Pénzcentrum

Berobbanhat a magyar hadsereg fejlesztése: lenne hová fejlődni

2020.03.02. 14:29

Magyarország 2018-ban az EU-s országok közül GDP arányosan a 7. legkevesebb összeget fordította a honvédelemre. A hazánkkal szomszédos országok közül ráadásul csak Ausztria fordított arányaiban még nálunk is kevesebbet saját hadseregére. Tíz év távlatában pedig az látszik, hogy míg 2010-ben, amikor is a vizsgált időtávon a legtöbbet fordítottuk GDP arányosan honvédelemre, egy tized százalékpontra megközelítettük az EU-s átlagot. Azóta azonban folyamatosan, jobban elmaradtunk attól, a negatív csúcson (2014) például pontosan fele annyit szántunk arányosan saját hadseregünkre, mint az uniós átlag.


Február 16-án, vasárnap tartotta meg Orbán Viktor az évértékelő beszédét, amiben többek között bejelentette a kormány által elfogadott klímavédelmi és gazdaságvédelmi akciótervet, de szóba hozta, mint lehetőség, a családvédelmi akcióterv kibővítését is. A legfontosabb bejelentések mellett azonban a kormányfő kiemelten beszélt a magyar és tágabb értelemben az európai hadsereggel szembeni elvárásairól is. Mint fogalmazott 

megtanultuk például, hogy nemzeti hadsereg nélkül nincs komolyan vehető ország, és nincs nemzeti önbecsülés sem. Hogyan is lehetne büszke magára egy ország, amely nem képes megvédeni saját magát? Nekünk modern és erős hadsereg kell, amely képes megállítani a környezetünkből érkező támadásokat, a világ bármely pontján képes teljesíteni kötelességeit, és világméretű bajok idején bekapcsol bennünket egy nagy szövetségi rendszerbe.

Hozzátette mindehhez, hogy "fontos a technika, fontos a fegyverzet, fontos a katonadiplomácia, de legfontosabb a katona. Jó katonákra és jó tisztekre van szükségünk." Mindez a kormányfő szerint már csak azért is kiemelten fontos kérdés napjainkban, mert szerinte "az USA-ban és Kínában nagyobb a növekedés, kisebb a munkanélküliség, többet fordítanak innovációra és honvédelemre, ami a fejlődés alapja."

A magyar kormányfő kijelentése okán megnéztük, hogy a legfrissebb európai statisztikák fényében miként alakult Magyarországon a honvédelemre szánt ráfordítások mértéke. És hogy ez hogyan viszonyult a többi EU-s tagállam költéseihez képest.

Hátul az EU-ban

Magyarország 2018-ban az EU-ban GDP arányosan a 7. legkevesebbet (0,9%) költötte a honvédelemre - derült ki az Eurostat legfrissebb publikációjából. Az EU-átlag ezzel szemben 1,2 százalék volt. A jelentésből ezen felül kiderült az is, hogy 

a hazánkkal szomszédos EU-s országok közül arányaiban kizárólag Ausztria (0,6%) költött kevesebbet honvédelemre Magyarországnál.

Ez azt is jelenti, hogy az adott ország GDP-jéhez viszonyítva Szlovákia, Szlovénia, Horvátország és Románia is többet szán honvédelemre, mint hazánk. Románia ráadásul nem is kevéssel, a szomszédos országaink közül egyedüliként az EU-s átlagot is magasan túlszárnyalják, 2018-ban a GDP-jük 1,7 százalékát fordították ugyanis a hadseregükre. 

{{EMBED:infogram_42ee4c69-853b-46d6-bb49-b0026010f2b9}}

Hadsereg inga

Az Eurostat legfrissebb jelentéséből 10 éves távlatban is vizsgálható, hogy a mindenkori magyar kormányzat GPD arányosan mennyit költött honvédelemre. Ebből kiderült, hogy a 2014-es mélyponthoz képest 2018-ra nőtt a kiadások mértéke, de az még így elmaradt az elmúlt 10 év 3 kimagasló magyar adatához, a 2010-es, 2011-es, illetve 2017-es adatához képest.

Arról nem is beszélve, hogy hazánk az EU-2es átlagától is minden évben elmaradt 2008-2018 között. Még úgy is, hogy az EU-átlag költése 2013 és 2018 között 1,2 százalékon stagnált. A magyar csúcs egyébként 2010-ben volt, amikor az éves GDP-nk 1,2 százalékát fordítottuk honvédelemre. Ebben az évben az EU-átlag 1,3 százalék volt. 

{{EMBED:infogram_09c94736-0582-4795-8cec-80e435b47d6d}}


URL: https://www.penzcentrum.hu/karrier/berobbanhat-a-magyar-hadsereg-fejlesztese-lenne-hova-fejlodni.1089499.html