Pénzcentrum

Még hogy utolérjük Ausztriát: csak a románok, bolgárok szegényebbek nálunk az EU-ban

2021.02.15. 13:01

Óriási különbségek mutatkoznak az Európai Unió egyes tagállamai között abban a tekintetben, hogy az országokban élő háztartásoknak mekkora mértékű a nettó éves medián ekvivalens bevételük. A különbségek ráadásul úgyis brutálisak, hogyha olyan adatokkal számolunk, amikben már kiküszöbölték az egyes országok közötti árszínvonal-különbségeket. Ebben a tekintetben az EU leggazdagabb és legszegényebb országából való háztartások között 4-szeres jövedelemkülönbség figyelhető meg. Tehát a leggazdagabb tagállamból származók, bevételeik alapján négyszer élnek jobban, mint a legszegényebb országban élők. Sajnálatos módon a magyar háztartások is az EU sereghajtói között szerepelnek, náluk általában csak a román és bolgár háztartások visznek haza kevesebbet. Hiába tehát, hogy a magyar háztartások nettó medián ekvivalens árbevétele majd 40 százalékkal nőtt 10 év leforgása alatt, ez még mindig csak az EU harmadik legrosszabb helyére elég.


2019-ben az Európai Unióban egy átlagos háztartás éves medián ekvivalens jövedelme 17 366 euró volt, ehhez képest Luxembourgban ez 36 367 euróra rúgott, miközben Romániában mindössze 3 854-re. Ahogy látjuk, a különbség Európa leggazdagabb és legszegényebb országa között ez esetben 9,4-szeres! Igen ám, csakhogy az euróban megadott adatok országok közötti összehasonlítása igencsak problémás, ezért az Eurostat a bevételek mértékét nem csak euróban, illetve a nemzeti valutában adja meg, hanem bevezeti az úgynevezett "purchasing power standards" (PPS) fogalmát, amit "vásárlóerő-standard" vagy "vásárlőerő-egységnek" is fordíthatunk. 

Medián ekvivalens jövedelem

A háztartások ekvivalens (egyenértékű) jövedelem-számításának lényege az, hogy a családtagokat nem egyenlő súllyal veszi figyelembe: a családfő súlya 1, míg a többi felnőtt és a gyerek súlya ennél kisebb. A súlyok meghatározására többféle módszert használnak. Magyarországon az OECD2-skálát használata a leggyakoribb, amiben a súlyok a következő értékeket veszik fel: 1; 0,5; 0,3. A súlyok alkalmazása azon a logikán alapul, hogy a háztartás létszámának növekedésével nem arányosan nő a fogyasztás: ha például egy három fős családba születik még egy gyerek, akkor a lakbér, a fűtés vagy a világítás költsége nem nő meg 25 százalékkal. A nemzetközi szervezetek által ajánlott súlyokat a háztartások összetételének és fogyasztásának alapos vizsgálata alapján dolgozták ki.

Másképpen úgy is meglehet fogalmazni, hogy egy magányos háztartás esetében az ekvivalens jövedelem mértéke megegyezik magának a háztartásnak a jövedelmével. Miközben egy egynél több embert számláló háztartás esetében ez a háztartás jövedelmének olyan mutatója, amelyre egy magányos háztartásnak szüksége lenne ahhoz, hogy azonos szintű gazdasági jólétet élvezzen. Fontos hangsúlyozni, hogy az egyes családok teljes jövedelme nem egyenértékű a háztartások ekvivalens jövedelmével, mivel utóbbi egy súlyozott adat, ami éppen ezért - statisztikailag - sokkal jobban képes megmutatni a családok valós életszínvonalát a pusztán jövedelmi értékekhez képest.

Az Eurostat által használt PPS egy olyan mesterségesen képzett, "fiktív" valuta, ami ebben az esetben már olyan adatokat közöl, ami lefejti a különböző országokban tapasztalható árszínvonalat, azaz a lehető legpontosabb képet alkotja a különböző országok bevételéből adódó jólétet illetően. A PPS-ben kifejezett összeg tehát már olyan valós képet mutat, amelyben nem kell azzal számolgatnunk, hogy "jó, de nyugaton az élet is drágább", "próbálj meg lakást bérelni Hollandiában, és majd meglátod" és így tovább, és így tovább. Éppen ezért soron következő elemzésünkben mi is ezt fogjuk használni. 

