Pénzcentrum

Itt a szabályozás: így lehet klímázni otthon és a munkahelyeken

2019.06.12. 11:34

A mai naptól hőségriasztást rendelt el az országos tisztifőorvos. Azzal, hogy ilyen extrém időjárási körülmények között hogyan óvhatjuk magunkat, a legtöbben tisztában vannak (aki esetleg mégsem, annak ajánljuk figyelmébe tegnapi cikkünket), az viszont rendre háború tárgya - otthon és a munkahelyeken is - hogy miként is ajánlott ilyenkor használni a klímaberendezéseket. Mutatjuk a konkrét előírásokat, ajánlásokat, illetve kutatási eredményeket is.


Mint arról már tegnap beszámolt a Pénzcentrum, a mai naptól hőségriasztást rendelt el az országos tisztifőorvos; a legmagasabb szintű, harmadfokú intézkedés vasárnap éjfélig lesz érvényben. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint napközben akár 34 fokig is lehet, emellett extrém UV-B sugárzásra is figyelmeztetnek. A várható UV-B értékek területi eloszlása ITT tekinthető meg.

Azzal, hogy ilyen extrém időjárási körülmények között hogyan óvhatjuk magunkat, a legtöbben tisztában vannak (aki esetleg mégsem, annak ajánljuk figyelmébe tegnapi cikkünket), az viszont rendre háború tárgya - otthon és a munkahelyeken is - hogy miként is ajánlott ilyenkor használni a klímaberendezéseket. Az egyik kolléga a kabátjában is vacog, a másik pedig már nem tud mit levenni magáról, így a veszekedés is elkerülhetetlen. Ismerős?

Mit mondanak az előírások, ajánlások?

Nos, nem kell(ene) ennek így lennie. Magyarországon ugyanis immár másfél évtizede létezik egy olyan rendelet, ami feketén-fehéren előírja, hogy milyen hőmérsékletet kell biztosítani a munkahelyeken. Ezek ún. irányadó értékek, melyek a különböző funkciójú épületek, és azok helyiségeinek optimális hőfokát határozzák meg. Ezek elsősorban építészeti, és azon belül főként energetikai jellegűek, de akadnak munkavédelmi előírások, és egészségügyi ajánlások is.

Az épületekkel szemben általános elvárás, hogy azokon belül egyenletes, illetve ugyanolyan legyen a belső hőmérséklet minden időjárási viszony között és évszakban. Éppen ezért épületeinket úgy kell megtervezni, kialakítani, hogy azok energetikai jellemzői megfeleljenek az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendeletben megfogalmazott elvárásoknak. Az előírások pedig kiterjednek az elvárható belső hőmérséklet mértékére is. Ezek természetesen részben az épület kialakításától, tájolásától, szerkezeteitől, részben pedig a használat módjától, a beépített hűtési, fűtési rendszertől is függő tényezők.

{{EMBED:infogram_klima_iroda-43759}}

Az ajánlások szerint az épület nyári túlmelegedésének kockázatát vagy a gépi hűtés energiaigényét épületszerkezeti, árnyékolási és természetes szellőztetési megoldások alkalmazásával kell mérsékelni. Miután ebből a szempontból egy épület, különböző tájolású helyiségei között lényeges különbségek adódhatnak, a tervező dönthet úgy, hogy a túlmelegedés kockázatát helyiségenként vagy zónánként ítéli meg. Mindazonáltal télen a keletkező hő veszteséget pótolnunk kell fűtéssel, nyáron pedig hűtenünk kell a felmelegedett belső teret. A szabványok pedig egyértelműen meghatározzák a hőmérséklet mértékét.

A didergő dolgozó rosszabbul teljesít

A hazai előírások mellett természetesen a helyes klímahasználatra vonatkozóan számos egészségügyi, és egyéb kutatás, illetve bevett nagyvállalati gyakorlat is rendelkezésre áll. Utóbbira inkább érdekess, mint követendő példa, hogy a fáma szerint Mark Zuckerberg, Facebook-vezér és társalapító abban hisz, hogy az irodákban a 15 °C hőmérséklet az ideális. Azt nem tudni, hogy a Facebook sikereiben és fiaskóiban ennek mekkora a szerepe, az azonban biztos, hogy a kutatási eredmények alapján lényegesen magasabb és komfortosabb munkahelyi hőmérséklet az ideális.

Az egyesült államokbeli Cornell University kutatói szerint a számítógépekkel dolgozó irodai alkalmazottak 25 fokos hőmérséklet mellett a munkaidejüket teljesen kitöltötték és a gépelés során 10 százalékos hibaaránnyal dolgoztak. Ennél jóval hűvösebb, 20 fokos környezetben viszont a munkaidő alig több mint felében használták a klaviatúrát, a hibaarány pedig 25 százalékra emelkedett. Ez a hatékonyságromlás azzal magyarázható, hogy ha valaki fázik, a szervezetének több energiát kell a test melegen tartására fordítani, így kevesebb energia marad a koncentrációra, gondolkodásra, kreativitásra.

A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a teljesítmény ilyetén csökkenése óránként és alkalmazottanként 10 százalékos többletköltséget jelent a munkáltatók számára. Persze a túlzott meleg sem tesz jót a hatékonyságnak. A helsinki műszaki egyetem kutatói által 2006-ban végzett vizsgálat szerint a legmagasabb termelékenység kb. 22 Celsius fokos hőmérsékletnél érhető el, 23-24 foktól felfelé pedig már romlik a dolgozók munkateljesítménye. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkatársaknak például 30 fokos környezetben kell dolgozniuk, a kutatás eredményei alapján 8,9 százalékkal rosszabb teljesítményt nyújtanak, mint ha 22 fokban tevékenykednének.

