Pénzcentrum

Megdöbbentő a magyar boltkóros lélekrajza: ennyi is elég a vásárlásfüggőséghez

2019.04.21. 07:01

A vásárlásfüggőség bár klinikai értelemben nem számít betegségnek, mint viselkedési zavar egyre több embert érint napjaink társadalmában. A probléma hátterében ráadásul hasonló mechanizmusok állnak, mint az alkohol- vagy drogfüggőség esetében. És bár a kényszeres vásárlás az ember szervezetére nincs káros hatással, szociális életét alapjaiban rendezheti át vagy károsíthatja meg. Éppen ezért fontos figyelni az intő jelekre: többek között, hogy ki, hányszor gondol magára a vásárlásra, mennyire tölti ez el izgalommal, vagy hogy mennyire tervezetten költ például drága dolgokra. A vásárlásfüggők lélekrajzáról Dr. Hoyer Mária, klinikai addiktológiai szakpszichológussal beszélgettünk.


Egyre több embernek okoz gondot napi szinten, hogy ellenálljon a fogyasztói társadalom különböző helyeiről érkező csábításainak, és nemet mondjon a szükségtelen fogyasztásra.  Ez ráadásul sokaknál egészen odáig fajulhat, hogy betegesen függni kezdenek attól, hogy megvásároljanak valami újat, valami modernebbet vagy egyáltalán csak olyan dolgok tömkelegét, amiből kevesebb is elegendő lenne a számukra.

Ők a vásárlásfüggők, azok az emberek, akik valamilyen belső feszültséget, stresszt vezetnek le a kórós vásárlással, vagy akiknek a mindennapok során más már nem is nyújt boldogságot, kielégülést, csak az, hogyha megvehetik maguknak a hőn áhított kabátot, cipőt vagy mobiltelefont. Róluk, azaz vásárlásfüggő emberekről, az ő lélekrajzukról, a betegség tüneteiről és szociális hatásairól Dr. Hoyer Mária, klinikai addiktológiai szakpszichológussal beszélgettünk.

Betegség-e a vásárlásfüggőség?

Azt kell mondanom, hogy klinikai értelemben nem betegség a vásárlásfüggőség. Ez jelenleg azért van így, mert annak, hogy valamit betegségként tartsunk nyílván, nagyon szigorú követelményei vannak. Egy orvos diagnosztikai kézikönyvek alapján állít fel diagnózist és ez alapján is gyógyít. Így, ami nem kerül be a diagnosztikai kézikönyvbe, az klinikai értelemben nem betegség. A vásárlásfüggőség pedig nincs benne a kézikönyvekben. De ettől még a probléma nagyon is jelen van a társadalomban, sokaknak okoz gondot, így foglalkoznunk kell a jelenséggel

- mondta el a Pénzcentrumnak Dr. Hoyer Mária, klinikai addiktológiai szakpszichológus. Azért, hogy jobban megértsük a gyakorlatban ez mit jelent, a szakember a vásárlásfüggőséget az internetfüggőségi zavarhoz hasonlítatta. Legfőképp abból a szempontból, hogy utóbbi sem része például diagnosztikai kézikönyveknek, de a kutatók már nagyon közel vannak ahhoz, hogy tudományosan is kellően megalapozva bevezessék az elismert betegségek sorába. 

Mindettől függően a vásárlásfüggőség nagyon is jelen van a kor társadalmában, amit az orvosok leginkább valamilyen viselkedési zavarként írnak le. Ilyen értelemben, mint függőség rokon például az alkohol, illetve drogfüggőséggel, ám ezektől nagyban különbözik is. 

A függőségről, mint szóról, elsőre mindenkinek az alkohol vagy a drogfüggőség jut eszébe, és ilyen értelemben a vásárlásfüggőségnek is nagyon hasonló a háttérmechanizmusa. Azaz a kényszeres vásárlásnak hasonló neurobiológiai háttere van, mint a súlyosabb, kémiai szerek okozta függőségnek. Utóbbiak azonban sokkal súlyosabb károkat tesznek a függő szervezetében, míg a vásárlásfüggőség nem ilyen módon rombolja a károsult szervezetét, hanem inkább a szociális életére lehet negatív hatással

- fejtette ki lapunknak Hoyer Mária. A vásárlásfüggőkre is igaz tehát az, hogy tevékenységük célja az izgalmi szint növelése. Ezt egyébként nagyon szépen meg is figyelhetjük például híres kuponos vagy Black Friday akciókkor, amikor emberek tömegei, szinte extázisban vonulnak a plázákban vagy ujjukat tördelve ülnek a monitorjaik előtt, hódolva szerzésvágyaiknak. 

