Amit tudnod kell a KRESZ-ről, ha nem akarsz nagyot bukni

Lapunk olvasója autójával védett útvonalon közlekedett. Egy alsóbbrendű útról érkező gépkocsi vezetője az "Elsőbbségadás kötelező" tábla ellenére nekiment a védett útvonalon közlekedő gépkocsinak. Arra hivatkozott, hogy a védett útvonalról a mellékútra bekanyarodott egy autó, amitől nem látta a mögötte haladó gépkocsit. Nem hívtak rendőrt, mivel mindkét fél kész volt kitölteni a baleseti bejelentőt. A védett útvonalon haladó autó vezetője meglepődve tapasztalta, hogy a másik sofőr nem volt hajlandó elismerni a felelősségét, holott nem adta meg az elsőbbséget.

Meghatalmazta a szervizt, hogy intézze el helyette a kárrendezést. A másik gépjármű biztosítójának szakértője a szerviz megkeresésére elismerte ügyfelük felelősségét, majd megjavították az autót. Egy hónap múlva azonban a biztosító levélben közölte, nem köteles rendezni olvasónk kárigényét. Arra hivatkozott, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg a másik gépjármű vezetőjének felróható magatartása, és így a felelőssége sem a baleset bekövetkezésében. A Polgári törvénykönyv pedig kimondja, hogy ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, egymásközti viszonyukban a felelősség általános szabályait kell alkalmazni, vagyis mindkét fél maga viseli a kárát.

Olvasónk a szerviz közreműködésével felülvizsgálatot kért, és néhány bővített mondattal kiegészítve, de lényegében az előzőekhez hasonlóan ismét leírta a baleseti szituációt. Egy hónap múlva újabb levelet kapott a biztosítótól, amelyben közölték vele, hogy a társaság mégiscsak köteles rendezni a kárigényét. Ebben a levélben már a KRESZ-nek az elsőbbségadásra vonatkozó szabályait idézik. A második körben is azt közölte a biztosító, hogy nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy melyik gépjármű vezetőjét terheli felelősség. A rendelkezésre álló adatok alapján azonban megállapítható a másik autó sofőrjének elsőbbségadási kötelezettsége.

Az említett esetben egyértelműnek tűnik az elsőbbségadást elmulasztó járműnek a felelőssége, mivel a védett útvonalon közlekedő esetében nem állapított meg a kárszakértő szabályszegést.

Nem jelenthető viszont ki, hogy minden szituációban az elsőbbségadási szabályokat be nem tartó autós hibáztatható a balesetokozásért. Ilyen eset, például, ha a védett útvonalon haladó gépkocsi vezetője jelentősen túllépi a sebességhatárt, és azzal megtéveszti az elsőbbségadásra kötelezett járművet - mondta el lapunk kérdésére Hangyási István, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) gépjármű kárrendezési bizottságának elnöke. Mindig a konkrét forgalmi helyzethez, a közlekedés résztvevőinek magatartásához képest kell megállapítani, hogy az adott esetben melyik közlekedési szabálynak, illetve szabályszegésnek van, és milyen mértékben jelentősége - hangsúlyozza.

A Legfelsőbb Bíróság még 1998-ban meghozott jogegységi határozatában foglalt állást ebben a kérdésben. A határozatban a következő áll: "a közúti közlekedés szabályai szerint elsőbbségadásra kötelezett általában akkor is felelősséggel tartozik az elsőbbségadási szabályok megszegéséért, ha az elsőbbségre jogosult a megengedett sebességet túllépte. Kizárhatja a felelősségét, ha az elsőbbségadási kötelezettsége szempontjából jelentős körülményeket az elsőbbségre jogosult szabályszegése következtében nem észlelhette, vagy ha e körülményekre nézve az elsőbbségre jogosult megtévesztette. Az elsőbbségre jogosult, aki a megengedett sebességet túllépte, az elsőbbségadási kötelezettség megszegésével összefüggő közúti balesetért ugyancsak felelősséggel tartozhat, kivéve, ha a baleset a jármű megengedett sebessége mellett is bekövetkezett volna".