{{KAPCSOLODO:1076427}}

Melegben jobban megy a csapatmunka is

Természetesen a feladat jellegétől is függ, hogy mi az ideális hőmérséklet. A relatíve magasabb hőmérséklet kedvezőbb lehet a kreatív gondolkodást igénylő munkát végzők számára, miközben a hűvösebb, 20 fokos környezet éberebben tarthatja az ismétlődő vagy monoton tevékenységet végrehajtó dolgozókat. A magasabb hőmérséklet nem jelent szaunahőfokot: 27 °C felett például romlanak a matematikai képességek.

Nemek szerint szintén van különbség abban, hogy milyen hőmérséklet számít komfortosnak - erre is egy egyesült államokbeli felmérés világított rá. A megkérdezett nők átlagosan 22, a férfiak 21 fokot tartanak ideálisnak az irodai munkához.

A hőmérsékletnek ráadásul közvetlen hatása lehet a munkatársak együttműködési készségére is. A kánikulában izzadó kollégák láttán nehéz elképzelni, de egy kisebb kutatás eredményei arra világítottak rá, hogy melegebb környezetben barátságosabb érzelmekkel viseltethetnek a dolgozók a kollégáik felé, ami a konkrét beszédstílusban, nyelvhasználatban is tetten érhető.

Így klímázz egészségesen

A fenti táblázatban meghatározott értékeket természetesen felülírhatja az időjárás. A legnagyobb kánikulában ugyanis egyre gyakoribbak a megfázások, és ez 90 százalékban a klímaberendezések rovására írható. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a készülékek veszélyesek, csupán a megfelelő üzemeltetés fontosságára hívják fel a figyelmet.

A tapasztalatok szerint a megbetegedések zöme, mintegy 90 százaléka egyébként olyankor alakul ki, amikor odakinn borzasztó kánikula tombol, és mi botor módon túlhűtjük helyiségeinket. Éppen ezért a szakértők többnyire azt tanácsolják, hogy a kinti és benti hőmérséklet közötti különbség semmiképp se legyen több 8-10 foknál. Tehát, ha kint átlagosan 35 körül alakul a hőmérséklet, ajánlatos 25-27 fokra beállítani a berendezést. Ezt egyébként az egészségügyi és a munkavédelmi előírások is megfogalmazzák. E szerint

a külső és belső hőmérséklet közötti különbség 10 Celsius foknál nem lehet több.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a klímaberendezések szárítják a levegőt, a száraz levegőtől pedig könnyen kiszáradhat a szemünk, megfájdulhat a fejünk, sőt, kimerültek leszünk, ezek a problémák pedig befolyásolják a munka minőségét. Szintén gyakori probléma a készülékek nem megfelelő elhelyezése. Amennyiben a hideg levegő közvetlenül éri például a vállunkat, a nyakunkat, akkor ízületi fájdalmak és gyulladások is kialakulhatnak. A hírek szerint pedig egyre gyakoribbak az ilyen, úgynevezett "klímareumás" megbetegedések is.

Tippek a készülékek megfelelő használatához:

Így a számláktól sem kapsz hőgutát

Számítások szerint egy átlagos teljesítményű klímaberendezés havonta mintegy 250 kWh-val növeli meg az áramfogyasztást, ami mintegy 8-10 ezer forintos többletet is eredményezhet a villanyszámlánkon. Természetesen döntően befolyásolja a klíma fogyasztását a beállított hőmérséklet értéke. Mivel az elszállított energia és a beállított hőmérséklet, illetve a kinti hőmérséklet különbsége között egyenes arányosság áll fenn,

minél nagyobb különbséget állítunk be a külső levegő hőmérsékletéhez képest, annál nagyobb fogyasztással kell számolnunk.

A leginkább meghatározó szempont a fogyasztásnál ugyanakkor a gépek hatásfokában, más néven jóságfokában rejlik. A hatásfok a klímák műszaki felépítésétől, a kivitelezés precízségétől, valamint a használt hűtőközegtől is függ. A hatásfokot számokban mérve is kifejezik, melyeket EER és COP számokkal jelölnek. Ezek a számok kifejezik, hogy egy klíma 1 kWh elektromos energiából mennyi hűtő, vagy fűtőenergiát képes előállítani.

{{EMBED:infogram_dfd60969-95cb-4751-93b8-5edaf1bc8496}}

Minél nagyobbak ezek az értékek, annál kevesebb elektromos áramot használ fel a klíma ugyanakkora tér lehűtésére vagy felfűtésére. Ugyanezen hatékonysági értékek alapján sorolják egyébként a gépeket energiaosztályokba, így nagymértékben csökkenthetjük a felhasznált energia mennyiségét, ha jó hatásfokú (magas EER, COP számok, vagy "A" energiaosztály) gépet választunk. De magas hatásfokúak az inverteres klíma készülékek is, melyek a teljesítmény fokozatmentes szabályozásával takarítanak meg energiát.


URL: https://www.penzcentrum.hu/karrier/itt-a-szabalyozas-igy-lehet-klimazni-otthon-es-a-munkahelyeken.1079241.html