Pénzcentrum

Egyetlen ábrán a bizonyíték, hogy nem drága 110 ezerért a Sziget-bérlet

2019.08.04. 13:01

Mint arról, "Torpedóként lőtt ki a Sziget-jegyek ára: ki tudja ezt kifizetni?" című cikkünkben a héten beszámoltunk, míg 1993-ban 300 forintba került a napijegy, és elővételben 1800-at kértek a bérletért, addig 2019-re a napijegy ára (26 900) 89,6 szorosára, az elővételes heti bérleté (109 990) pedig 61-szeresére nőtt. A különbség bődületes, ez tény, de írásunkban arra nem tértünk ki részletesen, hogy az esemény költség oldalán is nagy volt a változás. Hogy kiderítsük, hogyan változott a Sziget fesztivál költségvetése az elmúlt 27 évben, kérdéseinkkel a szervezőkhöz fordultunk. Interjú


Pénzcentrum: 1993 óta milyen költségekkel működik a Sziget Fesztivál, éves bontásban?

Sziget Kulturális Szervezőiroda: Ebből kiderül. hogy a kezdeti 26 milliós költségvetés mára 10.8 milliárdra nőtt, ami 415 szörös növekedés, ellenben a jegyárakkal, ami a kezdetek óta a napijegy tekintetébenn 89.6 szorosára, a hetijgy pedig mindössze 61 szeresére nőtt. Tehát enyhe túlzás óriás jegyárnövekedésről beszélni akkor, mikor a sziget költségvetése lényegesen nagyobb mértékben növekedett. Persze a 300 forintos napijegyhez képest a több mint 20 ezer forintos jegy nyilván jóval több, de míg 93-ban összesen volt 200 koncert - csak magyarok - , 80 film és 40 színházi előadás, addig ma több mint 1000 program van az egy hét alatt, csak a nagyszínparon mintegy 25 világsztár, abból a 7 nap alatt 9 headliner, akik a világ bármely fesztiváján a legnagyobbaknak számítanak.

{{EMBED:infogram_01653404-b9fe-47fc-95de-4d0c51a62427}}

Az összes költség közül, mely kiadások a legnagyobbak a Sziget Fesztivál esetében? Hogyan változott ez az elmúlt évek viszonylatában?

A legnagyobb költség a fellépők díja, ami robbanásszerűen nőtt az elmúlt évtized során. Jól szemlélteti ezt, hogy az idei Sziget Fesztivál zárónapján a nagyszínpadi fellépők díja (Foo Fighters, Twenty Pilots, stb.), szinte pontosan megegyezik a 2016-os Sziget teljes heti nagyszínpadi fellépő költségével. Ezt követik a műszaki, technikai költségek, ahol fontos megjegyezni, hogy a munkabérek alakulása igen súlyosan érinti a fesztivál költségvetését (a biztonsági személyzet, a takarítók, a műszaki kollegák többezres dolgozói állományt jelentenek, ahol a bérek az elmúlt két-három évben akár évi 20-25%-ot is nőttek). A harmadik legnagyobb tétel a nemzetközi és hazai marketingtevékenységünk költsége, ezt követik a vendéglátással és fesztiválszolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások.

Alapvetően milyen tényezők befolyásolják a jegy, illetve bérletárak alakulását?

A jegyárak tekintetében egy présben vagyunk, az egyik oldalról elsősorban a fellépti díjak növekedése kellene felfelé nyomja az árakat, a másik oldalon viszont egy nagyon erős nemzetközi versenyben kell egy igen nagyszámú hazai és nemzetközi közönséget megmozgassunk, ami viszont lefelé hat, de legalábbis "visszanyom" minden komolyabb áremelési törekvést. Szintén idetartozik, hogy amíg a legnagyobb versenytárs fesztiválok esetében 5-6% a fizetendő áfa az adott országokban (van ahol 0%), a mi esetünkben ez 18%, ami eleve egy több mint 10%-os árelőnyt jelent az elsősorban nyugat-európai versenytársaink számára.

Idén a napijegy 3 000 forinttal többe kerül, mint 2018-ban. Ekkora jegyárnövekedés egy év alatt eddig még nem volt tapasztalható. Minek köszönhető most ez a drágulás?

A jegyárak kapcsán ez az emelés még mindig nem lóg ki a budapesti nagykoncertek árai közül, ezeknek az árai is jelentősen megnövekedtek az elmúlt években, miközben a Sziget Fesztiválon ezért az árért egy sor koncert és más kulturális program is elérhető egy teljes napon át. Az idei nagyszínpadi fellépők olyan mértékű kiadásnövekedést jelentettek a költségvetésben, hogy úgy éreztük, hogy a fentiekkel együtt indokolható egy ilyen mértékű áremelés.


URL: https://www.penzcentrum.hu/utazas/egyetlen-abran-a-bizonyitek-hogy-nem-draga-110-ezerert-a-sziget-berlet.1081373.html