Pénzcentrum

Ilyen valójában a magyar munkavállalók európai kizsákmányolása: jut is, marad is

2020.09.30. 14:02

Egy friss európai kiadvány alapján a magyar dolgozók munkaidejét igencsak leuralják a munkáltatók. De nincs ez minden országban így, van ahol például elég sokan vannak azok, akik valamelyest vagy akár teljesen is rendelkezhetnek saját munkaidejük tartalommal való feltöltéséről. Igen ám, de az is látszik, a nagyobb szabadság gyakran párosul azzal, hogy a munkáltató munkaidőn kívül megtalálhatja az embert feladatokkal. És akkor még arról nem is beszéltünk, hogy hol, mennyire könnyű 1-2 órára elkéredzkedni munkaidőben. Szavazz te is, miként dönthetnél, ha kezedben lenne a jog, hogy szabályozod a munkaidődet!


Az EU-s dolgozók átlagosan 17 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt két hónapban többször is előfordult vele, hogy a munkáltatója a szabad idejében lépett vele kapcsolatba munkaügyben. Az arány magasabb volt a férfiaknál (20%), mint a nőknél (14%) - derült ki az Eurostat legfrissebb kiadványából. 

Tempó van

A statisztikákból az olvasható ki, hogy 2019-ben az ilyen nem várt beavatkozással a leginkább érintett szakmák a következők voltak az EU-ban:

Érdekes adat az is, hogy majdnem minden negyedik EU-s munkavállaló jelentette azt, hogy ha nem is gyakran, de azért ritkán szükség van arra, hogy a szabadideje kárára megoldjon valamilyen munkafolyamatot. Ezzel szemben a dolgozók 59 százaléka azt vallotta megkérdezésükkor, hogy az elmúlt két hónapban egyáltalán nem kellett a szabadidejében munkával foglalkoznia.

Több határ, több szabadidő?

Az Eurostat statisztikáiból ezzel párhuzamosan kiolvasható az is, hogy a munkavállalók 61 százalékánál egyértelműen a munkáltató rendelkezik a munkaidejük teljes egészével. Ezzel szemben csupán a munkavállalók 21 százaléka mondta azt, hogy valamelyest van beleszólása a munkaidejének szervezésébe, míg mindössze a dolgozók 18 százaléka engedhette meg magának, hogy saját időbeosztás szerint dolgozzon.

Idehaza nagy a szigor

Míg az EU-s átlag szerint a munkavállalók 61 százalékénál teljes mértékben a munkáltató határozza meg a munkaidő felügyelt tartamát, addig vannak olyan EU-s országok, ahol ez az arány messze magasabb. És igen, Magyarország bőven idetartozik.

A legdurvábban Bulgáriában szabályozzák a munkavállalók munkaidejét, itt a dolgozó 80 százaléka olyan helyen dolgozik, ahol semmilyen beleszólás sincs az időbeosztásába. A második helyen ezen a ranglistán 

holtversenyben ott van Magyarország is, nálunk a munkavállalók 79 százalékának van teljesen munkáltatói szabályozásban a munkaideje.

Ezzel holtversenyben végeztünk a litvánokkal, magunk mögé utasítva Ciprust, Horvátországot és Lettországot is. A környező országok közül 60 százalék fölötti volt az arány Szlovákiában, Szlovéniában és Romániában is.

{{EMBED:infogram_3adf49ff-852f-46b7-8caa-3b502b84b093}}

Mielőtt azt gondolnánk, hogy csak így lehet működő gazdaságot létrehozni, a lista másik végén szereplő Finnországban csupán a munkavállalók 30 százalékának a teljes munkaidejét uralják le a munkáltatók. Miközben a dolgozók 48 százaléka legalább alkalmanként dönthet munkaidejének "optimalizálásáról". A leszabályozottság tekintetében a svéd munkavállalók 35 százalékát érint a teljes korlát, míg Hollandiában, Luxembourgban és Dániában ez az arány már majdnem a munkavállalók felénél, 49 százalékuknál van így. 

Nincs szabadság?

Igen ám, de ehhez a szabadsághoz mintha hozzátapadna az a munkáltatói eljárás is, hogy a munkavállalókat többet zargatják a szabadidejükben. A jelentés szerint a finn dolgozók mintegy 23 százaléka számolt be arról, hogy a megkérdezésük előtti 2 hónapban többször is előfordult vele, hogy direkt feladattal látták el akkor, amikor amúgy a szabadidejét töltötte. Szintén több mint a munkavállalók 15 százaléka számolt be erről Hollandiában és Svédországban.

