2020. április 2. csütörtök Áron

Gyülekeznek a gomolyfelhők: beinthet a koronavírus a magyar turizmusnak


2020-ban is folytatódik a hotelpiaci fellendülés: az újonnan átadott szobák száma megduplázódhat, és elérheti a 2000 szobát, továbbá a nemzetközi szállodaláncok mellett a befektetési alapok is aktívak lesznek, mint vevők vagy beruházók. Tavalyhoz hasonlóan idén is várhatóak jelentős adásvételek a piacon: a vevők leginkább a 4*-os szállodákat keresik, ahol a vételár elérheti a szobánként 230 ezer eurót is. Árfelhajtó hatású az ÁFA-csökkentés, valamint az a tény, hogy a cseh és a lengyel piacon már lezajlott a jelentős drágulás. Negatív tendencia a kivitelezési költségek emelkedése, az építőipari kapacitáshiány, de legfőképpen a koronavírus turizmusra gyakorolt hatása körüli bizonytalanság - ezek a főbb megállapításai egy friss szállodapiaci előrejelzésének.

A VLK Cresa piacelemzést és előrejelzést készített a magyar hotelpiacról, melynek legfontosabb megállapítása, hogy szárnyal a szektor: folyamatosan épülnek az új szállodák, de a már működő hotelek iránt is élénk a vevői kereslet. 2019-ben 8 budapesti és 3 vidéki szállodában közel 1000 új szállodai szoba nyitott meg, és a kínálatbővülés mellett is növekedett a foglaltság, bár minimálisan: Budapesten 0,2 százalékot 76,2 százalékra, országosan pedig 61,2 százalékról 61,7 százalékra a megelőző évhez képest. Tavaly a budapesti 4*-os szállodák egy szobára jutó árbevétele nőtt a leggyorsabban: a 13,6  százalékos emelkedés meg is magyarázza, hogy a folyamatban lévő hotelfejlesztések 46 százaléka is ebben a kategóriában zajlik. A fejlesztőket az sem riasztotta el, hogy az építési költségek - ugyanolyan műszaki tartalom mellett - 40-50 százalékkal emelkedtek az elmúlt két-három évben, ami egy 4*-os szálloda esetén azt jelenti, hogy 1600-1800 euró/m2-ről 2200-2400 euró/m2-re ugrott a kivitelezési költség.

A piaci boom további bizonyítéka, hogy jelentős adás-vételek is történtek tavaly: volt olyan 4*-os hotel, amely 230.000 euró/szoba áron kelt el - állítja Takács Péter, a VLK Cresa szakértője. Jelenleg az eladni szándékozók kivárnak, további áremelkedésre számítanak. Az optimizmus részben indokolt, hiszen Magyarország jó befektetési célpont továbbra is, mivel a cseh és lengyel piacok már túl drágának számítanak és a hotelek teljesítménye stabilan javul. Profit- és ezzel árfelhajtó hatású lehet nálunk az ÁFA-csökkentés is, illetve megjelentek a hotelbefektetésekre specializálódott befektetési alapok, amelyek nem csupán pénzügyi befektetésként vesznek szállodákat, hanem szakmai tudással, nemzetközi tapasztalattal, márkaszinergiákkal, átépítési, újrapozícionálási programokkal tervezik elérni a hozzáadott értéket - állítja a szakértő, aki azonban arra is figyelmeztet, hogy a vevőknek oda kell figyelni a megtérülésre. A szakértő szerint a 230 000 euró/szoba ár például csak a 100 szobánál nagyobb, 4*-os szállodák esetében lehet reális, hiszen ebben az esetben - az irodapiachoz hasonlóan bérleti díj alapú hozammegközelítéssel, 5 százaélkos hozammal számolva - havi nagyjából 950 euró bérleti díjat kell kitermelnie egy szobának, ami csak megfelelő elhelyezkedés és méretgazdaságosság mellett érhető el.

Kapacitáshiány az építőiparban és a koronavírus hatása

A piaci kilátásokat beárnyékolja az ingatlanárak növekedése: minden, legalább 5000 m2 hasznos területű szállodaépület kialakítására alkalmas, jó elhelyezkedésű telek iránt sorban állnak a vevők. Jelenleg az árakat a telekhányad határozza meg (a felszín feletti hasznos épület-négyzetméterre jutó telekár), ezek Budapesten nagyon változóak: az 5. kerületben akár 2500 euró/m2 is lehet egy hotelberuházásra alkalmas telekhányad, a 6. kerületben ez 1500-2000 euró/m2, a 7. kerületben pedig már "csak" 1000-1500 euró/m2, attól függően, hogy az épület, telek rendelkezik-e építési engedéllyel és hány szobás szálloda megvalósítása lehetséges. A hotelfejlesztéseket sem kerülik el az építőipar általános problémái: a szakemberhiány, a kapacitáshiány miatt csúszhatnak, vagy akár el is maradhatnak beruházások. Egyes vidéki városokban pedig az európai autóipar bizonytalanságai gyűrűznek be a helyi szállodapiacra.

Ám kétségkívül a legjelentősebb kockázati tényező a koronavírus turizmusra gyakorolt hatása. Tavaly Kína már a tizedik helyre jött fel a küldőországok listáján, az onnan érkező turisták száma 6,9 százalékkal, (kb. 439.000 vendégéjszaka, ennek nagyjából háromnegyede Budapesten realizálódik) nőtt a megelőző évhez képest, és a magyar turisztikai piac további nagy növekedést várt idén a közvetlen légijáratoknak is köszönhetően. Ám a koronavírus miatt ez a trend megfordulhat - állítja Takács Péter, aki nemzetközi elemzésekre hivatkozva 25-30 százalék közötti visszaesést vár a kínai turizmusban.

