2020. április 6. hétfő Vilmos, Bíborka

Ez minden európai embert érint: így hálózza be az életünket a mesterséges intelligencia

  • Portfolio
  • 2020. február 20. csütörtök 13:50

Ma mutatta be Brüsszelben az európai digitális transzformációval kapcsolatos stratégiáját az Európai Bizottság, amely a kiberbiztonságtól a kritikus fontosságú infrastruktúrákig, a digitális oktatástól a készségekig, a demokráciától a médiáig minden területet lefed. Ennek a nagyszabású bejelentésnek az apropóján a magyar sajtóban exkluzív véleménycikket írt a Portfolio-nak Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, amelyet az alábbiakban közlünk. A cikkben az elnök többek között az Európában előállított adatok és információk hatékonyabb tárolása és egymással megosztása mellett érvel és összességében az európai "technológiai szuverenitás" elérésének kereteit vázolja fel.

Optimista vagyok a technológiai haladást illetően. Orvostanhallgatóként szerzett tapasztalataim hatására hiszek abban, hogy a technológia pozitív erő a világban. Megtanultam és első kézből meg is tapasztaltam, hogy a technológia segítségével emberi sorsokat változtathatunk meg, életeket menthetünk meg, és olyan eredményeket érhetünk el, amelyek korábban csodaszámba mentek.

Ma már magától értetődőnek vesszük, hogy fertőzések esetén antibiotikumot szedhetünk, ha pedig megsérülünk vagy megbetegszünk, röntgen- vagy MRI-vizsgálat segít a diagnózis felállításában. Ezek mind-mind olyan csodák, melyeknek hatására jobbra fordult az emberek sorsa.

A technológiának köszönhetően egyre gyakrabban egyre lélegzetelállítóbb csodáknak lehetünk tanúi. A technológiai újítások jóvoltából az orvosok hatékonyabban diagnosztizálják a rákos megbetegedéseket, precíziós műtéteket hajtanak végre, és a terápiát az egyes betegek szükségleteihez tudják igazítani.

Mindez itt és most történik - napjaink Európájában. Én azonban azt szeretném, ha ez csak a kezdet lenne. Az a célom, hogy ez legyen a norma az európai társadalom minden területén: a mezőgazdaságtól a pénzügyekig, a kultúrától az építőiparig, az éghajlatváltozás elleni küzdelemtől a terrorizmus elleni küzdelemig.

Erre a jövőképre épül az új uniós digitális stratégia, melyet az európai bizottság ma terjesztett elő.

Meggyőződésünk szerint a digitális transzformáció fellendítheti az európai gazdaságok fejlődését, és segíthet abban, hogy európai megoldásokat találjunk a globális kihívásokra. Hisszük, hogy elő kell segíteni, hogy a polgárok jobb döntéseket tudjanak hozni, ennek érdekében pedig gondoskodnunk kell arról, hogy a nem személyes adatokból kinyerhető információk a rendelkezésükre álljanak. El akarjuk érni, hogy ezek az adatok mindenki számára hozzáférhetővé váljanak - függetlenül attól, hogy a közszféra vagy a magánszféra szereplőiről, kisebb vagy nagyobb cégekről, induló vállalkozásokról vagy óriásvállalatokról van-e szó. Ez meg fogja könnyíteni, hogy a társadalom egésze a legteljesebben kiaknázhassa az innovációban és a versenyben rejlő előnyöket, és biztosítani fogja, hogy a "digitális hozadék" mindnyájunk számára érzékelhető legyen. A digitalizált Európának a legkiválóbb európai értékeket kell képviselnie - nyitottnak, méltányosnak, sokszínűnek, demokratikusnak és magabiztosnak kell lennie.

Az előttünk álló digitális transzformáció nagyságrendjével és jellegével összhangban átfogó stratégiát dolgoztunk ki, mely - a kiberbiztonságtól a kritikus fontosságú infrastruktúrákig, a digitális oktatástól a készségekig, a demokráciától a médiáig - minden területet lefed. Stratégiánk megfelel az európai zöld megállapításban megfogalmazott nagy ívű célkitűzéseknek: egyebek mellett például arra irányul, hogy az adatközpontok 2030-ra teljesen klímasemlegessé váljanak.

