Pénzcentrum

Ez nem hangzik jól: lassan minden drágább lesz, és szűkülnek a jövedelmek is

2020.08.26. 19:01

A Policy Agenda által számított 2020. II. negyedévi Gazdasági Fejlődés Index (0,88%) is jelzi, hogy a bővülés eddigi kiugró növekedése jelentősen visszaesett, szinte valamennyi ágazat, így az exportunkban alapvető fontosságú ipar teljesítménye zuhant. Az egyensúly további romlására utal, hogy gyorsult a fogyasztói áremelkedés üteme, tovább gyengült a forint. A foglalkoztatottság csökkenése mellett a családi jövedelmek szűkülése is óriási gondokat okozhat. 


13,6%-kal csökkent - a KSH 2020. II. negyedéves GDP gyorsbecslése alapján - a bruttó hazai termék az előző év azonos időszakához viszonyítva. A járvány miatti rendkívüli helyzet hatására a legtöbb nemzetgazdasági ág termelése visszaesett, főleg a szolgáltatások és az ipar ágazataiban történő teljesítmény romlás következtében. A nemzetgazdaság teljesítménye 2020 első félévében 6,1%-kal csökkent és a visszaesés még az áprilisi "válság-prognózisunkban" elmondottaknál is kedvezőtlenebb helyzetet jelez. Jelentősen - a többi európai államhoz hasonlóan - megnő az államháztartás ez évi hiánya is. 

Hirtelen pénzre van szükséged? Nézd meg a bankok kölcsönajánlatait Pénzcentrum kalkulátorát!

A járvány alaposan megváltoztatta a terveket is ...

2020 márciusától a koronavírus járvány miatt kialakult világgazdasági helyzet alapjaiban befolyásolta az eddig pozitívnak ítélhető felzárkózási folyamatunkat. Egyértelművé vált a komoly gazdasági visszaesés folyamata és teljességgel bizonytalanná az, hogy a koronavírus miatti, az egész világra kiterjedő járvány milyen hatásokkal jár a magyar gazdaságra nézve. 

Az EU-tagállamokban az előrejelzések nagyon pesszimisták, és ez meghatározza a magyar export iránti keresletet. A magyar gazdaságmentő intézkedések a 2020 második félévi GDP-termelés visszaesését is csak tompítani tudják majd. Feltehetően a második negyedévi - általunk korábban 12-15% közöttire jelzett - csökkenést a második félévben még 5-7% körüli GDP visszaesés követheti. Éves szinten így 8-9% közötti lehet a bruttó hazai termék csökkenése és a 2019. évi GDP szintjét feltehetően csak 2022-re érheti el a gazdaság. A hazai gazdaság a tavalyi évig az egész EU leggyorsabban növekvő gazdasága volt, most a GDP növekedés rangsorában a tagországok 26-ik helyére csúszott. A magyar ipari bizalmi index és az EU konjunktúra-indexek - köztük az IFO üzleti index is - komoly gyengülésre utalnak.

Az IMF előrejelzésénél pesszimistább OECD prognózis - attól függően, hogy lesz-e második hulláma a járványnak, aminek igen nagy a valószínűsége - a világgazdaság 2020 évi zsugorodását 6% és 7,6% közöttire számítja, míg jövőre 2,8% és 5,2% közötti növekedést remél. Az OECD szakértőinek a tagországokra vonatkozó előrejelzése ez évre 7,5%-os, illetve 9,3%-os visszaeséssel, míg 2021-ben 2,2%-os, illetve 4,8%-os GDP bővüléssel számol. Az Amerikai Egyesült Államokban 2020-ban a GDP 7,3% és 8,5% közötti mérséklődését, a jövő évben pedig 1,9% és 4,1% közötti emelkedését feltételezik. Az eurózóna gazdaságára erőteljes visszaesést várnak, amely szerint ez évben 9,1% és 11,5% közötti hanyatlás, míg jövőre 3,5% és 6,5% közötti bővülés várható.

A gazdaságokat segítő szükségszerű intézkedések - monetáris lazítás, elmaradt adóbevételek, hitel támogatások - mindenhol a költségvetési kiadások komoly mértékű emelését jelentik. Így ezek az intézkedések a korábban tervezett hiányok mértékének többszörösére növekedését okozzák 2020-ban.  

A vállalkozások megsegítése alapvető fontosságú ...