Nem egy massza

A vásárlásfüggőség tehát egy fogyasztási addikció, egy fiziológiai és/vagy pszichológiai függőség bizonyos termékektől és szolgáltatásoktól. A vásárlással kapcsolatos viselkedészavarok azonban sokrétűek, azaz az egyén belső problémái sokféle zavarban ölthetnek alakot. Azért, hogy mindezt jobban megértsük Hoyer Mária Demetrovics Zsolt és Kun Bernadette 2010-ben megjelent könyvéből, a Viselkedési függőségek c. írásból emelte ki a szerzők által elemzett nagy vásárlói típusokat. Ezek alapján megkülönböztetünk:

Amint az látszik, a vásárlással kapcsolatos viselkedési zavaroknak igen sokféle megjelenési formája van. És bár az egyén mindennapjait bármelyik típusú zavar nagymértékben befolyásolhatja, érdemes ezek közül kiemelni a kényszeres vásárlás jellemzőit.

Csak ez tesz boldoggá

A Demetrovics és Kún féle szakirodalom a kényszeres vásárlásnak két nagy típusát is megkülönbözteti. Ezek közül az egyik az "externális" kényszeres típus. Ide olyan emberek sorolhatók, akik nehezen küzdenek meg a stresszel, szociálisan izoláltak, muszáj vásárolniuk ahhoz, hogy jól érezzék magukat. Az ilyen személyeknél 

a vásárlás például jutalmazásként lép fel a nap végén.

Míg valaki ilyenkor begurít egy korsó sört, az "externális" kényszeres vásárlók vesznek valamit, és ettől jobban érzik magukat. Az ilyen egyének nem önmagukban keresik meg a jó megoldást a stressz ellen, hanem vásárlás közben nyugszanak meg.

A másik csoport az úgynevezett "internális" kényszeres típus, akik ide tartoznak többnyire depresszióban szenvednek, alacsony az önértékelésük, boldogtalanok, nem tartják sokra magukat,

vásárlásuk célja az örömszerzés.

Szélsőséges esetekben ez odáig is elmehet, hogy az "internális" kényszeres típusú vásárló már kizárólag csak a vásárlásban leli örömét, ez az egyetlen tevékenység teszi boldoggá. 

A bölcsőben eldől?

Azt hihetnénk, hogy a vásárlással felmerülő magatartászavarok felnőtt korban csúcsosodnak ki igazán, hiszen ahhoz, hogy az ember vásároljon pénzre van szüksége. Ez persze igaz is, ám ennek ellenére a vásárlásfüggőség gyerekeken is abszolút kimutatható, amiért egyértelműen a szülők a felelősek. 

Jó lenne, ha a mindenkori szülők a fejükbe vésnék, hogy nem akkor szeretik igazán a gyereküket, hogy minden rigolyáját azonnal teljesítik, hanem bizonyos feltételeket szabnak a számukra, amiknek a teljesítéseit, betartásukat jutalmazzák. Ez a fajta szemlélet sokkal inkább célravezető

- tanácsolja a szakpszichológus. Ha ugyanis a szülők ezzel ellentétesen cselekszenek, akkor gyermekükből egy addiktív vásárlót csinálnak, hiszen ha a gyerek állandóan vásárolni akar, és ezt a szülei mindig ki is elégítik, akkor a gyerekeknek ez az egész beépül. És azt tanulják így meg, hogy a vágyaikat állandó fogyasztással, mindig és mindenhol ki lehet elégíteni.

Egy ilyen gyerek egy idő utána csak akkor fog egy séta, bevásárlás vagy utazás során megnyugodni, ha kap valami tárgyat a szüleitől, ha ez kimarad, akkor úgy érzi, hogy elhanyagolják, nem fontos, ekkor jön a hiszti és az ordibálás. Innen pedig már nagyon nehéz kikecmeregni, szóval jobb ebbe az utcába be sem menni.

Sokan lehetnek?

Saját praxisomban azt tapasztalom, hogy a vásárlásfüggőség érintőlegesen jelenik meg. Kifejezetten ezzel a problémával még nem kerestek fel, de többször találkoztam már olyan esettel, mondjuk drogfüggőségből kilábalóknál, hogy a függőségük egy részét átirányították például a vásárlásra. Kémia szerekhez tehát már nem nyúltak, de a függőség mögöttes mechanizmusai ugyanúgy működtek csak egy másik, talán önmagukra nézve kevésbé káros tevékenységben öltöttek új alakot

- számolt be saját tapasztalatairól Hoyer Mária, aki azt is hozzátette, egyáltalán nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a jövőben lesznek majd olyan betegei, akiknél a vásárlásfüggőség lesz az elsődleges probléma, amit kezelni kell. 

A szakember azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy bár a vásárlásfüggőség ellentétben a drogokkal vagy az alkohollal a szó szoros értelmében nem tesz kárt az emberi szervezetben, de az egyén szociális kapcsolatait rombolhatja. Továbbá az egyik kiváltó ok, például a depresszió egy betegség, amit szükséges lehet kezelni. 

