Pénzcentrum

Különórák nélkül esélytelen boldogulni: a magyarokon kívül ezt mindenki tudja

2019.05.20. 18:29

Nagyok a különbségek a kelet-közép-európai fiatalok nyelvi magabiztosságában, de többségük a mainál gyakorlatiasabb oktatást szeretne az iskolai angolórákon - derül ki egy friss régiós elmérésből: több mint 1200 közép-európai - magyar, cseh, lengyel és román - diák és szülő között végzett kutatásából kiderült, hogy a Z-generáció élménydús közösségi nyelvtanulást, illetve az internetes lehetőségeket keresi, és ebben szüleik is támogatják őket.


Miközben széles körű az egyetértés arról, hogy az idegen nyelvek elsajátítására már diákkorban szükség van, mégsem javul jelentősen a fiatalok és a munkavállalók beszédkészsége a leginkább elterjedt angol nyelv esetében sem. Ezért készítette el a régiós országok 12-18 éves diákjainak nyelvtanulását vizsgáló legújabb éves kutatását az Angloville. A kutatásból kiderült, hogy miért fordulnak a szülők és a diákok a közoktatáson kívüli angoltanulási módszerekhez, mit hiányolnak az iskolai oktatásból, és mi segítheti hozzá a fiatalokat a magabiztos nyelvtudás megszerzéséhez.

Horváth Alex, a kft. ügyvezetője kiemelte, hogy "széleskörű az egyetértés a fiatalkori nyelvtanulás fontosságáról, de a régióban még nem alakultak ki azok a legjobb gyakorlatok, amelyek hatékony javulást eredményeznének az oktatás terén. Nem meglepő, hogy a több évtizedes módszerekkel dolgozó iskolai angoloktatás nehezen képes felkelteni és megtartani a Z-generáció tagjainak figyelmét, akik élményalapú, gyakorlati nyelvtanulásra vágynának."

Egész Kelet-Közép-Európára igaz, hogy mind a szülők, mind a diákok kiemelten fontosnak tartják az angoltanulást a későbbi felnőtt élet szempontjából.

A diákok jellemzően az angoltanulást az általános iskolában kezdik, már kisiskolás korban gyakori azonban, hogy a szülők kiegészítő módszerekhez folyamodnak. A különböző iskolán kívüli tanulási módszerekhez gyakrabban nyúlnak Lengyelországban és Romániában a magyar és a cseh diákokhoz képest. A magyar, lengyel és román szülők számára a magántanár fogadása az első gondolat, a diákok 61-71 százalékának voltak már különórái ezekben az országokban. Szintén gyakori, hogy a diákok interneten, közösségi platformokon vagy játékok segítségével tanulnak angolul - a megkérdezett fiatalok legalább fele rendelkezett ilyen tapasztalattal. A kifejezetten nyelvtanulásra készített applikációk, online tanfolyamok ugyanakkor kevésbé népszerűek, csupán a diákok negyede használta ezeket korábban.

Jelentős különbségek mutatkoznak az országok között az iskolán kívüli nyelvtanfolyamok, a nyelvi táborok és a cserediák programok elterjedtségében. Ezeken is gyakrabban vesznek részt a lengyel és román diákok.

A régiós kutatás egyik fő célja volt, hogy kiderüljön, a különböző tanulási formák közül melyek járulnak hozzá leginkább a diákok angoltudásának fejlődéséhez saját és szüleik megítélése szerint. A tanulók a leghasznosabbnak a nyári nyelvi táborokat ítélték, miközben magas értékelést kaptak a magántanárok által adott órák és az internet, játékok vagy családi segítség kapcsán történő nyelvtanulás. A rangsor túlsó oldalán az iskolai nyelvórák és a nyelvtanulást segítő alkalmazások helyezkednek el, ezek bizonyultak a legkevésbé célszerűnek a válaszadók szerint (az e megoldásokat illető értékelések 2,9 és 3,1 pont voltak).

Miközben az iskolai órákat mindenhol átlagosan közepesre értékelték a diákok, a nyári táborok nyelvtanulás szempontjából vett hasznossága 4,4-4,8 közötti átlagokat kapott. A legnagyobb szakadék az iskolai órák és a nyelvi táborok megítélése között a cseh diákok körében volt (3,0 ill. 4,8-as átlag), miközben a relatíve legjobb osztályzatot Romániában adták a diákok az iskolai tanulásnak (3,3 szemben a táborok 4,4 pontjával).

Nagy az egyetértés

A diákok véleményére a szülők is ráerősítettek, ugyanis negyven százalékuk szerint a magántanár fogadása a leghasznosabb módszer a gyermekeik nyelvtudásának fejlesztésére, míg a második helyen a nyelvi tábor áll, a válaszadók 16 százaléka emelte ki ezt a megoldást.

A kutatás eredményéből egyértelműen látszik, hogy a diákok és szüleik is a jelenleginél több interaktív, az élő beszéd értését és használatát igénylő gyakorlati foglalkozásra tartanak igényt az iskolai órákon. Leginkább a valódi angol nyelvvel, vagyis az anyanyelviekkel való találkozási lehetőségeket hiányolják, de hasonló a helyzet a szituációs játékok és kötetlen beszélgetések terén is. Az előbbit a magyar diákok 95 százaléka, az utóbbit 82 százalékuk kevesli. Mindeközben az írásos, nyelvtani feladatok és a szövegtanulás mennyiségét tartják a legtöbben túl soknak - Magyarországon a diákok 41 illetve 28 százaléka.


URL: https://www.penzcentrum.hu/otthon/kulonorak-nelkul-eselytelen-boldogulni-a-magyarokon-kivul-ezt-mindenki-tudja.1078313.html