A digitális transzformáció sikerét azonban nem szabad a véletlenre bízni - ezt a ma közzétett stratégiánk egyértelművé teszi. Biztosítanunk kell, hogy az internethasználat során jogaink, magánéletünk és adataink ugyanolyan védelemben részesüljenek, mint offline. Gondoskodnunk kell arról, hogy megőrizhessük az irányítást a saját életünk felett, és mi magunk rendelkezhessünk személyes adataink sorsáról. El kell érnünk, hogy a mindennapi kommunikáció és ügyintézés során megbízhassunk a technológiában, és hogy a technológiaváltás ne jelentsen értékrendváltást.

Teljesen megértem, hogy sokan még mindig bizalmatlanok az új technológiákkal - és különösképpen az új technológiák tulajdonosaival - szemben. Látom, hogyan tudja aláásni a bizalmat, amikor nagy online platformok meg nem engedhető módon használják saját ügyfeleik adatait, vagy amikor a dezinformáció kiszorítja a felelősségteljes újságírást, és a kattintásvadászat fontosabbá válik, mint az igazság.

Ezért megértem és elfogadom, hogy egyesek bizalmatlanok, szkeptikusak vagy akár borúlátóak a technológia hatásait illetően. És ezért hiszem, hogy olyan digitális átállásra van szükségünk, mely mind koncepcióját, mind jellegét tekintve európai.

Ha van bizalom, meg kell erősíteni, ha nincs, helyre kell állítani. Olyan digitalizációra van szükség, mely képes erre. A bizalomépítéshez az is kell, hogy a nagy digitális piaci szereplők vállalják a rájuk háruló felelősséget, és - egyebek mellett - biztosítsák, hogy az európai polgárok hozzáférhessenek az általuk gyűjtött adatokhoz. Az európai digitális átállás nem arról szól, hogy kevesek profitot termeljenek, hanem arról, hogy sokak új felismerésekkel és lehetőségekkel gazdagodjanak. Ehhez adott esetben új jogszabályokra is szükség lehet.

A lényeg az, hogy az európai digitális átállás képes legyen helyzetbe hozni a polgárokat, a vállalkozásokat és a társadalom egészét, és eközben megfelelő védelmet nyújtani a számukra. Eredményeket kell felmutatnia a mindennapi életben, hogy az emberek érzékeljék a technológia áldásos hatásait. Ahhoz, hogy ez így legyen, Európának saját digitális kapacitásokkal kell rendelkeznie, legyen szó a kvantuminformatikáról, az 5G hálózatokról, a kiberbiztonságról vagy a mesterséges intelligenciáról. Többek között ezeket a technológiákat azonosítottuk olyan, stratégiai fontosságú beruházási területként, ahol az uniós finanszírozás tagállami és magánforrásokat tud mobilizálni.

Az, hogy kihozzuk a maximumot a digitalizációban és az adatokban rejlő lehetőségekből, éppoly fontos a nagyvállalatok, mint a kis- és középvállalkozások számára. Noha a legjobb ötletekkel sokszor a legkisebb induló vállalkozások állnak elő, digitalizált világunkban a kisebb európai cégek számára küzdelmes feladatnak bizonyulhat a vállalkozás felfuttatása. Mi azt akarjuk elérni, hogy az induló vállalkozásoknak Magyarországon ugyanolyan lehetőségek álljanak a rendelkezésükre, mint a Szilícium-völgyben, hogy üzleti tevékenységüket bővítsék, más piacokra is kiterjesszék és vonzóvá tegyék a befektetők számára.

Ehhez fel kell számolnunk az európai egységes piac széttagoltságát, amely gyakran az online térben a legnagyobb. Össze kell fognunk - még ma. Ugyanakkor semmi szükség arra, hogy feladjuk különbözőségünket.

Erőink egyesítése azt jelenti, hogy kamatoztatjuk azokat az előnyöket, melyek Európa méretéből és sokszínűségéből adódnak - mindkettő kulcsfontosságú tényező az innováció sikere szempontjából. Arra is szükség lesz, hogy céljaink megvalósításához elegendő erőforrás álljon a rendelkezésünkre.

