Egyre több dúsgazdag magyar menekíti ide a pénzét: érdemes követni a példájukat?

A Pénzcentrum iparági forrásai szerint egyre többen tekintenek a műkincsvásárlásra befektetésként. Az iparág pörög; a koronavírus-járvány miatti lezárások nem igazán hoztak recessziót az ágazatban. A kereskedőknek, aukciós házaknak, galériáknak persze új utakat kellett keresniük az elhúzódó válság miatt. Az utóbbi időben a több, eddig bevett gyakorlat kérdőjeleződött meg, és egyre hangsúlyosabbá vált az online jelenlét. Bár a szakemberek azt állítják, az online akciók nem váltják fel teljes mértékben az aukciókat, azonban mégis elindult egy nagyon komoly átrendeződés, és már-már párhuzamosság figyelhető meg a kettő között.

„Ha az iparág egészét nézzük akkor az első hullám alatt volt egy erős megtorpanás. Akik elsősorban az élő árveréseket preferálták, náluk volt ez érezhető. Árverések, kiállítások maradtak el. Nálunk, akik csak online árverést tartunk, nem volt érezhető megtorpanás, sőt. A tavalyi évben kb. 30%-al növekedett a forgalmunk" - árulta el a Pénzcentrum megkeresésére Csonka Krisztián. A Darabanth Aukciósház vezetője hozzátette, évente 26 árverésük van, melyeket egytől egyik az online térben bonyolítják le. "Mi foglalkozunk legrégebben online aukciókkal Magyarországon; 2004 óta két hetente tartunk árverést" - tette hozzá.

Évente nagyjából 500 000 tétel szerepel az árveréseinken. A forgalom a tavalyi évben 1,2 milliárd forint volt. Mind az eladási, mind a vásárlási kedv nőtt. Bizonyára voltak olyanok is, akik anyagiak miatt adták el a tárgyaikat, de az elején inkább az motiválta az eladásokat, hogy otthon maradtak az emberek és volt idejük átnézni a gyűjteményeiket, és kiszortírozni a nem oda valókat, vagy csak átnézték a fiókokat és találtak dolgokat.  Az otthonlét az online böngészést, mint időtöltést is felértékelte és ez ösztönzőleg hatott a vásárlásokra főleg olyanoknál, akiknek a jövedelme nem csökkent.

 - fogalmazott Csonka Krisztián, és azt is hozzátette, hogy az átmeneti megtorpanás után sokan észbe kaptak és elkezdtek online megoldásokat aukciós rendszereket fejleszteni. Viszont szerinte nem ment mindenkinek zökkenőmentesen a kényszer szülte innováció. "Nem egyszerű azoknak átállni az online eladásra, akiknek nincsenek ebben tapasztalataik. Az ilyen rendszerek kifejlesztése és üzemeltetése nagyon sok pénzt igényel" - összegezte a piaci helyzetet. Hozzátette: "Nyilván egy kis visszarendeződés van, de az online világ örök barátokat szerzett abban a közegben is, amelyikben korábban senki nem gondolta volna, hogy online fog műtárgyat venni."

Arra a kérdésünkre, hogy a vagyosoabb magyarok státuszszimbólumként vesznek-e műtárgyakat, vagy pedig azért, mert értenek hozzá, Csonka Krisztián elmondta: "Is, is. A komoly gyűjteményt felhalmozó gazdag emberek értenek is hozzá. A munkájuk mellett ez a szenvedélyük és szívesen merülnek el a részletekben." A sláger-bevásárlásokról pedig azt is közölte, minden megy, ami jó, érdekes és felkelti valakinek a fantáziáját.

A grafika a sláger. A sokszorosított grafikák ára már sok esetben megközelíti a festmények vagy egyedi technikák árát, de mindenképp itt ment végbe a legnagyobb áremelkedés

- zárta gondolatait a Darabanth Aukciósház vezetője.

Lehet befektetés a műkincsvásárlás?

„A műkincs, drágakő, vagy ékszer vásárlása jellemzően hosszú távú befektetési formák közé tartozik, így a gazdasági válság nincs jelentős hatással az árképzésre, ezek mindig is jó befektetésnek számítottak. A járványhelyzet miatt az elmúlt időszakban a műtárgypiacon is egyfajta átrendeződés volt megfigyelhető. 2020-ban átmenetileg az online csatornákon keresztüli értékesítések kerültek előtérbe. Idén már stabilizálódott a helyzet" - fogalmazott a Pénzcentrum megkeresésére Kovács Ádám, a BÁV kereskedelmi igazgatója.

