Pénzcentrum

Alig ismert gyorshajtás-szabály szedi áldozatait: rengetegen hibáznak, meg is fizetnek érte

2020.03.01. 07:00

Sokan beleesnek abba a csapdába, hogy azt hiszik, általánosan elfogadott szabály a magyar utakon, hogy a megengedett sebességet valamilyen mértékben át lehet lépni, van egyfajta tűréshatár, ami alatt nem büntetnek meg. Ugyanitt hibázott olvasónk is, akit meg is büntetett a rendőr. A Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértő szerint rengetegen nincsenek tisztában azzal, hogy mik is a szabályok. Ezeket tesszük most tisztába.


Elég érdekes esetről számolt be olvasónk, aki annak ellenére kapott gyorshajtási csekket, hogy be volt nyomva a tempomat az autójában a "tűréshatáron belüli sebességre".

Budapest külvárosában haladtam, ahol 60-as tábla volt kitéve, gyér volt a forgalom, belőttem a tempomatomat 70-re, mert tudtam, hogy az még belefér. Hát nem fért bele, egyszer csak a rendőr kikapott, mutatta, hogy bizony 78-cal mentem úgyhogy meg is ajándékozott egy 30 ezer forintos büntetéssel, meg 4 büntetőponttal, hiába mondtam, hogy dehát a tempomat...

- mesélte. A szakértő elmondása szerint olvasónk abba a hibába esett, hogy összekeverte az ellenőrzési formákat. Ugyanis Magyarországon kétféle gyorshajtás létezik: az egyik, amit az automatikus rendszer néz (itt objektív felelősség van, hiszen a gép nem tudja, ki vezette az autót), és van a helyszíni ellenőrzés, a kettő pedig teljesen külön dolog:

Ha a rendőr a helyszínen ellenőriz, fogja a műszerét és lefotóz, akkor akár azért is megbüntethet, ha 60 helyett 61-gyel mész. Ezt sokan nem tudják. Engem egyszer megbüntettek, 50 helyett mentem 58-cal: mondtam a rendőrnek, hogy nem ennyi a tűréshatár. Igen ám, de az csak akkor érvényes, ha a Véda-rendszer ellenőriz. Az ilyen gyorshajtások büntetési tétele az egyéb szabálysértések kategóriába tartozik, engem például 5 ezer forintra büntettek meg.

- magyarázta Pető Attila, aki szerint a rendőrök készülékei 3-4 százaléknyi túllpést néznek el, annyival vannak fölé kaliblárva. A Kreszprofesszor néven is ismert közlekedési szakértő aláhúzta, hogy

ha a KRESZ-ben 50 van, akkor maximum 50-nel lehet menni. Egy balesetnél tuti, hogy elővesznek, ha te vagy a hibás és mondjuk 90 helyett 94-gyel mentél - tehát túllépted a megengedett sebességhatárt, pont, máris egy súlyosbító körülmény.

Hozzátette, olvasónkat a Véda is kiszedte volna, ha valóban ekkora sebességgel ment, még akkor is, ha csak pár kilométerrel lépte túl a tűréshatáron belüli sebességhatárt.

De a kilométeróra már csak azért sem jó védekezés, mert kivétel nélkül mind többet mutat, mint amennyivel ténylegesen mész. Ha megnézzük GPS-szel, akkor 5-10 százalék is lehet az eltérés. Én még nem láttam olyan kocsit, ami többel ment volna, mint amennyit mutatott, mind lassabban halad - a tempomat pedig a kilométerórával van összekötve, az is annak alapján megy.

Pető Attila azt is elmondta, hogy ha valaki nem ért egyet a büntetésével, annak ugyan megvan a lehetősége a fellebbezésre, de nem sok esély van rá, hogy eltörlik a bírságot. Hiszen a hatóságoknál megvannak a felvételek, amiken pontosan látszik, hogy hol, mikor és mennyivel ment az illető, milyen sebességhatárok mellett.

Arra nem lehet hivatkozni, hogy nem kaliblárták be jól az autó műszereit a gyárban, ez mindenki magánügye. Az ilyen esetekben esetleg azt lehet benézni, hogy közben volt egy kereszteződés, ami feloldotta a korlátozó táblát, de a rendőrök sem szoktak olyan helyre állni, ahol ez felmerülhet. Találkoztam már olyannal, hogy valaki sikeresen fellebbezett, de akkor bejött egy földút, amit nem vettek figyelembe a rendőrök. Pedig az is kereszteződésnek számít, ami feloldja a korlátozó táblát

Mit is mond a szabályozás?