Ezért az európai tanács e heti ülésén minden erőmmel azon leszek, hogy olyan modern és rugalmas uniós költségvetés elfogadását szorgalmazzam, amely beruház a jövőnkbe - és a kutatásba, az innovatív megoldások meghonosításába és a készségfejlesztésbe, melyek jövőnk zálogát jelentik.

Ilyen költségvetésre lesz szükség, ha azt akarjuk, hogy Európa élen járjon azokon a területeken, amelyek a legtöbb lehetőséget kínálják. Ezek közé tartozik az adatipar és a mesterséges intelligencia is, melyekre vonatkozóan ma előterjesztettük terveinket, ahogy tettük azt az átfogóbb témakört felölelő digitális stratégiával is.

Az adatok tekintetében mindig a személyes adatok védelme fogja jelenteni a kiindulópontot. Az európai adatvédelmi szabályozás jelenleg is a legszigorúbb a világon, mi pedig most olyan eszközökkel fogjuk felruházni az európai polgárokat, melyek birtokában még nagyobb mértékben rendelkezhetnek személyes adataik felett.

Az adatoknak azonban van egy másik típusuk is, mely feltáratlan és kiaknázatlan aranybányát jelent a jövő gazdasága szempontjából - annak a gazdaságnak a szempontjából, amelyben a vállalkozások ott és akkor tudnak majd hozzáférni a számukra szükséges adatokhoz, ahol és amikor arra szükségük lesz. Hogy mire gondolok? Az anonimizált mobilitási adatokra, az utasszállító repülőgépek által gyűjtött meteorológiai adatokra és a műholdfelvételekre, de a motorteljesítménnyel, energiafogyasztással vagy bármi mással kapcsolatos ipari és kereskedelmi adatokra is.

Ezek a nem személyes adatok alapul szolgálhatnak új, hatékonyabb és fenntarthatóbb termékek és szolgáltatások megtervezéséhez és kifejlesztéséhez, és gyakorlatilag teljesen ingyen sokszorosíthatók.

Mi egyelőre mégsem hasznosítjuk az általunk előállított információk 85%-át. Ez nem mehet így tovább.

Ki fogjuk dolgozni az európai adatterek jogi keretrendszerét és működési szabványait. Ezekben az adatterekben a vállalkozások, a kormányzati szereplők és a kutatók biztonságos körülmények között tárolhatják majd adataikat és férhetnek hozzá a mások által rendelkezésre bocsátott megbízható adatokhoz. A biztonságos körülmények minden érintett számára értéktöbbletet és méltányos megtérülést fognak biztosítani.

Az adatállományok létrehozása segíteni fog abban, hogy Európában előmozdítsuk a bizalmat a mesterséges intelligencia iránt, és megkönnyítsük, hogy kiváló teljesítmények jöjjenek létre ezen a területen. A mesterséges intelligencia már most is segít a kisvállalkozásoknak csökkenteni energiaköltségeiket, környezetkímélőbb automatizált közlekedési módozatok előtt nyitja meg az utat, és hozzájárul ahhoz is, hogy az orvosi diagnosztika pontosabbá váljon.

Annak érdekében, hogy a vállalkozások - a kicsik éppúgy, mint a nagyok - maradéktalanul ki tudják aknázni a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, forrásokat fogunk biztosítani, hogy kiépítsük a helyi digitális innovációs központok hálózatát, és magas szintű kutatással és oktatással foglalkozó kiválósági központok létrehozásába is be fogunk ruházni.

Ezzel egyidejűleg azért is tenni fogunk, hogy a mesterséges intelligencia méltányos legyen, és megfeleljen a területek mindegyikén életbe léptetett szigorú európai normáknak. Elkötelezettek vagyunk a magánélet és a személyes adatok védelme, a biztonság, illetve a munkahelyi egyenlő bánásmód mellett, és elkötelezettségünk nem lankadhat akkor sem, ha a döntéshozatalt algoritmusok befolyásolják. Intézkedéseink során azokra a magas kockázatú alkalmazásokra fogunk összpontosítani, amelyek hatással lehetnek testi és szellemi egészségünkre, illetve amelyek fontos döntések meghozatalát befolyásolhatják a foglalkoztatásügy vagy a bűnüldözés területén.

