Pénzcentrum

Lusták és gyávák a magyarok: százezreket fizetnek félelmükben a banknak

2019.08.13. 11:35

A szabad felhasználású személyi hitelek legjellemzőbb felhasználási célja a lakásfelújítás, míg a lakáshiteleknek elenyésző részét fordítják felújításra. Azaz a magyarok lakásvásárlásra inkább vesznek fel drágább személyi hitelt, mint az olcsó lakáshitelt. Ez akár egy vicc is lehetne, de nem az - ez a meztelen igazság. Az okok ismertek, azt azonban kevesen tudják, hogy mennyire megalapozatlanok.


A magyarok hónapról hónapra 45-55 milliárd forint közötti összeget vesznek fel személyi hitelből, a lakáshiteleknél ez mostanság úgy 70 milliárd forint körül mozog. A személyi hitelek iránti bő keresletet meg lehet magyarázni azzal, hogy a hiteltípus igénylése egyszerű, folyósítása gyors, és akár teljesen online is lehet a folyamat. Ez mind szép és jó, de árnyaljuk a dolgot: ha a lakáshitelek átlagos összege kb. 10 millió forint, a személyi hiteleké pedig kb. 1,5, akkor számosságában sokkal több személyi hitelszerződésnek kell lennie. Adja magát a kérdés: mégis mire költenek ennyi személyi hitelt a magyarok?

Vicces, de pont ugyanarra, mint a jelzáloghiteleket: lakhatási célokra.

A bankok nekünk adott korábbi válaszából kiderül, hogy a személyi hitelek hitelcélja legtöbbször lakhatási célokhoz kötött: legtöbbször lakásfelújításra fordítják az így felvett pénzt. Ehhez képest a lakáshiteleknél gyakorlatilag egyedül a használt lakás vásárlásának van érdemi súlya:

{{EMBED:infogram_39a478ca-3ea6-43d0-adc4-756391e0f588}}

2019. júniusában az összesen felvett 81 milliárd forintból a magyarok kb. 54,5 milliárdot használt lakás vásárlására fordították, a felújítás pedig mindössze 3,5 milliárd volt. Egészen hihetetlen.

Sürgős kiadásod akadt? Keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát!

Mindez azt mutatja, hogy a lakosság a lakásfelújítás költségeit az erre a célra (is) szolgáló lakáshitel helyett a fedezet nélküli személyi hitelből állja. Ez azért roppant érdekes, mert a személyi hitel - bár sokkal olcsóbb lett az elmúlt években, mint korábban - még mindig összehasonlíthatatlanul drágább, mint a lakáshitel. Így aztán nem marad más a feltételezhető okok között, mint az alábbiak:

Ne legyünk rosszindulatúak, az utolsó pontot vessük el. A második pont aligha releváns, hiszen egy lakásfelújítás nem annyira rapid dolog, hogy az azonnali forrásbevonást igényeljen, sokszor évekkel előre tervezett dologról van szó. A harmadik pontról annyit, hogy csupán a számlákat kell leadni a banknál a teljesítésről - ez valóban macerás (főleg, ha a kivitelező nem ad számlát), de nem hisszük, hogy ez kis többletművelet százezreket érne a magyaroknak. Marad tehát az első pont, ami logikusnak is hangzik: a magyarok félnek jelzáloggal terhelni a lakásukat, ha csak kis összeg bevonásáról van szó.

Félnek a jelzálogtól - igazuk van?

Ha kis összegű, 1-2 milliós beruházásól van szó, ott valóban nem érdemes jelzáloggal terhelni a lakást, hiszen a kamatkülönbségek elenyészőek. A mai árak mellett azonban egy teljeskörű lakásfelújítás sem áll meg 1-2 milliónál, sokszor akár kétszámjegyű is lehet az összeg (ha az magában foglal komplexebb munkálatokat is). 

