Pénzcentrum

Évről évre rövidebb határidőt adnak a cégek: egyre több ügyfél kér fizetési haladékot

2019.07.16. 15:50

Rendkívül rövid fizetési határidőket szabnak a magyar vállalatok, emiatt sok egyéni ügyfél kénytelen halasztást kérni - derült ki az Intrum Európai Fizetési Jelentéséből. Egyelőre az erős gazdasági növekedés miatt a vállalatok eredményét kevéssé befolyásolja a késedelmes fizetés, később, egy kevésbé erős konjunktúrában azonban kihívást jelenthet a cégek számára, hogy maguk kezeljék a kintlévőségeiket.


Hamar szeretnék kézhez kapni a pénzüket a magyar cégek, emiatt sok ügyfél kénytelen halasztást kérni - derült ki az Intrum éves Európai Fizetési Jelentéséből. A 29 európai országra kiterjedő felmérés során 450 magyar cégvezetőt is megkérdeztek. Az ő válaszukból kiderült, hogy a magyar vállalatok európai viszonylatban igen türelmetlenek, amikor a kifizetések határidejét tárgyalják.

Magyarországon a vállalatok átlagosan csak 11 nap fizetési határidőt adnak fogyasztói ügyfeleiknek (B2C).

Vállalati ügyfelek (B2B) számára 24, a közszféra intézményeink adott átlagos türelmi idő pedig 31 nap. Az uniós átlag ennél jelentősen magasabb, különösen a magánszemélyek esetén: ők átlagosan 21 napot kapnak a fizetésre, míg a vállalati ügyfelek 34, a közintézmények 33 napot kapnak.

{{EMBED:infogram_f6d05bdc-adc9-49bc-a76d-c4843c4e5e12}}

A fogyasztói ügyfelek számára egyre rövidebb fizetési határidőket szabnak meg a magyar vállalatok. 2016-ban még 16 nap volt az átlagos fizetési határidő, 2017-ben azonban már csak 14, 2018-ban és 2019-ben pedig alig 11 nap. Hosszabbodtak ugyanakkor a vállalati ügyfeleknek és a közintézményeknek adott határidők: előbbi 2016-ban még 20, utóbbi 22 nap volt átlagosan. A mostani felmérés szerint Magyarországon a késedelmes követelések sem csúsznak túl sokáig: a követelések nagy része 30 napnál nem régebbi. A több mint egy hónapon át csúszó tartozások aránya hazánkban 22 százalék, kisebb, mint a 35 százalékos európai átlag.

A megszabott határidők rövidülése összefügg azzal, hogy az elmúlt években javult a fogyasztók fizetési morálja: 2016 óta csaknem a felére csökkent a teljesítés és a tényleges fizetés között eltelt idő

- mondta Deszpot Károly, az Intrum értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. 

Ez egybecseng korábbi, a lakosság fizetőképességét vizsgáló kutatásunkkal, amiből kiderült, hogy a magyar háztartásoknak egyre kevesebb gondot okoznak a kiadásaik. Az elmúlt időszakban tapasztalható, 4 százalék feletti GDP-növekedés tükrében érthető, hogy a lakosságnak és a vállalatoknak kevesebb gondot okoz a késedelmes fizetés.
{{EMBED:infogram_be43f00c-3b09-4d3f-b98e-f02042d53d2c}}

Deszpot Károly azonban arra figyelmeztet, hogy a mostani, kimagasló gazdasági növekedés nem tart örökké, és egy gyengébb konjunktúrában problémát okozhat, ha könnyelműen állunk a kintlévőségekhez. Az elmúlt évben Magyarországon a vállalatok viszonylag nagy részét, 70 százalékát már kérték arra, hogy hosszabb fizetési határidőt adjanak meg, és ezt közel 65 százalékuk kénytelen is volt elfogadni. 

Ha a gazdasági konjunktúrában fordulat áll be, a késedelmes fizetések alááshatják a vállalatok pénzügyi stabilitását, gátolva a növekedést és új munkahelyek teremtésének lehetőségét. 

Bár a magyar cégek is tisztában vannak a kockázatokkal, közel 60 százalékuk mégsem tesz óvintézkedést a késedelmes fizetés ellen.

Deszpot Károly tapasztalatai szerint sok hazai cégvezető úgy gondolja, a követeléskezelés a bankok kiváltsága. Pedig a kis- vagy középvállalkozásoknak ugyanúgy megéri igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat - a nyugat-európai vállalkozók körében ez már bevett gyakorlatnak számít. A friss számok alapján a jövőben sok magyarországi vállalat is számíthat rá, hogy nem kapja készhez a pénzét az elvárt időben. Kintlévőségkezelők bevonásával, tervezett, könnyített késedelmes fizetési konstrukciók alkalmazásával azonban megakadályozható, hogy a kintlévőségek veszteségekké váljanak.


URL: https://www.penzcentrum.hu/vallalkozas/evrol-evre-rovidebb-hataridot-adnak-a-cegek-egyre-tobb-ugyfel-ker-fizetesi-haladekot.1080627.html