Az első és legfontosabb tanács, hogy ha valaki balesetet szenved, ne pánikoljon, hanem igyekezzen a lehető legjobban dokumentálni az eseményt - figyelmeztet Hangyási István. Manapság már elég sok embernek van fényképezőgéppel is ellátott mobiltelefonja. Hasznos lehet a baleset után egyből lefotózni, hogyan helyezkednek el az autók.

Fontos dokumentum az európai baleseti bejelentő lap is. Nem árt azonban tudni, hogy a kék-sárga színű nyomtatvány a baleseti szituáció rögzítésére szolgál, segíti, hogy a kárszakértő meg tudja állapítani a felelősséget. Ellenben egyáltalán nem szentírás, amit rögzítenek rajta a gépjárművezetők, még akkor sem, ha aláírják, illetve egyikőjük vállalja, hogy ő a felelős a balesetért. A nyomtatványon is olvasható az a figyelmeztetés, hogy a baleseti bejelentő kitöltése nem jelenti a felelősség elismerését, csak a gyorsabb kárrendezést szolgálja.

Nem fogja elismerni a kártérítési felelősségét a biztosító például abban az esetben, ha egy gépkocsinak - bármilyen ok miatt - hirtelen fékeznie kell, és belerohan a mögötte haladó autós, de az elől közlekedő jármű vezetője magára vállalja a felelősséget. A KRESZ szerint ugyanis egyértelműen a hátul haladó kocsi vezetője a hibás, mivel olyan követési távolságot kell tartani, hogy vészhelyzetben is meg lehessen állítani az autót. 

Sokan azt gondolják, úgy tudják a legjobban bizonyítani az igazukat, ha rendőrt hívnak, aki megállapítja, hogy nem ők, hanem a másik fél sértette meg a KRESZ rendelkezéseit. A helyszínre érkező rendőr azt vizsgálja meg, hogy milyen szabálysértés történt, arról azonban nem határoz, hogy ki a felelős a károkozásért. Komoly téveszme, hogy ha a rendőr megállapítja a balesetben résztvevő valamelyik fél szabálysértését, akkor egyértelműen kiderül, ki a felelős a károkozásért - ecseteli Hangyási István.

Példaként azt az esetet említette, amikor egy autós három előtte lévő gépjárművet előz meg egyszerre. Eközben a kocsisorból az egyik autós balra, nagy ívben bekanyarodik, és összeütköznek. A KRESZ szerint akkor lehet a járművel balra bekanyarodni párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úton, ha a vezető meggyőződött arról is, hogy egy másik jármű nem kezdte meg az előzését. Egy másik szabály viszont azt rögzíti, hogy csak jobbról szabad előzni azt a járművet, amelyik a balra bekanyarodási szándékot irányjelzéssel jelzi, és az úttest felezővonala mellé helyezkedik. Az említett szituációban is külön mérlegelést igényel annak eldöntése, hogy melyik autós nem tartotta be a rá vonatozó szabályokat.

A KRESZ szerint akkor kell feltétlenül rendőrt hívni, ha a baleset halált vagy személyi sérülést okozott. Emellett gondoskodni kell - a lehetőséghez képest - a nyomok megőrzéséről. A helyszínt csak az intézkedő rendőr engedélyével szabad elhagyni. Mindeközben a lehetőséghez képest baleset esetén is biztosítani kell a forgalom zavartalanságát. Ha a baleset veszélyes anyagot szállító járművel következett be, akkor még a balesettel nem érintett járművek vezetőinek is haladéktalanul értesíteniük kell a rendőrhatóságot. Ha nem kötelező rendőri intézkedést kérni, de ahhoz valamelyik fél ragaszkodik, akkor a másik fél köteles azt megvárni.