Élénk marad a vevői kereslet a kész szállodák iránt

A friss előrejelzése szerint idén 1500-2000 új szállodai szobát adnak majd át a beruházók. A szakember becslése szerint az egy szobára eső nyereség átlagosan 3-5 százalékkal nőhet 2020-ban. Ebben szerepet játszik az ÁFA-csökkentés pozitív hatása, illetve az, hogy a gyengülő forint némileg ellensúlyozza a forintalapú bérköltségek emelkedését. Ez azt is jelenti, hogy a nemzetközi szállodaláncok és befektetési alapok  továbbra is élénken érdeklődnek a magyar piac iránt, és minden budapesti üzemeltető-keresési projektre komoly hazai és nemzetközi érdeklődés várható. Vidéken többnyire a már a fővárosban jelen lévő nemzetközi márkák keresnek aktívan új lehetőségeket, de a gazdaságfejlesztési programok és a vidéki turisztikai attrakciófejlesztések további üzemeltetői és befektetői érdeklődést generálhatnak.

Takács Péter szerint a befektetési alapok körében a legnépszerűbbek a bérleti konstrukciók lesznek, ahol helyi vagy regionális, független szakmai partner üzemelteti a szállodát, de valamelyik nemzetközi márka alatt, annak előírásai alapján. 

"A beruházók megoszlanak a bérleti vagy management konstrukciók között: a konzervatívabb fejlesztők bérleti konstrukciót keresnek a fix cash flow miatt, a magasabb kockázatot vállaló beruházók az üzemeltetési szerződéseket preferálják. A befektetők hasonlóan oszlanak meg: az intézményi, befektetési alap típusú vevők a bérleti konstrukciós hoteltermékeket preferálják, a magánbefektetők és a magasabb kockázatot keresők a management konstrukciót keresik" - állítja Takács Péter, aki szerint a hosszútávú bérleti szerződéses belvárosi hotelek adásvételei 5-5,5 százalék hozam körüli áron cserélnek gazdát, emiatt a management szerződéses hoteltulajdonsok is ezt a hozamot várják el az exitnél, de a vevők inkább 6-6,5 százalékos hozamszinten vennének ilyen hoteleket.

Címlapkép: Getty Images

Mi az a koronavírus?

A 2019-nCoV (SARS-CoV-2) névre keresztelt vírus a koronavírusok közé tartozik. Ma "mindössze" 7 olyan koronavírusról tudunk, ami az embereknél is képes betegséget okozni - súlyosságukat tekintve nagyon változatos problémákkal: az egyszerű náthától a súlyos légúti problémákig. Aki nem tudná, ugyanez a vírustörzs (koronavírus) felelős a néhány éve feltűnt SARS-ért és MERS-ért. A vírus okozta megbetegedés hivatalos neve COVID-19.

Hogyan terjed a koronavírus?

A COVID-19 főként cseppfertőzéssel terjed, de a kutatók által az sem zárható ki, hogy a fertőzött széklettel való érintkezés során is megfertőződhetünk.

Kik kaphatják el a koronavírust?

Ahogy más, a légutakat érintő vírusfertőzést, úgy a koronavírust is gyakorlatilag bárki elkaphatja. Viszont erre is fogékonyabbak lehetnek a krónikus betegségekben szenvedők, a legyengült immunrendszerűek, a kisgyerekek és az idősebbek. A betegség lefolyása náluk súlyosabb tünetekkel járhat, és a szövődmények is gyakoribbak.

A koronavírus tünetei

A koronvírus lappangási ideje a jelenlegi tudásunk alapján 2-14 nap. A tünetek súlyossága egyénenként nagyon eltérő lehet, vannak, akik kb. teljesen tünetmentesek, míg mások csak enyhe tüneteket tapasztalnak. Ez is hozzájárul a COVID-19 gyors terjedéséhez. A koronavírus a légutakat támadja meg. A fertőzés tünetei kezdetben hasonlítanak az influenza vagy egyéb légúti fertőzés tüneteihez:

  • száraz köhögés
  • láz
  • gyengeség, fáradékonyság
  • légzési nehézségek
  • légszomj
  • hasmenés
  • torokfájás (ritkábban)
  • orrfolyás (ritkábban)

A COVID-19 okozta fertőzés az esetek nagyjából kb. 80 százalékában enyhe vagy közepesen súlyos tünetekkel jár együtt, míg a jelenelgi statisztikák szerint az érintettek negyedénél volt súlyos a betegség. Az elsődleges, influenzaszerű tünetek után a betegség továbbterjedhet a tüdőre, súlyos légzési nehézségeket okozva. A koronavírus szövődménye tüdőgyulladás, akut légzőszervi distressz szindróma (ARDS), szeptikus sokk, veseelégtelenség, végső esetben pedig halál is lehet. A kórházi kezelésre szorulók többsége a fertőzés előtt egészséges volt. A halálos áldozatok azonban azok közül kerültek ki, akik a fokozott rizikójú csoportokba tartoztak, például krónikus betegségeik, szívproblémáik, cukorbetegségük volt vagy idősebbek voltak.

Minden a koronavírusról a Pénzcentrum tematikus mellékletében - KATT!

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk

Megszólalt a pesti elitgimnázium igazgatója: így megy náluk a digitális oktatás
Gadóné Kézdy Edit, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatónője adott interjút a Pénzcentrumnak.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Lidl

04.02-04.07
Országos

Interspar

04.02-04.11
Budapest

Spar

04.02-04.11
Országos

Tesco

04.02-04.06
Budapest

Auchan

04.02-04.08
Országos

Praktiker

04.02-04.12
Országos

Aldi

04.01-04.08
Országos

Auchan

Húsvét
03.12-04.11
Országos

  Ajánlatunk