Ha az első bekezdés euróban megadott számait PPS-ben vizsgáljuk, akkor azt találtjuk, hogy az élen szintén Luxembourg található 28 953 PPS-sel, míg az utolsó helyen szintén Bulgária tanyázik 7 343 PPS-sel. Az országok közötti árszínvonal különbséget kiküszöbölve tehát láthatjuk, hogy az átlagos EU-s háztartások jövedelemből fakadó jólétük között 

3,9-szeres különbség figyelhető meg az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa között.

Emlékezzünk, az euróban számolt különbsége 9,4-szoros volt, tehát ebben az esetben az árszínvonal-különbségektől való megszabadulás 2,4-szeresre csökkentette a bevételi különbségekből fakadó jövedelem-egyenlőtlenségeket. Egyszóval, az Európai Unióban élő, átlagosan a leggazdagabbnak számító luxembourgi háztartások bevételei tekintetében (medián) voltaképpen 4-szer jobban élnek, mint az átlagos bolgár háztartások. Az EU-s átlag 2019-ben a háztartások bevételeit illetően egyébként 17 366 PPS volt.

Mennyire élnek jól a magyar háztartások?

Az EU két végével tehát már megismerkedtünk, de mi a helyzet Magyarországgal? Elől járóban annyit tudunk mondani, hogy nem sok jó. Az persze igaz, hogy Magyarországon 2009 óta (10 éves távlatban) néhány megtorpanástól eltekintve folyamatosan nő az átlagos háztartások medián bevétele, ám ez összességében továbbra is csupán az EU sereghajtóságára elég. Apropó medián bevétel, az Eurostat elemzése lehetővé teszi az átlaggal, illetve a mediánnal való számolást is, mi azért döntöttünk a medián mellett, mert ez az átlagnál még valóságosabb képet tud mutatni a társadalomról.

A medián értéket ugyanis úgy kell elképzelni a háztartások esetében, mintha Magyarország összes (egyszemélyes, házastársak, gyermekes, gyermektelen családok és a többi) háztartása felsorakozna egy hosszú sorban, és ennek a sornak a kellős közepén álló háztartás éves bevétele mutatná meg az ország háztartásainak medián bevételét. Azt a számot tehát, aminél pontosan ugyanannyi háztartás keres kevesebbet, mint amennyi többet. Magyarországon egy átlagos háztartás éves medián ekvivalens (!) bevétele az Eurostat 2019-re vonatkozó adatai szerint 

nettó 1 872 660 forint volt.

Ez az összeg 9 392 PPS-nek felel meg (az EU-átlag majdnem fele), ami Románia és Bulgária mögött a harmadik legkevesebb az egész Európai Unióban.  Mindez azt jelenti, hogy az EU átlagosan leggazdagabb háztartásainak számító luxemburgiak 3-szor jobban élnek, mint a magyarok. Az igazi fekete leves azonban az a magyar háztartások számára, hogy PPS-ben, azaz vásárlóerő-standardon az Európai Unióban éppen az átlagos osztrák háztartások vihetik haza a második legtöbbet, 

egészen pontosan 23 687 PPS-t, ami majdnem pontosan 2,5-szer akkora összeg, mint amennyivel egy átlagos magyar háztartás számolhatott 2019-ben.

Mindez a valóságban azt jelenti, hogy nyugati határunkon, az osztrák-magyar határ választja el gyakorlatilag az Európai Unió leggazdagabb és majdnem legszegényebb háztartásait, az osztrákot és a magyart. A különbség pedig ahogy látjuk, óriási, a sógorok átlagosan tehát - jövedelmi alapon - 2,5-szer jobban élnek, mint a magyarok.

Érdekes, hogy PPS-ben mérve a magyar háztartások medián ekvivalens bevételeihez legközelebb a görögök állnak, EU-ban így a negyedik legrosszabb helyen szerepelnek, 9 771 PPS-sel. Őket előzik az EU 5. legszegényebbjei, a Szlovákok, 10 503 PPS-sel, akik nem sokkal maradtak el az átlagos horvát háztartásoktól, ahol a medián bevétel 2019-ben 10 734 PPS volt. 

