2020. augusztus 15. szombat Mária

Itt a tételes cáfolat: brutális balgaság a világ egyik leghíresebb összeesküvés-elmélete


Mára megszokottá vált a repülőgépek által húzott fehér vonalak mintázta égbolt látványa. Ezzel együtt gyakran felmerül a kérdés, kell-e tartanunk a kondenzcsíkoktól? A jelenség egy fizikai folyamat eredménye, bár vannak, akik összeesküvést sejtenek mögötte. A HungaroControl a chemtrail-elméletek sebezhetőségére igyekszünk rávilágítani, illetve arra, hogy azok gyakorlatilag teljes képtelenségeken alapulnak.

A repülés misztikus világa a kezdetektől foglalkoztatja a kívülállókat. Nem véletlen, hogy egyesek a jól körülírható fizikai jelenségeknek is valamiféle mögöttes, titkos tartalmat tulajdonítanak. A repülőgépek útvonalán feltűnő kondenzcsíkok mindenki számára láthatók, ugyanakkor a szemlélők közül kevesen ismerik keletkezésük okát - így természetes, hogy bekerültek a nagy "összeesküvés-kánonba" is. Az ehhez kapcsolódó összeesküvés-elméletek már jó pár évtizede megszülettek, az első tudományos magyarázatokkal egyidőben.

A legnagyobb löketet azonban az adta a chemtrail-hívőknek, amikor 1996-ban az amerikai légierő kiadott egy tanulmányt, amelyben egy, az időjárást befolyásolni képes elméleti technológiáról írtak. Ezt követően a "hívők" is két táborra szakadtak: az egyik tábor tagjai úgy vélik, a kormányok repülőgépekkel mérgezik a lakosságot, míg a másikba tartozók szerint valamiféle "felsőbb hatalmak" folyamatosan befolyásolják az időjárást.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy valóban létezik olyan technológia, amely képes mesterséges felhők létrehozására. Ezt alapvetően a harmadik világ gazdálkodásának fellendítésére, esőfelhők készítésére gondolták jó megoldásnak, ám igencsak drága és nem is túl eredményes, így egyáltalán nem alkalmazzák.

A kondenzcsíkok ilyen értelemben kevésbé izgalmasak. De nézzük, miként is jön létre a kondenzcsík!

A gépek repülés közben üzemanyagot égetnek, a hajtóművekből pedig a levegőbe kerülnek különböző anyagok, például koromszemcsék, szén-dioxid, nitrogén és egyéb oxidok. A légtérben található pára és az üzemanyagban lévő víz ezekre az anyagokra kicsapódik, majd - mivel a repülési magasságban mínusz 50 és 62 Celsius-fok között mozog a hőmérséklet - azonnal meg is fagy. Ez látható a földről is szabad szemmel.

A konteóhívők szerint egyébként nem minden repülőgép vesz részt a "chemtrail hadműveletben". Úgy tartják, jól kivehető, hogy melyik kondenzcsík mérgezi az embereket és melyik ártalmatlan: a vastagabbakat és hosszabb ideig megmaradókat tartják károsnak. Természetesen erre is van valódi magyarázat. A fagyási folyamat csak bizonyos magasságban és hőmérsékleten következik be, ezért nem minden repülőgép mögött látunk kondenzcsíkot. A megfelelő magasságban, alacsony hőmérsékleten a jég nem tud megolvadni, csak szublimálni, ami sokkal lassabb folyamat, emellett az is lényeges, hogy a különböző légköri jelenségek mennyire stabilak az adott helyen. Ha nincs magaslati szél, vertikálisan nem mozog a levegő, akkor tovább marad látható a kondenzcsík, máskor pedig pár perc alatt eltűnik, de mindkét esetben ugyanarról a jelenségről beszélhetünk.

És nemcsak a hatjóműből kiáramló gázoknak köszönhetően keletkezhet kondenzcsík, hanem az aerodinamika törvényszerűségei alapján is, ott, ahol a levegő leválik a repülőgép egyes felületeiről. A szárny alsó és felső része között például a nyomás-kiegyenlítődés miatt szívó hatás alakul ki. Ennél az indukált ellenállásnál a két szárnyon örvény jön létre, ami fékezi is a repülőgépet. A hatás megelőzésére a szárnyvégekre úgynevezett örvényorsókat szerelnek, ami akár 10-15 százalékos üzemanyag-megtakarítást is lehetővé tesz. Magas páratartalom mellett ugyanakkor így is kialakulhat kondenzcsíkszerű képződmény - akár kisebb magasságban is - a két szárny végén, illetve olyan pontjaikon, ahol a levegő leválik.

A tudomány tehát részletes és világos magyarázatot ad ezekre az egyesek szerint "gyanús" jelenségekre. De az esetleges visszaélések lehetőségét az a tény is kizárja, hogy a légi közlekedés egy minden elemében komolyan szabályozott iparág, ahol mindennek nyoma van. Minden egyes repülést dokumentálnak, azokról terv készül: tudjuk jól, a gépek honnan indulnak, hová tartanak, mennyi időt töltenek az induló- és célállomásukon, milyen magasan repülnek, mit és mennyi terhet szállítanak, milyen súllyal szálltak fel és mennyivel landoltak. Így pedig teljességgel kizárható, hogy rossz szándékú, "titkos" repülőgépek hada járná a világ légtereit, ahogy azt az összeesküvés-elméletek megpróbálják elhitetni velünk.

Címlapkép: Getty Images

KIHÚZNA A BAJBÓL 2 MILLIÓ FORINT?

Fontos! 2020. december 31-ig minden hazai banknál igényelhetőek az akciós fogyasztási hitelek, melyek kamata egységesen 5,9%. A kedvezményes személyi kölcsön kamata viszont a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és így magasabb lehet a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk

Portfolio HR Revolution 2020 Konferencia

Vörös riadó! A munkaerőpiac aktuális kérdései, kihívásai, és természetesen a lehetséges megoldások.

Sustainable World 2020 Konferencia

A jövő vállalata konferenciát, melyen a fenntarthatóságról, zöld finanszírozásról és befektetésekről, az energiatársaságok aktuális helyzetéről, és a zöld vállalatok kihívásairól, lehetőségeiről lesz szó.