Ugyanezekben az országokban magas volt azon dolgozók aránya is, akiket bár többször felkeresett a munkáltatója valamilyen ügyben, de azonnal elvégzendő feladatot nem kaptak. Tíz százalék fölötti volt ezek aránya Svédországban, Finnországban, Hollandiában, Észtorzságban, Németországban és Dániában.

Ezzel szemben Litvániában, Romániában és Csehországban a munkáltatók szinte teljesen békén hagyják a dolgozókat azok szabadidejében. Itt a munkavállalók csupán 3, 3 és 5 százaléka mondta azt, hogy többször zargatták elvégzendő feladatokkal az elmúlt hónapokban, mikor az éndiőt töltötte.

Magyarországon ez az arány 8 százalék volt.

Az látszik tehát, hogy párhuzam vonható a szabadidős munkáltatói zaklatás, és a között, hogy a munkáltatók amúgy mennyire szabályozzák a munkaidős tevékenység idejét. Ne feledjük, ez könnyen adódhat a munkavégzési területek különbségéből is. Ezzel együtt persze vannak kivételek is, míg Bulgáriában a legdurvábban szabályozott a dolgozók munkaideje, az EU-s átlagnál nagyobb mértékben éri a munkavállalókat olyan szabadidős munkáltatói megkeresés, ami azonnali feladattal jár.

Ezen a téren Magyarország az átlag alatt maradt, de ha megnézzük a számokat, akkor a magyar munkavállalók 13 százalékát azért néhány alkalommal felkeresi a munkáltatója szabadidőben, és 22 százalékuknál alkalmanként ugyanez előfordul.

Nincs új a nap alatt

2019-ben az EU-s munkavállalók 21 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkájában egy héten legalább egyszer egy váratlan feladathoz hozzá kell szabnia a munkaidejét. A hirtelen jövő feladatok legnagyobb arányban a luxembourgi, finn és francia dolgozókat érintették, de az EU-s átlag fölött végeztek az osztrákok, szlovének, németek is. Ehhez képest Bulgáriában csupán a munkavállalók 8 százalékának kellett ilyesmivel szembesülnie a megkérdezése előtti két hónapban, míg

Magyarországon csupán a dolgozók 9 százalékát érintette ilyesféle hajcihő.

Ezzel egyébként a litvánok mellett végeztünk, beelőzve a szlovákokat, spanyolokat. Kiemelendő, hogy a magyar munkavállalók 76 százalékának semmiféle olyan hirtelen jött feladattal nem kellett szembesülniük az "elmúlt két hónapban", amihez hozzá kellene szabniuk az amúgy megszokott munkaidős ritmusuk. 

Elmehetek egy órával előbb?

Az Eurostat kíváncsi volt arra is, mennyire könnyű európai munkavállalóknak napközben 1-2 órát szabadságra menniük valamilyen ügyük intézése érdekében. A felmérésben négy válaszlehetőség közül lehetett választani: nagyon könnyű, elég könnyű, nehézkes, nagyon nehéz. Nem meglepő módon a legkönnyebb helyzetben ezen a téren az északi államok lakói vannak, a munkavállalók több mint fele vélekedett úgy, hogy nagyon könnyű elkéredzkednie Svédországban (52%), Finnországban (50%), de majdnem 50 százalékos részesedét ért el Izland (49%), Szlovénia (48%), Málta (48%) és Dánia (48%) is. 

Ez EU-s átlag ehhez képest csupán 34 százalék volt. Magyarországon például csak a dolgozók 19 százaléka tapasztalja azt, hogy nagyon könnyű lenne munkaidőben 1-2 órára lelépnie, ám az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a magyar dolgozók elsöprő többsége, 42 százaléka szerinte, ha nem is nagyon könnyű, de azért elég könnyű 1-2 órára nélkülöznie magát a munkából. Ez utóbbi egyébként a 3. legnagyobb arányszám Portugália és Litvánia után. 

10 magyar munkavállalóból tehát 6 könnyen megoldja az 1-2 órás munkaidőbeli kiruccanást.

Ezzel szemben 10-ből átlagosan két magyar dolgozónak nehézkes ezt elintézni, míg majdnem ugyanennyien vannak azok, akik szerint majdnem lehetetlen vállalkozás lenne ilyen szabad órák beiktatása. 


URL: https://www.penzcentrum.hu/karrier/ilyen-valojaban-a-magyar-munkavallalok-europai-kizsakmanyolasa-jut-is-marad-is.1103428.html