Hoyer Mária több olyan esettel is találkozott már pályája során, ahol tehetős emberek költöttek horribilis pénzeket ruhákra, ékszerekre, és ennek a magatartásnak a vásárlásfüggő emberi kapcsolatai itták meg a levét. De a szakember találkozott olyannal is, hogy a család szó szerint adósságba verte magát csak azért, hogy a gyereküknek meg tudják venni a legújabb, legdrágább kütyüt vagy ruhát, hogy az ne érezze magát kívülállónak kortársai körében. 

Mindezek együttesen azt mutatják, hogy a vásárlásfüggőség komoly dolog. És óriási hatással lehet az ember életére, ha azon elhatalmasodik. Éppen ezért nem árt figyelni a jelekre, és még idejekorán cselekedni, ha bajt észlelünk

Figyelj a jelekre!

A klinikai szakpszichológus szerint a vásárlásfüggőségnek vannak jelei, amikre érdemes odafigyelni. Az első ilyen például az, hogy az illető milyen gyakran gondol a vásárlásra. 

Ha valakinek szombaton délelőtt eszébe jut, hogy üres a hűtő és be kellene vásárolnia, az egy teljesen normális reakció. De ha valaki például minden nap azon gondolkozik, hogy itt van az a kis, sarki fánkos és ott kapni azt a parányi, türkiz mázas fánkocskát, jajj de jó lenne menni és megvenni mindet, az már egy jelzés, hogy valami lehet, hogy nincs rendben

- hívta fel a figyelmet Hoyer Mária. Persze a fánkos helyettesítheti a legújabb generációs mobiltelefon is, amit akkor is mérhetetlenül akarhat valaki, ha a jelenlegi készüléke teljesen hibátlan, nagyon modern kütyü, aminek egyetlen szépséghibája csupán az, hogy nem a legújabb. 

A vásárláson való gondolkodáson túl árulkodó lehet az is, hogy mennyire tervezetten vásárol például valaki. Egy nagyobb költés előtt, ha valaki például hónapokig gyűjtöget, készül a költésre, akkor igazából ha van rá kerete, nem számít mennyibe kerül a tárgy, mert ez egy megtervezett vásárlási aktus. Ha viszont valaki azon kapja magát, hogy nagyobb értékű dolgokat is pusztán a vágyainak kielégítése céljából hűbele módon szerez meg magának, akkor ez is jelzés értékű lehet. 

Mindezek mellett fontos jel lehet saját, közvetlen környeztünk visszacsatolása a viselkedésünkről. Fontos tehát tudni azt, hogy a hozzánk közel álló emberek miként minősítik például a vásárlási szokásainkat. Ha ezek az egyének például jelzik, hogy nem jó felé haladunk, akkor ezt jobb elfogadni és még idejében tenni a negatív tendenciák ellen, hiszen egy külső szemlélő sokszor jobban láthatja a dolgainkat, mint mi magunk.

Megváltozott a világ, megváltozott minden

Bár a vásárlásfüggőség veszélyeire az USA-ban már a 80-as, 90-es években felhívták a figyelmet, hozzánk ez történelmi okokból nyílván később jutott el. Dr. Hoyer Mária szerint a tradíciók folyamatos elvesztésével, az információs nyomás, a technológia előretörésével egy teljesen új világ alakult körénk alig néhány évtizeden belül. Ami azt okozta, hogy a régi, jól bejáratott sémák már csak korlátozottan vagy egyáltalán nem alkalmazhatók a ma felmerülő problémáira, szituációira. 

Sokan ennek következtében szorongani kezdenek, az emberi kapcsolatok egy része kiüresedik, és a régi sémák helyett az emberek elkezdik alkalmazni a fogyasztói társadalom, a tömegkultúra által jóváhagyott eszközöket. A gyorsétteremben való ebédeléskor mindenki nyomkodja a telefonját, próbálja kielégíteni információfüggőségét, nem akar lemaradni semmiről, próbálja konfortosan érezni magát, és feloldódni abban, hogy körülötte mindenki más is ezt csinálja. Igen ám, de mindenki azért csinálja ezt, mert nem tudják azt, hogy mi minden mást is lehetne helyette.

Éppen ezért fontos, hogy legyenek olyan emberek, akik megtalálják ebből az információs nyomásból a kiutat, mernek szembe menni a trendekkel. Leteszik a telefont, beszélgetnek egymással, és egyébként is visszanyúlnak olyan közösségi, szociális tevékenységekhez, amik csökkenteni tudják a mindennapokban felmerülő stresszt, így a boldogságérzést is egészen máshol találják majd meg, mint a különböző függőségek hódolatában. Ez persze csak egy választható irány, az élet ennél nyílván sokkal összetettebb, de érdemes figyelni a jelekre.


URL: https://www.penzcentrum.hu/vasarlas/megdobbento-a-magyar-boltkoros-lelekrajza-ennyi-is-eleg-a-vasarlasfuggoseghez.1077183.html