ne legyen el nem bírált változás a hiteligénylés időpontjában, és ezen felül természetesen vizsgáljuk a cég üzleti eredményességét, hitelképességét. Tekintettel arra, hogy bankunknál a piaci igények szerint differenciált a termékpaletta, a hazai mikro- és kisvállalkozások széles köre megtalálja a számára legmegfelelőbb finanszírozási megoldást. A hiteligénylők a legtöbb esetben teljesítik a bankunk által előírt termékfeltételeket.

Egy szó mint száz, a banki hitel azon működő, pénzügyileg eredményes vállalatok számára jelenthet megoldást, amelyek már sikeres működési modellt tudnak felmutatni. Az új, innovatív ötletekre alapuló kisvállalatok tehát nem reménykedhetnek banki hitelben. Itt jön be a képbe a kockázati tőke.

Mi is az a kockázati tőke, és kinek (nem) való?

Ezen a ponton érdemes szétválasztani a hagyományos magyar kis- és középvállalkozásokat a startupoktól. A startup olyan induló vállalkozás, amely általában valamilyen innovációra épít, és nagy növekedési potenciál van bennük. Ha egyszerűen akarunk fogalmazni, azt lehet mondani, hogy ők a kockázati tőke célpontjai, hiszen az ezekbe való befektetés térül meg leginkább a várható nagy növekedés miatt. A startupok sok esetben valamilyen technológiai újításra alapoznak, sokszor ezek emiatt tech- vagy műszaki vállalatok. Nem meglepő, de a magyar vállalatok döntő hányada nem ilyen.

De honnan is jön a kockázati tőke? Kockázati tőkealapokból. Ezek a befektetők sokszor (de nem mindig) a saját pénzüket fektetik egy vállalatba, amelyben komoly növekedési lehetőséget látnak. Ők elsősorban a startupokra, nem a hagyományos, "tengődő" kis- és középvállalatokra fókuszállnak.

Nem csak a jellegüket, de a finanszírozásukat tekintve is el kell választanunk a hagyományos mikro- és kisvállalatokat a startupoktól Szluha Dénes, az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures befektetési igazgatója szerint. Míg egy induló vállalat már középtávon is saját bevételéből kívánja finanszírozni a működését, a startupok finanszírozási modellje szerint 1,5 - 2 évig, sőt akár még tovább is, elsősorban a fejlesztés és a piaci felfutásig tartó időszakba külső forrásokra támaszkodik Szluha elmondása szerint. Ez ugyanakkor bőven megtérül, hiszen olyan terméket hoz létre, amely értékesítésének általában nincs fizikai határa. A kockázati tőkének a startupok esetén is leginkább beruházáshoz, de még inkább a fejlesztések finanszírozása az érdekes.

A startupok jellemző finanszírozási formája a kockázati tőke. Ez úgy működik, hogy a finanszírozó tulajdonrészt vásárol a vállalatban, amelyet 5-7 éves időtávban értékesít.

- mondta Szluha. Az ingyenpénz sincs tehát ingyen, hiszen ezzel a vállalatnak le kell mondania a szuverenitása egy részéről. A Hiventures esetében például a tulajdonrész az elmúlt két év tapasztalata szerint általában 25-35 százalékos - tőkeemelésen keresztüli - megvásárlásáról van szó, cserébe viszont a vállalat számára elérhetővé válik a kockázati tőkebefektető szakértelme és kapcsolatrendszere. Ami a vállalatvezetést illeti, a befektetési igazgató elmondása szerint ők mindvégig kisebbségben maradnak, hiszen a vállalat legfőbb értéke az emberi tényező, azaz az alapítók elkötelezettsége és motivációja, így ezeknek a vállalatoknak a szakmai függetlensége is biztosított. Az egészséges megoldás Szluha Dénes szerint nem más, mint az, hogy a működés során teret hagynak a vállalkozónak, és a mindennapi operatív működésbe kevésbé folynak bele. Az is fontos szerinte, hogy az alapító tulajdonosok tulajdonrészének nem szabad nagyon felhígulnia, hiszen ez későbbi források bevonását nehezítheti.

Hogy valósul meg a finanszírozás?