A KRESZ, ahogy a közlekedési szakember is elmondta, világosan fogalmaz a sebességhatárokkal kapcsolatosan, és az is a rendelet része, hogy ha a tábla lakott területen 50 km/óránál, lakott területen kívül 90 km/óránál nagyobb sebességet jelez, személygépkocsival, motorkerékpárral és a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival legfeljebb a jelzõtáblán megjelölt sebességgel szabad közlekedni.

Bár a vonatkozó kormányrendelet mellékletében a büntetési tételek valóban úgy vannak meghatározva, hogy a bírság csak annak jár, aki legalább 15 km/h-val átlépi a megengedett sebességet. Sőt, 100 km/h felett már csak akkor jön a csekk, ha a gyorshajtót legalább 120 km/h-val fotózták le, de nem lehet elégszer kihangsúlyozni, hogy ez csak az automata rendszerekre vonatkozik. Mindez a technika ördöge miatt lett kitalálva, a sebességmérő készülékekben is van egy hibahatár. Így pedig sok olyan sofőr is büntetést kapna, aki amúgy nem is hajtott gyorsan, csak a műszerek voltak pontatlanok. A "tűréshatárok" és a büntetési tételek ma így néznek ki Magyarországon védás mérés esetén:

50 km/óra sebességig   

50 km/óra felett 100 km/óra sebességig   

100 km/óra sebesség felett

A pénzbírság mellett büntetőpontokat is kapnak a gyorshajtók, enyhébb esetben 4-et, de nagyobb sebességtúllépés után 6 illetve 8 pont is járhat a jogsiba, amivel azért érdemes vigyázni. Ugyanis ha a sofőr pontjainak száma eléri vagy meghaladja a 18-at, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala már meg is kezdi a jogosítvány bevonásának folyamatát. A hivatal három napon belül értesíti az illetékes kormányhivatal járási hivatalát, ami nyolc napon belül elrendeli jogosítvány fél évre való felfüggesztését. Tehát a büntetés után 11 nappal már el is lehet búcsúzni a jogsitól!

Érdemes megjegyezni, hogy a pontok nem maradnak örökké a sofőrrel, a szabályok szerint az elévülkési idő 3 év. Tehát, ha mondjuk 2017. február végén kaptál 1 büntetőpontot, mert a rendőr kiszúrta, hogy mobilozol vezetés közben, az kb. mostanra évült el. Emellett az állam egy másik lehetőséget is felkínál a vétkeseknek: el lehet menni önkéntes utánképzésre, ami után 9 pontot levonnak, ha összesen nem volt 13-nál több büntetőpontja az illetőnek - ha 14 és 17 pont között áll a sofőr, akkor csak hattal csökkentik a pontok számát.

Aki nem biztos a dolgában, az lekérdezheti a pontjainak számát: a BM tájékoztatás szerint a kérelem benyújtható:

A kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi adatokat:

A tájékoztató minden esetben postai úton kerül megküldésre, elektronikus úton történő továbbításra nincs lehetőség. Adatvédelmi okokból, amennyiben a kérelem elektronikus úton, tehát szkennelt aláírással kerül benyújtásra, az előéleti pontokról szóló tájékoztatást kizárólag a bejelentett lakó-vagy tartózkodási helyre van törvényes lehetőség postai úton megküldeni. Amennyiben eredeti aláírással ellátott, postai úton megküldött kérelem érkezik, a kérelmező által megadott értesítési címre is lehetőség van megküldeni a kért tájékoztatást.

Jön az EU-s szabályozás

Az EU által tavaly elfogadott szabályok szerint a 2022 után eladott autókba számos új technológiát kötelező lesz beépíteni, hogy biztonságosabbá váljon a közlekedés. Ezek egyike az automatikus sebességkorlátozó berendezés, ami nagyjából úgy működik azt jelenti, hogy GPS és kamerakép alapján megállapítja egy rendszer az aktuális sebességlimitet, ezt jelzi a sofőrnek, és korlátozni is tudja a legnagyobb sebességet. Ezt a rendszert azonban felülbírálhatja a sofőr, de csak korlátozott ideig.

Emellett olyan adatrögízőt is kötelező lesz beépíteni, aminek segítségével a rendőrség és a biztosító kiderítheti, hogy mi történt mondjuk egy balesetnél. A rendszer nem csak a sebességet nézi, hanem a sávtartó elektronikák jóvoltából azt is rögzíteni lehet adatot, hogy a sofőr záróvonalat is átlépett-e, vagy esetleg veszélyes módon, szabálytalanul előzött.


URL: https://www.penzcentrum.hu/utazas/alig-ismert-gyorshajtas-szabaly-szedi-aldozatait-rengetegen-hibaznak-meg-is-fizetnek-erte.1089391.html