Pénzcentrum

Koronavírus: kiderült, miért a magyar az egyik legveszélyeztetettebb nemzet

2020.11.23. 11:05

Azt régóta tudjuk, hogy a túlsúly, az elhízottság növeli bizonyos nagyon veszélyes betegségek, mint például az agyvérzés, az infarktus kialakulásának kockázatát, ám most úgy tűnik a koronavírus-fertőzés és súlyosabbra fordul azoknál, akiknek a testtömegindexe 30 felett van. Ha ez valóban így van, akkor a magyarok különösen nagy veszélyben vannak.


Továbbra sem csökken a napi fertőzöttek száma, a hétfő reggeli adatok szerint 3334 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést, ezzel 177 952 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma, közülük 7461 beteget ápolnak kórházban - de mekkora az esélyük a gyógyulásra? Egyes szakvélemények szerint szerint a jelentős túlsúly megnöveli számos egészségügyi probléma kialakulásának kockázatát. Ezek pedig hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a koronavírusos páciensnél súlyosra forduljon a Covid-19-betegség. 

Egy szeptemberben megjelent új tanulmány több mint 5200 fertőzött ember esetét vizsgálta meg. A csoport 35 százaléka elhízott volt. A kutatók megállapították, hogy a nagy testtömegindexű páciensek nagyobb eséllyel kerültek kórházba a Covid-19-betegség miatt, mint a normális testtömegindexűek.A Covid-19-betegség súlyosra fordulásának megemelkedett kockázata az extrém elhízottaknál, vagyis a 40-es és afölötti testtömegindexű embereknél jelentkezik.

Az elhízáson a szervezet zsírtartalmának kóros megnövekedését értjük.Annak a megállapítására, hogy az elhízás milyen mértékű, számos eljárás van használatban. Ezek közül a legfontosabb az úgynevezett testtömegindex, amely egy egyszerű számításon alapszik. Ha elosztjuk a kilogramban mért testsúlyunkat a méterben mért testmagasságunk négyzetével, egy hányadost kapunk (kg/m2). Ha ez a szám 20 és 25 között van, akkor normális alkattal állunk szemben, ha 25 és 30 közé esik, akkor az egyén túlsúlyos, ha pedig 30 feletti eredményt kapunk akkor elhízottnak számít - írja az Orvosilexikon. Az ember testsúlygyarapodását illetve csökkenését alapvetően az határozza meg, hogy a bevitt, illetve az elhasznált energia hogyan aránylik egymáshoz. Ez az úgynevezett energiamérleg, amely akkor pozitív, ha az egyensúly a bevitt energia javára tolódik el, ekkor zsírraktárak képződnek. A fokozott fizikai aktivitás növeli az elhasznált energia mennyiségét. A magas szénhidrát- és zsírtartalmú ételek túlzott fogyasztása a túlzott kalóriabevitel révén az elhízás vezető hátterét képezi. Tagadhatatlan, hogy bizonyos genetikai tényezők is szerepet játszanak az elhízás kialakulásában. Egyenesági rokonok között a hasonló alkatúak előfordulása gyakoribb, bár környezeti tényezők is szerepet játszanak. A felsorolt betegségek lényegesen gyakrabban fordulnak elő elhízott egyénekben:
Mindezek egyértelműen élettartamcsökkenéshez vezetnek.


A kutatók szerint az elhízás lehet a hátterében annak, hogy egyes országokat, közösségeket súlyosan érint a koronavírus-járvány. Az Egyesült Államokban a felnőtt lakosság körében 42 százalék az elhízottak aránya. Ez az arány pedig a fekete és spanyolajkú lakosság körében még magasabb. A tudósok továbbra is dolgoznak annak kiderítésén, hogy milyen szerepet játszik az elhízás a betegség súlyosbodásában. Elképzelhető, hogy az elhízás érinti az immunrendszert, de az is, hogy a pandémia a meglevő közegészségügyi problémákat erősíti fel.

Előkelő helyen

Az OECD országok körében a lakosság átlagos élettartama 3 évvel csökken az elhízás következtében a legfrissebb, 2019-es adatok szerint. Európában minden 6. állampolgár elhízott - saját bevallása szerint. Az alábbi grafikonon összeszedtük, hogy az egyes európai országok lakosainak mekkora hányada elhízott.

{{EMBED:infogram_2fecdf2a-630c-4942-9a5c-39bde110e19a}}


Ahogy az ábrán is látszik hazánk előkelő helyen szerepel az elhízottak listájá. És ne felejtsük el, hogy ezek az adatok saját bevalláson alapulnak. (Általában ha megkérnek valakit, becsülje mega magasságát és súlyát, akkor magasabbnak és könnyebbnek tippeli ömnagát). Jól látszik, hogy bőven az európai átlag felett vagyunk, a finnekkel és a csehekkel azonos arányban, de az izlandi 27 százaléktól azért még messze. Papíron.

Azonban a statisztikákat közlő OECD birtokában van egy olyan adatsor is, mely nem saját bevalláson alapul, hanem objektív méréseken. Ez azért csalóka, mert összesen csak 9 ország szerepe a listán, itt azonban Magyarország vezet.

{{EMBED:infogram_37bd2587-455b-44f8-82bc-88776e2d15be}}

A kutatók rámutattak, hogy számos tényező nehezíti meg az elhízottak szervezete számára a tüdőt károsító koronavírus-fertőzéssel való küzdelmet. A jelentős túlsúlyt viselő szervezet, a testzsír kiterjedtsége csökkenti a tüdő kapacitását. Egy másik probléma lehet az elhízással gyakran együtt járó krónikus gyulladás. A gyulladás természetes védekezési módja testünknek a káros betolakodókkal, köztük a vírusokkal szemben. A hosszan tartó gyulladás azonban nem egészséges, és alááshatja a szervezet védekezését, amikor valódi fenyegetéssel kerül szembe.

Vakcina?

A tudósok azt is vizsgálják, hogy esetleg a koronavírusnak lehet-e valamilyen sajátossága, ami miatt az elhízottak érzékenyebbek rá, és jobban megbetegíti őket. Egy további probléma, hogy a koronavírus-fertőzés ellen kifejlesztett vakcina esetleg nem lesz elég hatékony az elhízottak esetében - mutattak rá a szakemberek.


URL: https://www.penzcentrum.hu/biztositas/koronavirus-kiderult-miert-a-magyar-az-egyik-legveszelyeztetettebb-nemzet.1106416.html