{{KAPCSOLODO:1081463}}

De mi a helyzet egy ötmilliós összeg esetén? Ha valaki fél attól, hogy jelzáloggal terelje a lakását, és inkább választja a drágább személyi hitelt, abban bízva, hogy így biztonságban van a tulajdona, nagyot téved. Ha bedől egy ötmillió forintos személyi hitel, és az ingóságok nem fedezik ezt az összeget, ne legyenek illúzióink, a végrehajtó ugyanúgy elviszi a lakásunkat, mintha ugyanekkora jelzáloghitelt vettünk volna fel. Sőt, a személyi hitel abban a tekintetben is kockázatosabb, hogy a törlesztője sokkal magasabb. Így aztán a magyarok, bár a kockázatokat akarják elkerülni, valójában csak növelik azt.

Drágább, de mennyivel?

Hogy mi is a különbség a két hiteltípus között árban, arra hoztunk egy szemléletes példát kalkulátorunkból. Előbb nézzük meg a lakáshiteleket. 5 millió forintot nézünk meg (ha fentebb már ezt említettük), és 6 éves futamidővel kalkuláltunk. Ezt találtuk:

{{EMBED:infogram_bd944eac-9295-48a2-b1a4-4b213fb1e19c}}

Az MKB ajánlata 2,79 százalékos THM-mel vihető, a törlesztőnk így 75 242 forint lesz. A kamatköltség mindössze 430 ezer forint. A CIB lakáshitelével 2,85 százalék a THM, a törlesztő 75 450 forint. Az Erste terméke 75 ezer forintba kerül havonta, a kamatköltség 450 ezer forint 6 év alatt, a K&H és Budapest Bank hitele már 3 százalék felett vihető, de a törlesztőnk még így is 75-77 ezer forint körül van. Hozzá kell tenni, hogy ezek változó kamatozású hitelek, ami rövid távon jó megoldás lehet.

Lakáshitelekért keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát!

Most vessünk egy pillantást a személyi hitelekre, amelyeket szintén kalkulátorunkban szemléztünk. Ugyaúgy 5 milliós összeget néztünk meg, 6 évre.

{{EMBED:infogram_45498674-92e9-4b30-a22e-438292c5e706}}

Égbekiáltó a különbség: a CIB személyi hitele 8,17 százalékos THM-mel már 87 368 forintos törlesztőt kínál, ez legalább 10 ezer forinttal több havonta, mint az ugyanilyen összegű lakáshitel. A Raiffesen személyi hitelének THM-e is egyszámjegyű, de itt is 87 ezer forint a törlesztő. Az MKB hitelének törlesztője már 90 ezer, az Erstéé 91 348, a Budapest Banké pedig 93 450 forint. Azt hozzá kell tenni, hogy ezek fix hitelek, azaz némileg biztonságosabbak az előzőeknél.

Személyi hitelekért keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát!

A személyi hiteleknél a kamatköltségek minden esetben millió feletti összegre rúgnak, azaz a magyarok félelmeik miatt tömegével öntik ki a százezreket az ablakon, miközben félelmüknek semmi alapja nincs. Azt is hozzá kell tenni, hogy a felújításra felvett lakáshitelek esetén a bank alkalmazhat eltérő kamatokat is - mint ahogy azt meg is teszi, de még így is jelentősen olcsóbbak a lakáshitelek a személyi hiteleknél.

Akkor a személyi hitel egy lehúzás?

Egyáltalán nem. A személyi kölcsönöknek is megvan a rendeltetés szerinti felhasználása: váratlan kiadás esetén, autóvásárláshoz vagy kis összegű lakásfelújításhoz már nincs alternatívája a személyi hiteleknek - és a kamatuk, bár elmarad a lakáshitelek kamataitól, valóban alacsony. Ráadásul a lakáshitel csak lakhatási célra használható fel, így minden más esetben csak a személyi hitel jöhet szóba (vagy a szabad felhasználású jelzáloghitel, amiről - úgy tűnik -, a lakosság jó része már elfeledkezett). De mivel a személyi hitel legjellemzőbb felhasználási célja a lakásfelújítás, a fenti összehasonlításból is látszik, hogy a magyarok sok pénzt dobnak ki az ablakon, jórészt feleslegesen.


URL: https://www.penzcentrum.hu/hitel/lustak-es-gyavak-a-magyarok-szazezreket-fizetnek-felelmukben-a-banknak.1081719.html