A legfontosabb kérdés a vállalkozóban minden bizonnyal az: hogyan találja meg őt a pénz? A válasz egyszerű: nekik kell megtalálniuk a forrást. A Hiventures befektetési igazgatója elmondta, hogy ők erős marketingtevékenységgel igyekeznek bevonzani a startupokat, amelyeknek egy üzleti tervet kell leadniuk. A legfontosabb azonban az emberi tényező Szluha szerint:

Az elbírálás során a humánfaktor a legfontosabb, utána jön az üzleti terv. Ez tartalmazza a termék, versenytársak és a piac bemutatását, valamint egy ötéves pénzügyi tervet. Ez mindig jól megmutatja, hogy mennyire struktúrált a vállalkozó gondolkodása. Néha például egy jól alátámasztott excel-fájl sokkal többet elmond, mint egy hosszú szöveges leírás.

Amennyiben a befektetés mellett döntenek, ez több formában valósulhat meg a céltársaság életszakasza szerint: van a pre-seed fázis - itthon általánosságban nem jellemző, hogy a legelső, ötletfázisban fektetnek be a vállalatokba, bár Szluha Dénesmegemlítette, hogy a Hiventuresnél erre is van példa. A Magvető fázisban azonban már sokkal jellemzőbb a befektetés, így ekkor, valamint a Növekedési fáziban ők is szívesen fektetnek be. Kérdésünkre a befektetési igazgató azt is elmondta, hogy nem minden ötletből lesz sikeres vállalkozás, nekik is van egy százalékosan tervezett bukási rátájuk

Összességében az elmúlt 10 évben nagy fejlődésen mentek keresztül a hazai startupok elmondása szerint. Vannak ugyanakkor magyar specifikumok: így például bár a technikai tudásunk nemzetközi összehasonlításban is jó, a sales és marketing tevékenységekről még lenne mit tanulnunk az angolszász startupoktól.

Magyarországon ez még nem divat - vagy igen?

Arra is nagyon kíváncsiak voltunk, hogy a magyar kisvállalatok nemzetközi összehasonlításban milyen mértékben folyamodnak kockázati tőkéhez. A befektetési igazgató elmondása szerint Európában nem jellemző az, ami az Egyesült Államokban a likviditásbőség miatt mindennapos: az öreg kontinensen kevésbé jellemző a magas kockázatvállalási hajlandóság, ezt pedig felismerték az államok is.

Ennek köszönhető, hogy mind a magyarországi, mind az európai kockázati tőkealapok 70 százaléka állami forrásokból fektet be.

Azaz itt sem válik el tisztán az állami és a privátszféra finanszírozása. Az már más kérdés, ha egy startup már felívelő időszakban van, akkor már ömlenek beléjük a magánforrások is, a kezdeti szakaszban azonban nagy szüksége van az európai startupoknak az állami segítségre. Ha ez nem így történne, Európa lemaradna az innovációs versenyben.

Szluha elmondta azt is, hogy bár a kockázati tőkebefektetők jellemző célpontjai a startupok, vannak olyan tőkealapok, amelyek előszeretettel finanszíroznak hagyományos kkv-kat is. Ennek az ő esetükben példáulazért van jelentősége, mert számos kisvállalat egyszemélyes vezetősége, tulajdonosa nyugdíjkorhatár előtt áll, így fontos lenne, hogy egy fiatalabb generáció ki tudja vásárolni ezen vállalatok tulajdonosát, vagy egy külső menedzsment be tudja magát vásárolni oda, biztosítva ezzel a vállalat működésének folytonosságát. Ahogy ugyanis a bevezetőben megemlítettük, Szluha szerint is nagy probléma, hogy a hazai kis- és középvállalatok csak a magyar GDP kis részét adják, nem úgy mint például Németországban és Ausztriában. A kockázati tőke nekik is lehetőséget teremthetne arra, hogy megújult tulajdonosi körrel és menedzsmenttel, friss szaktudással innovatívabbak legyenek, és megcélozzák az exportpiacokat.

NEM SZABAD TOVÁBB VÁRNI A LAKÁSVÁSÁRLÁSSAL!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor jobb, ha tudod, hogy lakáspiaci elemzők szerint az árak emelkedése lassul, és a finanszírozási költségek is rekord alacsony szinten vannak, de már nem biztos, hogy sokáig így is marad. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidő mellett már 2,75 százalékos THM-el, és havi 85 891 forintos törlesztővel fel lehet venni a Budapest Banknál. De nem sokkal maradnak el ettől a további bankok ajánlatai sem: az Erste Banknál például 80 439 forintos törlesztőt ígér a 2,66 százalékos THM; míg az MKB Banknál szintén alacsony, 2,70 százalékos THM is alacsony, 80 631 forintos törlesztőt jelent. Érdemes még megnézni a OTP Bank és a többi magyar hitelintézet konstrukcióját, különböző hiteösszegek és futamidők mellett is - ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS