Ekkora a baj? Már végrendeletét is megírta Dévényi Tibor

2019.06.19. 09:56

Nem lesz esküvő Dévényi Tiboréknál, a legendás műsorvezető inkább a végrendeletét írta meg. Mint mondta, "nem bonyolította túl" a dolgot. Bár mindenkinek joga van rendelkezni a hagyatékáról, a magyarok csupán hét százaléka rendezi a vagyonának sorsát.

Nem veszi feleségül menyasszonyát Dévényi Tibor, aki korábban komolyan fontolóra vette, hogy elveszi a párját. Noha a házasságkötés nincsen korhoz kötve, a Három kívánság sztárja úgy érzi, már túl idős ahhoz, hogy oltár elé kísérje 58 éves kedvesét, Beát.

Nem szeretem, amikor az én koromban szerelemről meg tervekről beszélünk, mert 72 évesen már nem lehet tudni, mit hoz a holnap

- mondta a Borsnak Tibi bácsi, aki tíz éve töretlen boldogságban él a menyasszonyával.

Kapcsolatunk legelején megkértem Bea kezét, és egy időben még téma is volt az esküvő, de mostanra mindketten rájöttünk arra, hogy nem a papír miatt fogunk a sírig is kitartani egymás mellett. Különben is, hogy nézne ki, ha ennyi idősen házasodnék? Minek? Kinek bizonyítanék ezzel? Magamnak? A fenéket. Öregek vagyunk mi már ehhez. Nem lesz esküvő!

- húzta alá a műsorvezető, aki a házassági szerződés helyett inkább a végrendeletét írta meg, mert úgy véli, hagyatékának rendezése sokkal előrébb való, mint öltönyben vonulni a padsorok között.

Nem bonyolítottam túl, mindenemet a két fiamra, Mátéra és Danira, valamint a páromra, Beára hagyom. Szerintem mindenkinek jobb, ha az anyagi kérdések előre el vannak rendezve, így a halálom után nem lesz veszekedés.

Sokan nem veszik a fáradtságot

Dévényi Tibor egyike annak a kevés magyarnak, aki nem csak tervezi, de készít is végrendeletet. Ugyanis, bár mindenkinek joga van rendelkezni a hagyatékáról, mégis 100 magyarból mindössze 30 tervezi, és csak 7 veti valóban papírra, hogy mi legyen a vagyonának sorsa halála után - derült ki egy néhány évvel ezelőtt végzett felmérésből. Pedig a végrendelet létrehozását kortól és egészségügyi állapottól függetlenül mindenki számára ajánlott, hiszen a dokumentum nagy segítségére lehet szeretteinknek az örökösödés kapcsán felmerülő bonyodalmak elkerülésében a halálesetet követő nehéz időszakban.

A végrendelet kedvezményezettjének bármilyen személyt megjelölhetünk: gyermekeinket, szüleinket, rokonainkat vagy akár ismerőseinket, barátainkat is.

Azt azonban kevesen tudják, hogy jótékony szervezeteket, alapítványokat és egyesületeket is megnevezhetünk örökösnek. Állat javára viszont nem lehet Magyarországon végrendelkezni. Ha házi kedvenceinkről szeretnénk gondoskodni, akkor érdemes a végrendeletben egy állatvédő szervezetet megjelölni kedvezményezettnek, amely gondjaira a kis állatot bízzák.

Habár kevesen készítenek végrendeletet, azt szinte mindenki tudja, hogy haláluk esetén ki, és milyen jogszabályok alapján részesülhet majd az örökségből, legyen szó ingó- vagy épp ingatlanvagyonról. Végrendelet hiányában a jelenleg hatályban lévő, törvényes öröklési rend érvényesül, amely ezek szerint viszonylag közismert.: Fő vonalakban összefoglalva:

először a leszármazók, hiányukban a házastárs, házastárs hiányában a szülők, utánuk a testvérek, majd a távolabbi felmenők örökölnek.

A legfontosabb szabályok, melyekre végrendelet készítésekor érdemes odafigyelni:

Érvényes végrendeletet több formában is lehet készíteni: lehetséges végig saját kezűleg kézzel megírni, és aláírni. Lehet úgy, hogy az örökhagyó vagy más legépeli, végezetül kinyomtatja és az örökhagyó saját kezűleg aláírja. Az aláírást ebben az esetben két tanúval hitelesíteni szükséges. A tanúk nem lehetnek azonosak az örökösökkel, különben a végrendelet érvénytelen a tanúk részére juttatott vagyon tekintetében. Tanúk alkalmazására akkor is szükség van, amennyiben a dokumentumot ügyvéd jegyzi ellen.
Nem szükséges viszont tanúkról gondoskodnia a végrendelkezőnek abban az esetben, ha végrendeletét elhelyezi a közjegyzői kamara által vezetett nyilvántartásban. Ezzel a praktikus lehetőséggel továbbá elkerülhető annak veszélye is, hogy a végrendelet elvesszen.
A végrendelet legfontosabb formai követelményei között szerepel a keltezés idejének feltüntetése, ennek hiányában a dokumentum érvénytelen. Amennyiben a végrendelet több oldalból áll, úgy mindegyik lapot sorszámozni szükséges. Ha más személy által vagy géppel készített végrendeletről van szó, az örökhagyónak és a tanúknak minden lapot külön-külön egyenként alá kell írniuk.
Magánvégrendeletet nem tehet önállóan végrendelkezni képtelen állapotban lévő személy, például aki vak, vagy írástudatlan, olvasásra, akár a nevének aláírására képtelen. Ilyen örökhagyó csakis közjegyző előtt végrendelkezhet.
Lehetséges szóban is végrendelkezni, de csak nagyon szűk körben, abban az esetben, ha az örökhagyó az életét fenyegető olyan veszélyben van, hogy írásbeli végrendeletet nem tud tenni (pl. balesetet szenvedett, és az élete kritikus helyzetben van). Ez a végrendelet azonban érvényét veszti, ha a rendkívüli helyzet megszűnt, és 30 napon belül a végrendelkező nem erősítette meg azt írásban.
Gyakran előfordul, hogy a végrendelkező szeretné az örökség odaítélését valamilyen feltételhez kötni, azaz valamilyen esemény bekövetkezése vagy elmaradása esetében más örököst megjelölni. Például ha az örökös nem szerzi meg az egyetemi diplomát az öröklést követő 6 éven belül, akkor helyette mást illet az örökség. Ez azonban így nem lehetséges, mivel az örökhagyó csak akkor nevezhet meg másik örököst, ha az elsőként megnevezett kiesett az öröklésből.
Közös végrendelet írására házastársaknak lehetőségük van, azonban más személyek, például testvérek, élettársak nem foglalhatják közös iratba végrendeletüket. Ebben az esetben is fontos odafigyelni a végrendelet formai előírásaira.

URL: https://www.penzcentrum.hu/megtakaritas/ekkora-a-baj-mar-vegrendeletet-is-megirta-devenyi-tibor.1079525.html