A GFI indexben a vállalati gazdálkodás mutatói jelentősen romlottak. Az ipari termelés az első félévben 12,8%-kal esett vissza. Az összes értékesítés kétharmadát adó külpiaci forgalom volumene 13,6, míg a hazai eladások 7,7%-kal csökkentek Az ipari termelés csak Észak-Alföldön (0,9%-kal) nőtt, de a többi régióban 2,9 és 21% között csökken. Nyugat-Dunántúlon közel 25%-kal eshetett vissza. Még júniusban is az előző hónaphoz mérve 12,2%-os volt a termelés csökkenés és éves szinten is feltehetően 12-15% közötti termelés csökkenést szenved el. Hasonló lesz az építőipar zuhanása is, szerződésállománya az egy évvel ezelőttinél jóval alacsonyabb. 

A beruházások a járvány következtében a GDP-nél nagyobb ütemben, mintegy 10%-kal eshetnek vissza, ez egy 27% körüli beruházási rátát valószínűsít. Bár jelentős összegű és olcsó források támogatják a cégek fejlesztéseit, bizonytalan az ez évi kereslet nagysága és szerkezete is, és vállalkozások jelentős része el is halasztja korábban tervezett beruházását. Az állami beruházások út- és vasútépítése és a Paks-2 beruházás előkészítése mellett a turisztikai beruházások-fejlesztések, a sportlétesítmények építése, valamint a hadsereg korszerűsítési folyamata biztos projekt. 

A foglalkoztatottak száma a második negyedév átlagában 4 408 ezer fő volt, 103 ezer fővel, 2,3%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A külföldön dolgozókat is hazai foglalkoztatottnak tekintve a 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája 68,7% volt, ez 1,3 százalékponttal alacsonyabb a korábbi évben mértnél. A második negyedévben az aktív munkanélküliek száma 214 ezer fő volt. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva, 59 ezer fővel, 37,7%-kal több. A munkaerő-felvétel módszertana alapján számított munkanélküliségi ráta 4,6% volt, 1,3 százalékponttal magasabb, mint egy éve. A 25 éven aluliak 14,7%-os munkanélküliségi mutatója magas, 4 százalékponttal emelkedett az egy évvel korábbihoz mérve. 

A válsághelyzet alatt jelentős változások történtek a munkaerőpiacon. A foglalkoztatás konkrét munkahelyi feltételei módosultak, a home-office, a csökkentett munkaidő, a fizetésnélküli szabadság, a kényszer-elbocsájtások következtében jelenleg még nem mérhető módon alakultak a tényleges jövedelmi folyamatok. Így a bruttó keresetek konkrét alakulásáról sincsenek adatok, de szakértők jelzik, hogy pl. az szjabevételek a márciusi 9,1% után áprilisban már csak 5,5%-kal nőttek az egy évvel ezelőtti adatokhoz mérve. A kereseteknek a gazdaság egy részében történő átmeneti nominális csökkenése - ha sikerül elkerülni a járvány második hullámát - júliustól már konszolidálódhat. Az idei évben a gazdasági teljesítmények várható alakulása alapján mintegy 3% körüli foglalkoztatás-csökkenés és ezzel 6%-os munkanélküliségi ráta feltételezhető.

Magas infláció és jelentős fiskális bővítés - növekvő költségvetési hiány ...

A GFI pénzügyi mutatói a válság megoldását segítő intézkedések következtében is - a gazdasági nehézségek okozta alapvető nehézségek miatt - erőteljesen romlottak az előző negyedévihez képest. Az infláció 2020 júliusára 3,8%-ra - míg a maginfláció 4,5%-ra -nyolcéves csúcsára emelkedett, éves átlagban 5% feletti lehet.

A válság következtében a 2020 évi államháztartási hiányt a kormány már a félév végén 3,8%-ra emelte, de várható volt, hogy - a korábbinál nagyobb költségvetési kiadások és a vártnál jóval kisebb GDP miatt - a kormány ennél magasabb (7-9%), de akár 10%-hoz közelítő GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol. (A finanszírozás során már az un. helikopter-pénz alkalmazása és megítélése is világszerte átértékelődhet). Az államháztartásunknak - a kormány által korábban - 2020-ra még 66,3%-ra és majd év közben 72,6%-ra prognosztizált bruttó konszolidált adóssága egyértelműen növekedni fog 75% felettire, hiszen már június végére a GDP 71,9 százalékára emelkedett.

Á központi költségvetés adóssága a költségvetés hiánya miatt a második negyedévben 1500 milliárd forinttal nőtt, fél év alatt 1837 milliárd forintos deficittel zárult a büdzsé, sőt július végére már elérte a 2165 milliárd forintot. Ezt is finanszírozta a tavaszi 3,5 milliárd eurós devizakötvény kibocsátás és jelzés értékű a korábbi kétheti helyett a kötvényaukciók mostani hetenkénti rendszeressége. (A PM jelezte, hogy az adócsökkentések és a gazdasági teljesítmények visszaesése miatt 1.400 md forintot is meghaladhatja az államháztartás ez évi bevétel-csökkenése!)