{{EMBED:infogram_46ec5f4a-39b3-49f5-b0b8-43f6e14c8d0e}}

Mi történt a magyar háztartásokkal 10 év alatt?

Ahogy azt korábban írtuk, 2009-2019 között egy-két év kivételével folyamatosan nőtt a magyar háztartások éves medián ekvivalens nettó árbevétele, ám ahogy látjuk, EU-s szinten ez sok mindenre nem volt elég, sőt, az összesített listán még lentebb is csúsztunk. De nézzük mi történt az adatainkkal 10 év alatt. 

{{EMBED:infogram_c1a47149-629c-4b5e-81a6-b36239ae8374}}

Ahogy a grafikonon látjuk, Magyarországon 10 év leforgása alatt 37,4 százalékkal nőtt az átlagos háztartások éves medián árbevétele. Igen ám, csak míg 2009-ben az akkori értékünk az EU harmadig legrosszabbjának számított (6 836), addig a 2019-es értékünk a növekedés ellenére szintén az EU harmadik legrosszabbjának számít. Hiába tehát a növekedés mértéke, 10 éves távlatban, akik eddig az EU-ban mögöttünk voltak, azok mögöttünk is maradtak, akik pedig előttünk voltak, azok szintén előttünk maradtak. 

Érdekes például megnézni, hogy Ausztriában 10 éves távlatban az átlagos háztartások nettó medián ekvivalens árbevétele 21,6 százalékkal nőtt. Ugyanez a változás Szlovákiában 33,7, Horvátországban (2010-2019 között) 41, míg Romániában 113 (!), Bulgáriában pedig 45,5 százalékos volt szintén pozitív irányba. Azt mondhatjuk tehát, hogy bár a magyar háztartások éves medián ekvivalens árbevétele majd 40 százalékkal nőtt, közvetlen és szintén EU-s szinten elmaradó szomszédjaink szintén hasonló növekedést tudtak bemutatni, sőt ahogy látjuk, a még mindig az EU legrosszabbjának számító Románia, valósággal kilőtt ezen a téren. 

Melyik magyar háztartás-típusok élnek legjobban EU-s szinten?

A statisztikákat kutatva kiemeltünk 7 jellemző háztartástípust, ezek a következők: egyedülálló felnőtt, két felnőtt, 1 felnőtt eltartott gyerekekkel, 2 felnőtt 1 (eltartott) gyerekkel, 2 felnőtt 2 (eltartott) gyerekkel, 2 felnőtt 3 vagy több (eltartott) gyerekkel, 2 felnőtt, ahol legalább az egyik tag idősebb 65 évnél. A kiválasztott háztartástípusoknál pedig megnéztük, hogy az összesített EU-s listán (27 tagállamból), hányadik helyen álltak a magyar háztartástípusok nettó éves medián ekvivalens jövedelmüket (PPS-ben számolva) tekintve a többi tagállam azonos háztartástípusaival összehasonlítva 2019-ben:

Az adatokból jól látszik tehát, hogy 2019-ben egyik jellegzetes magyar háztartás-szerkezet sem került be az EU 20 legjobban élő országai közé, de azért beszédes, hogy 

arányaiban ehhez a legközelebb az egyedülálló felnőtt háztartások kerültek.

Elmondható ugyanis, hogy míg egy átlagos magyar egyedülálló felnőtt éves medián ekvivalens bevétele magasabb, mint egy románé, bulgáré, letté, horváté, és litváné, addig a többi magyar háztartás-kategória jobbára csak 2 vagy 3 országot képes maga mögé utasítania az összesített EU-ranglistán, ezek között pedig mindig ott van a mindig, minden értelemben sereghajtó Románia és Bulgária. Őelőttük pedig általában a különböző magyar háztartástípusok a szlovákokkal, horvátokkal, néha a görögökkel viaskodnak az Európai Unió leghátsó fertályában.


URL: https://www.penzcentrum.hu/otthon/meg-hogy-utolerjuk-ausztriat-csak-a-romanok-bolgarok-szegenyebbek-nalunk-az-eu-ban.1110892.html