Nem az a célunk, hogy még több jogszabályt alkossunk, hanem hogy gyakorlati biztosítékokat építsünk be a folyamatokba, garantáljuk az elszámoltathatóságot, illetve veszély vagy jogviták esetén biztosítsuk az emberi beavatkozás lehetőségét. A többi ágazat esetében - az autógyártástól az élelmiszeriparig - sikeresen jártunk el, most pedig ugyanezt a logikát és ugyanezeket a normákat fogjuk alkalmazni a rugalmas és gyors adathasznosításon alapuló új gazdaság kialakítása során.

Mindazt, amiről eddig beszéltem, a "technológiai szuverenitás" kifejezés összegzi.

Ezalatt azt a képességet kell érteni, amelyre Európának szüksége van ahhoz, hogy saját szabályait betartva és saját értékrendje alapján saját maga hozza meg a jövőjét meghatározó döntéseket. Ez segít majd abban, hogy mindnyájan optimistán viszonyulhassunk a technológiai haladáshoz.

Mi az a koronavírus?

A 2019-nCoV (SARS-CoV-2) névre keresztelt vírus a koronavírusok közé tartozik. Ma "mindössze" 7 olyan koronavírusról tudunk, ami az embereknél is képes betegséget okozni - súlyosságukat tekintve nagyon változatos problémákkal: az egyszerű náthától a súlyos légúti problémákig. Aki nem tudná, ugyanez a vírustörzs (koronavírus) felelős a néhány éve feltűnt SARS-ért és MERS-ért. A vírus okozta megbetegedés hivatalos neve COVID-19.

Hogyan terjed a koronavírus?

A COVID-19 főként cseppfertőzéssel terjed, de a kutatók által az sem zárható ki, hogy a fertőzött széklettel való érintkezés során is megfertőződhetünk.

Kik kaphatják el a koronavírust?

Ahogy más, a légutakat érintő vírusfertőzést, úgy a koronavírust is gyakorlatilag bárki elkaphatja. Viszont erre is fogékonyabbak lehetnek a krónikus betegségekben szenvedők, a legyengült immunrendszerűek, a kisgyerekek és az idősebbek. A betegség lefolyása náluk súlyosabb tünetekkel járhat, és a szövődmények is gyakoribbak.

A koronavírus tünetei

A koronvírus lappangási ideje a jelenlegi tudásunk alapján 2-14 nap. A tünetek súlyossága egyénenként nagyon eltérő lehet, vannak, akik kb. teljesen tünetmentesek, míg mások csak enyhe tüneteket tapasztalnak. Ez is hozzájárul a COVID-19 gyors terjedéséhez. A koronavírus a légutakat támadja meg. A fertőzés tünetei kezdetben hasonlítanak az influenza vagy egyéb légúti fertőzés tüneteihez:

  • száraz köhögés
  • láz
  • gyengeség, fáradékonyság
  • légzési nehézségek
  • légszomj
  • hasmenés
  • torokfájás (ritkábban)
  • orrfolyás (ritkábban)

A COVID-19 okozta fertőzés az esetek nagyjából kb. 80 százalékában enyhe vagy közepesen súlyos tünetekkel jár együtt, míg a jelenelgi statisztikák szerint az érintettek negyedénél volt súlyos a betegség. Az elsődleges, influenzaszerű tünetek után a betegség továbbterjedhet a tüdőre, súlyos légzési nehézségeket okozva. A koronavírus szövődménye tüdőgyulladás, akut légzőszervi distressz szindróma (ARDS), szeptikus sokk, veseelégtelenség, végső esetben pedig halál is lehet. A kórházi kezelésre szorulók többsége a fertőzés előtt egészséges volt. A halálos áldozatok azonban azok közül kerültek ki, akik a fokozott rizikójú csoportokba tartoztak, például krónikus betegségeik, szívproblémáik, cukorbetegségük volt vagy idősebbek voltak.

Minden a koronavírusról a Pénzcentrum tematikus mellékletében - KATT!

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Lidl

04.02-04.07
Országos

Interspar

04.02-04.11
Budapest

Spar

04.02-04.11
Országos

Tesco

04.02-04.06
Budapest

Auchan

04.02-04.08
Országos

Praktiker

04.02-04.12
Országos

Aldi

04.01-04.08
Országos

Auchan

Húsvét
03.12-04.11
Országos

  Ajánlatunk