Az MNB júniusban 0,75%-ra, majd júliusban 0,6%-ra csökkentette az alapkamatot, azaz tovább lazított monetáris politikáján. A forint árfolyama hosszú ideje gyengül, a 2010 évi átlagos 275,4 Ft/euró árfolyamtól számítva 2020 végére már 25%-os leértékelődést jelent a várható 350 Ft/euró (a járvány újabb hulláma esetén még gyengébb) árfolyammal.  Az alapkamatot a hosszú évek óta tartó alacsony szintjéről minden bizonnyal emelni fogják, bár a monetáris szigorítás feltehetően nem a forint árfolyam erősödését segíti. A munkaadókat a 8%-os emeléssel járó tehernövekedés az erősödő euróban számolva jóval kisebb mértékű - esetenként változatlan arányú - béreket jelent a külföldi cégek számára. A gyengülő hazai fizetőeszköz hátrányosan érinti az emelkedő infláció miatt reálértékéből veszítő magyar fizetéseket is.

A folyó fizetési mérleg egyenlege a válság következtében - a tavalyi 1,2 milliárd euró deficit után - 2020-ban akár a 3 milliárd euró hiányt. Több korábban bejelentett, de a válság miatt elhalasztott külföldi beruházás feltehetően az év második felében újra indulhat.

A külkereskedelmi aktivum meghatározója lesz, hogy mind az export, mind az import 4-5% százalékkal visszaesik. Az állóeszköz-felhalmozás 2017 óta tartó 18-16%-os volumen-bővülése pedig 2020-ban jelentősen lelassul, 4% körülire. A folyó fizetési mérleg 2019-es 3,5 milliárdos egyenlege tovább csökken 1-1,5 milliárddal, számolva az EU-támogatások beruházás-serkentő hatásának csökkenésével és a háztartások vásárló erejének lassuló emelkedésével is.

A háztartások helyzete bizonytalan ...

A GFI index háztartási indikátorai is mutatják a családok számára kialakult komoly megélhetési nehézségeket. A járvány gazdasági hatásai annak a veszélyét jelentik, hogy érdemi anyagi támogatás hiányában a tömeges munkanélküliség következtében kialakult jövedelemhiány miatt eddig relatív biztonságban élő családok élete ellehetetlenül. A járvány kitörése óta több mint kétszázezren elvesztették a munkajövedelmüket, vagy jelentősen csökkent az, és csekély megtakarításaikat is felélték, így elvesztették az anyagi biztonságukat. 

Idén mérséklődik az elmúlt évek jelentős fogyasztás-bővülése, ugyanis az ezt eddig kiváltó dinamikus béremelkedés, hitelezési expanzió, a családvédelmi programmal megalapozott magas fogyasztói bizalom hatása csökken. Az eddigi növekedést már fékezik a magas lakásépítési-, karbantartási költségek, a lakásbérlés magas szintje és a megindult inflációs folyamat is. Mindenképpen szükséges a vállalati szektor állami támogatása mellett a háztartások megélhetési körülményeit javító intézkedések, pénzügyi segítség is. Különösen fontos annak alkalmazása, hogy az állami segítség munkahely megőrző támogatás formájában segítse a családokat. 

A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az első öt hónapban 390 ezer forint volt, 8,8%-kal több mint egy éve. A versenyszférában 406.700 forint volt az átlagos kereset, ez szintén 8,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményekben - a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva - 387.600 forint volt a keresetek átlaga, 7,9%-kal magasabb, mint egy évvel azelőtt.

Az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete az első öt hónapban 259 300 forint volt, a reálkereset 5,1%-kal nőtt. A versenyszférában az első öt hónapban mért 270 500 forint nettó átlagkereset a bruttóéval azonos mértékben, 8,8%-kal nőtt. A költségvetési intézményeknél pedig - a közfoglalkoztatottak bérét nem számolva - a 257 700 forintos nettó átlagkereset 7,9%-kal emelkedett.

A csökkenő foglalkoztatás miatti 2020-ban éves átlagban az átlagkereset 5% körüli mértékben emelkedhet, de a reálkeresetek csupán 1-2%-kal. A nyugdíjak egyértelműen veszítenek reálértékükből, hiszen a nyugdíjprémium elmarad és a nyugdíjas árindex magasabb a növekvő átlagos fogyasztói árindexnél. 2020 végére bár csökkenő mértékű, 3% körüli, de éves átlagban akár az 5%-ot is meghaladó infláció várható. A lakossági fogyasztás ezek következtében mintegy 2,5%-os idei csökkenése valószínű.


URL: https://www.penzcentrum.hu/megtakaritas/ez-nem-hangzik-jol-lassan-minden-dragabb-lesz-es-szukulnek-a-jovedelmek-is.1101484.html