Horvátországba mész nyaralni? Ezt jobb, ha tudod a kunáról

Bizonyára sokan nem örülnek annak, hogy éppen a nyár elejére szakadt be a forint árfolyama. Bár a forint euróval szembeni gyengülése már április második felében megkezdődött, ugyanakkor az árfolyam látványos beszakadása az utóbbi két hétben következett be: április közepén még 310 forint környékén volt az euró árfolyama, amely május közepe felé már 315-re gyengült, az utóbbi napokban pedig - ha csak rövid időre is - elérte a 321-et is.

Nem csak az járt rosszul, aki euróra váltaná a pénzét, hiszen erősödött a dollár is, valamint a horvát kuna is. Nyaralás szempontjából utóbbi talán több magyart érint, hiszen Horvátország évről évre a magyarok kedvelt úti céljának bizonyul. Az oda utazóknak nyilván nem jó hír, hogy mostanra már több, mint 43 forintot kell adni egy kunáért, miközben április közepén még a 42 forintot sem érte el az árfolyam.

Természetesen senki sem fog vagyonokat bukni azon, hogy gyengébb árfolyam mellett kénytelen nyaralni, de egy nagyobb költségvetésű nyaralás esetén már több ezer forintot is veszíthetünk a dolgon. Például 300 ezer forint átváltásakor a kuna esetében 10 ezer, a dollár esetében 31 ezer, az euró esetében pedig 9 ezer forint veszteséget kell elkönyvelnünk az április közepi árfolyamokhoz képest.

Mi áll a gyengülés hátterében?

A rosszabb árfolyamon váltókat valószínűleg kevésbé vigasztalja, hogy a szakértők szerint a forint gyengülésének hátterében külső tényezők állnak, tehát nem Magyarországon romlott el valami az utóbbi időszakhoz képest. Ezt így láthatják az MNB-nél is, hiszen egyelőre semmiféle komolyabb beavatkozásra nem szánták el magukat az árfolyam megerősítése érdekében.

Attól még persze adódik a kérdés, hogy még meddig gyengülhet a forint, illetve mikor, és meddig erősödhet vissza. Röviden tehát: érdemes-e várni a váltással? Természetesen a jövőt sosem könnyű megjósolni. Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője május közepén még úgy vélte, rövid távon a 310-315 közötti forint-euró árfolyam lehet a meghatározó, ám a felső határ felé időnként kiléphet az árfolyam. De a CIB Bank múlt hét végi elemzéséből is az derült ki, hogy egyelőre változatlanul 313-as euró-forint árfolyamot várnak az év végére, illetve az e heti elemzésük alapján is arra számítanak, hogy pozitív korrekcióra számítanak a 315-ös szint irányába. Igaz, csak több hónapos távlatban.

Mit lehet tenni?

Tehát ahogy írtuk, a szakértők többnyire úgy vélik, hogy a forint jelenlegi gyengélkedése csak átmeneti, de hogy meddig tart, azt nem lehet pontosan megmondani. Ahogy azt sem, hogy egy esetleges visszaerősödés meddig tart.

Tehát akinek még odébb van a nyaralása, az megteheti, hogy várhat a váltással - miért is váltana ilyen rossz árfolyamon? -, de akit szorít az idő, az már nem tud mit tenni ebből a szempontból. Megoldás lehet ugyanakkor, hogy csak egy kisebb összeget váltunk - amennyi készpénz feltétlenül szükséges lehet.

Az egyéb kiadásokat pedig már intézhetjük bankkártyás vásárlással is, hiszen ezzel egyrészt időt nyerhetünk - hiszen az utazásig erősödhet a forint -, másrészt jellemzően a bankok kedvezőbben váltanak devizát, mint a váltók a valutát. Ráadásul gondoljunk arra is, hogy valutaváltás esetén nem csak az átváltás költsége terhel minket, hiszen az átváltandó forintot is előtte fel kell vennünk, ami sokszor szintén nem ingyenes.

Persze a kártyás fizetés esetén is van néhány dolog, aminek utána kell néznünk. Először is járjunk utána, hogy egyáltalán mennyire elterjedt a kártyás fizetés abban az országban, ahova utazni szeretnénk. Európában, Észak-Amerikában valószínűleg ritkán lesz olyan problémánk, hogy nem tudunk kártyával fizetni, de nyilván vannak a világnak olyan helyei, ahol még nem elterjedt a kártyás fizetés.

Továbbá nem árt utazás előtt bejelenteni a bankunknak, hogy külföldre utazunk, nehogy úgy járjunk, hogy a bank - az esetleges csalások kiszűrése céljából - letiltja a kártyánkat. És ha már bank: ugyancsak az utazás előtt érdemes megérdeklődni, hogy számítanak-e fel bármilyen plusz költséget a külföldi kártyahasználat esetén. Ez ugyanis nem felétlenül díjmentes az összes banknál.

Mi az adott ország devizája?

Nem árt tisztában lenni azzal, hogy külföldi vásárlás esetén akár két konverzió is történhet. Minden bankkártyának van egy elszámolási devizája (jellemzően dollár vagy euró): külföldi vásárlás esetén először erre történik az átváltás, majd jön a második váltás, amikor már forintra konvertálják a levásárolt összeget.

Tehát ha például Horvátországban vásárolunk kunáért, akkor először a bankkártyánk kártyatársasága azt dollárra/euróra váltja, ezt követően pedig a bankunk konvertál forintra. Természetesen ha eleve dollárban vagy euróban fizetünk, akkor csak egy konvertálás történik.

Ezt a kétszeri váltást persze készpénz esetében sem tudjuk feltétlen elkerülni, hiszen előfordulhat, hogy olyan valutára van szükségünk, amit Magyarországon nem váltanak. Ilyenkor kénytelenek vagyunk eurót, esetleg dollárt váltani, amit aztán már az adott országban váltunk tovább, valószínűleg igen rossz árfolyamon.

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a bankkártyás vásárlás jó alternatívája lehet a gyenge forintárfolyamon való pénzváltásnak, de érdemes ebben az esetben is előzőleg tájékozódni. Nyilván pénzváltás előtt is körülnéz az ember, hogy hol tud a legolcsóbban váltani, ugyanígy megér feltennünk néhány kérdést a bankunk felé annak érdekében, hogy elkerüljük a későbbi kellemetlenségeket.