Pénzcentrum

Aggasztó jövő: hosszú távon csökkenhet a dolgozók teljesítménye a járvány miatt

2020.11.29. 12:02

Az elmúlt 25-30 évben mintegy 50%-kal nőtt a betegség gyakorisága, és míg korábban inkább az 50 év felettiek esetében beszélhettünk kiugró számokról, addig napjainkban egyre több a fiatal, 15-25 év közötti beteg. Milyen trendeket figyelhetünk meg, milyen felelőssége van a társadalomnak, és várhatóan milyen hatással lesz a betegszám növekedésére a COVID járvány? Dr. Szekeres György, pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának egyetemi docense beszélt a témáról.


A depresszió 300 millió embert érint világszerte, és ez a szám folyamatosan növekszik. A major depresszió egyfajta civilizációs betegség, mely az életkörülmények változása, a folyamatosan érkező információáradat, a sok inger és stressz hatására egyre gyakrabban alakul ki. Hiába a betegszám rohamos növekedése, a legnagyobb problémát még ma is a major depresszió felismerése és a terápia megkezdése jelenti.

Ennek egyik oka, hogy a major depresszió sok esetben nem önálló betegségként jelentkezik, hanem például alkohol- vagy gyógyszerfüggőséggel társul, gyakran testi betegséggel, például a pajzsmirigy működési zavarával kombinálódik. Minden ilyen esetben csakis akkor lehet igazán hatékony a terápia, ha mindkét betegséget egyidőben kezelik. Nehezíti a felismerést az is, ha éppen egy testi betegség - anyagcserezavar, bőr-, emésztőszervi-, ízületi betegség - tünetei fedik el, hogy valójában pszichés ok, depresszió is meghúzódik a háttérben. Ezért is hárul nagy feladat a háziorvosra, aki először találkozik a beteggel.

Másfél évtizeddel ezelőtt Szolnokon és Kiskunhalason háziorvosok részére szerveztek rövid, pár napos képzést, melynek célja az volt, hogy amennyiben praxisukban major depresszióban szenvedő beteg jelentkezik, ismerjék fel a tüneteket, és a megfelelő egészségügyi ellátás felé irányítsák a pácienst. A régióban jelentősen csökkent az öngyilkosságok aránya - ráadásul egy olyan országrészről van szó, mely ezt megelőzően az öngyilkosságok számát tekintve az élen állt. Sajnos a program véget ért, és a számok hamarosan ismét elkezdtek romlani

- meséli a szakember. Fontos tudni, hogy a major depresszió és az öngyilkosság szoros kapcsolatban vannak egymással. A major depresszió súlyos betegség, mely jelentősen megterheli a beteget és annak környezetét, a kezelés elmaradása esetén pedig sok esetben vezet öngyilkossághoz.

Az öngyilkosságok 60 százalékát depresszióval diagnosztizált emberek követik el.

Magyarországon az utóbbi néhány évtizedben jelentősen csökkent az öngyilkosságok száma, de sajnos még mindig dobogósak vagyunk Európában. Hazánkban a 80-as években évente 4600-an vetettek véget önszántukból az életüknek, ez a szám 2004 óta javuló tendenciát mutat, és 2019-re 1550-re csökkent.

A csökkenés részben annak is köszönhető, hogy valamelyest javult az ellátórendszer, több depressziós beteg időben vagy legalábbis korábban jut el a megfelelő szakemberhez: míg 15-20 évvel ezelőtt 25-30%, a 2017-es adatok szerint már 40% a kezelésben részt vevő depressziós betegek aránya4, ez azonban még így is nagyon kevés. Vannak olyan betegek, akiknél a hatásos terápia kiválasztása sem egyszerű feladat.

Terápiarezisztensnek azokat a betegeket tekintjük, akiknél kétféle gyógyszeres terápia megfelelő dózisú és időtartamú alkalmazása sem hozza meg a kívánt eredményt. Sokan vannak, hiszen a major depressziós betegek 30%-a sorolható ide. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy számukra nincs megoldás, hanem azt, hogy az ő esetükben tovább kell keresnünk a hatékony terápiát, esetleg újra át kell gondolni, van-e olyan rejtett háttérbetegség, melyet korábban nem vettünk észre, ugyanakkor csökkenti a terápia hatékonyságát

- mondta el Dr. Szekeres György. A major depresszió egyre nagyobb terhet ró a társadalomra is. Nem feltétlenül a hangulatjavító gyógyszer vagy az esetleges kórházi kezelés jelenti a nagy költséget, hanem a munkaképesség- és hatékonyság csökkenése vagy a teljesítőképesség teljes elvesztése és a kényszerű nyugdíj. Előzetes becslések alapján

2030-ra a major depresszió azon 2-3 betegség egyike lesz, mely a legnagyobb anyagi terhet rója nemcsak a családokra, hanem az egész társadalomra.

Hogy mit tehet a társadalom? Érzékenyebbé, fogékonyabbá válik. Megismeri és megérti ezt a betegséget, hiszen kevésbé látványos, mint bármely más, testi tünettel járó betegség. Segíti a beteget, hogy minél előbb szakemberhez kerüljön és megkapja a szükséges terápiát.
A jelenlegi vírushelyzet nem kedvez a mentális betegséggel élőknek.

A bezártság, a bizonytalanság, a munkahely elvesztése miatti szorongás az egészséges embereknél is okoz panaszokat, a depresszióra egyébként is hajlamos betegek tüneteit pedig felerősíti. Mindehhez hozzájárul az ellátáshoz való hozzáférés beszűkülése. A major depresszió sokáig nem igényel sürgős beavatkozást, így az a jelenlegi egészségügyi helyzetben nem élvez prioritást. Még túl rövid idő telt el a járvány kitörése óta, hogy értékelhető adatok legyenek, de az USA-ban végzett

felmérések már most a betegszámok megnégyszereződését jelzik. Megnövekedett az alkohollal és a gyógyszerrel visszaélők, függők száma, több a családon belüli erőszak.

A mostani COVID járvány csak ráerősít arra, hogy milyen nagy szükség van az ellátórendszer korszerűsítésére, a betegutak lerövidítésére. A pszichiátriai ellátás nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában alulfinanszírozott, tovább nehezít a helyzetet, hogy az ezen a területen dolgozó orvosok elismertsége sem megfelelő.

Pedig növelni kell a pszichiátria presztízsét, ha azt akarjuk, hogy a folyamatosan növekvő betegszám ellátását mind létszámban, mind szakmai képzettséget tekintve megfelelő szakemberekkel tudjuk a jövőben is biztosítani

- monsta el a a Semmelweis Egyetem klinikájának docense.


URL: https://www.penzcentrum.hu/karrier/aggaszto-jovo-hosszu-tavon-csokkenhet-a-dolgozok-teljesitmenye-a-jarvany-miatt.1106628.html