Maga a kereslet nem csökkent, ezt jól mutatja a BÁV idei Műtárgybefektetési Indexe, amely a tavalyi 37,2-ről 40,1-re, mintegy 8%-kal emelkedett. Ráadásul ez az érték az elmúlt három év legmagasabb mutatója, ami azt tükrözi, hogy ennek a befektetési kategóriának Magyarországon nagyon stabil a megítélése. Az online platformok térhódításával egy új, fiatalabb vásárlói célcsoport is megjelent, akik az órákra, ékszerekre, festményekre és műtárgyakra már befektetésként tekintenek, többek között ezért is vásárolják őket.

- fogalmazott Kovács Ádám, és azt is hozzátette, hogy az online értékesítési csatornák új vásárló réteget is behoztak, sőt az ékszerek és a befektetési aranytömbök értékesítése terén még növekedni is tudtak, így összességében jó évet zártak. "2021-ben már mind az offline mind az online csatornák is jól teljesítenek. Az első kilenc hónapban 800 millió forintnyi ékszer és drágakő, valamint 600 millió forintot meghaladó befektetési aranyat értékesítettünk, úgy, hogy előttünk áll a kereskedelmi szempontból legerősebb, ünnepi időszak” - tette hozzá a kereskedelmi igazgató.

Arra kérdésünkre, hogy a vírus időszaka alatt az állampolgárok inkább befektetésként vásároltak-e, vagy épp ellekezőleg, anyagi gondjaik miatt kiárusították a családi vagyontárgykat, Kovács Ádám hangsúlyozta: „Azok, akik az ékszereket, órákat, műtárgyakat vagy festményeket befektetési céllal vásárolják, elsősorban hosszú távra fektetnek be. Az ilyen diverzifikált portfóliók minimalizálják a befektetés kockázatát. Mivel a pandémia nem volt lényegi hatással a műtárgyak, festmények árképzésére, megőrizték az értéküket. Emellett az ékszerekkel - a jelentős arany áremelkedés miatt - még tetemes hozamot is realizálhattak. Utóbbinál érezhető volt a vásárlási kedv élénkülése, amit ékszer aukciókkal és a befektetési aranytömb készletünk növelésével igyekeztünk kielégíteni.”

A slágervásárlásokkal kapcsolatban Kovács Ádám arról tájékoztatta a Pénzcentrumot, hogy a legnagyobb népszerűségnek továbbra is a festmények örvendenek, de szorosan mellettük vannak az ékszerek is. A szakember hozzátette: "A műtárgy típusok preferencia-sorrendjében a harmadik helyen az órák állnak, amelyek évről-évre egyre keresettebbek. Ebben a szegmensben leginkább a nagy hagyományokkal rendelkező óramárkák, pl. Rolex, Patek Philippe, Omega, Breitling, IWC érdemes figyelni. Az ékszerek terén a nagy külföldi ékszerházak: Tiffany, Cartier, Bvlgari, Van Cleef & Arpels alkotásai mellett a befektetésként is vásárolt, briliánssal gazdagon díszített ékszerek továbbra is nagyon keresettek."

Nem véletlen, hogy a soron következő decemberi árverésünk anyagában a valaha volt legnagyobb briliánsra is licitálhatnak majd. Nemzetközi viszonylatban szintén a festmények mentek a legjobban, a második helyen viszont az itthon még alulértékelt egyedi grafikák álltak. Általánosságban elmondható, hogy a lakberendezési célú, élvezeti vásárlás (pleasure-buying) dominálta a piacot. A legfontosabb változás, ami mind a nemzetközi, mind pedig a hazai piacon végbement, az az online kereskedelem térnyerése. A távoli árverés (élőben megrendezett, online közvetített) lett az új normális, és bevett lett a nagyértékű tételeknél is a teljesen online aukció is. Ennek eredményeként elképesztő új rekordok is születtek.

- zárta piaci összefoglalóját a BÁV kereskedelmi igazgatója.

Marad a bevásárlási láz a műtárgypiacon - ezt már a Galéria Savaria online piactér képviselője, Tóth Tamás jósolta a Pénzcentrum érdeklődésére. "A koronavírus előtt is tapasztalható volt egy növekvő tendencia az online kereskedelmet illetően, amit a koronavírus csak felerősített. Vélhetően ez a tendencia nem fog megállni, hisz sokan felfedezték ennek a vásárlásnak előnyeit" - fogalmazott Tóth Tamás.

A felfelé történő elmozdulás tapasztalataink szerint tartós marad, hiszen egy-egy adásvétel után az eladók és a vásárlók is megszeretik az online kereskedelemmel járó kényelemet és költséghatékonyságot. A 2021. szeptemberi adatok azt mutatják, hogy 2019. szeptemberéhez képest 54 százalékkal több adásvételt bonyolítottak le. Egyre több piaci szereplő kezdi felismerni az online vásárlásban rejlő előnyöket. Oldalainkon egyre több, klasszikus üzlettel is rendelkező kereskedés, de galériák, aukciós házak is rendszeresen teszik közzé termékeiket

- zárta gondolatait Tóth Tamás.