Pénzcentrum

Erről csak kevesen beszélnek: titkolt betegség, pedig 50 ezer magyart érint

2019.03.07. 05:43

A lakosság fél százaléka szenved kleptomániában - ez itthon akár 50 ezer embert is jelenthet. Kevesen tudják, de ugyanolyan addikció, mint a drogfüggőség vagy a kóros munkamánia. Felismerni és gyógyítani azért is nehéz, mivel a páciens szégyelli magát, a végsőkig tagad, és gyakran már csak egy esetlegesen elhúzódó peres eljárást követően érkezik meg a kezelésbe. Szakértő segítségével jártunk utána, mik a tünetei, és hogy van-e rá "gyógymód"?



Repülős Gizi az ország leghíresebb besurranó tolvaja 2019. február 6-án 92 évesen halt meg. Ő maga repülőn állítása szerint sosem ült, gúnynevét onnan kapta, hogy az ötvenes években egyszer repülőjegyet találtak a zsebében, amikor lebukott, így terjedt el róla, hogy repülővel jár lopni. Legalábbis ez az egyik változat, mert kering még erről legalább két-három legenda.

{{KAPCSOLODO:1048913}}

A hírhedt idős asszony életében több mint 200 bűncselekményt követett el, összesen 17 évet ült börtönben: először 1953-ban állt bíróság előtt, legutóbb 2017 augusztusában.

"Elsorvadt vérlebenyek vannak az agyamban, amelyek korlátozzák az akaratomat." - nyilatkozta Szegedi Városi Televíziónak még 2007-ben. Tehát beteg, diagnosztizált kleptomániás volt, azaz lopási kényszertől szenvedett.

Kleptománia?

Hal Melindát, Semmelweis Egyetem Alkalmazott Pszichológia tanszék oktató - kutatóját kérdeztük meg, pontosan mi is az a kleptománia.

A kleptománia, más néven lopási kényszer, amely más tulajdonában lévő tárgyak, materiális javak vagy anyagi javak eltulajdonítását jelentik. A lakosságnak körülbelül a fél százalékát érinti.

Diagnosztikus kategóriaként a kényszeres zavarok, impulzuskontroll-zavarok közé soroljuk, ugyanakkor fel kell hívnunk rá a figyelmet, hogy sok esetben nem zavarról, hanem enyhítő körülményről beszélünk azok esetében, akiket lopáson kapnak. Ilyenkor igazságügyi szakértő bevonásával állapítják meg a zavar fennállásának tényét, vagy utasítják el azt. Szintén fontos megemlíteni, hogy egyéb pszichiátriai zavarok esetében is megjelenhet, mint például a demenciák esetében, vagy személyiségzavarok talaján.

Súlyosabb megjelenési formáit az addikciók körében tárgyaljuk, viselkedéses addikcióként, azaz függőségként. 

Addikciónak Demetrovics Zsolt után azokat a viselkedési formákat nevezzük, amelyek fölött a személy képtelen kontrollt gyakorolni, s ezért ezeket kényszeresen újra és újra végrehajtja, illetve amelyek a személyre - és többnyire környezetére - káros következményekkel járnak.

Ahogy Repülős Gizi is beszámolt róla a fent idézett interjúban: már a családtagjaival is kénytelen volt megszakítani a kapcsolatot, mivel hozzájuk volt bejelentve, náluk tartottak házkutatást a nyomozás során.

Viselkedési addikcióról akkor beszélünk, ha egy viselkedési forma uralni kezdi a személy viselkedését, károsítja korábbi életvitelét, testi-lelki egészségét, környezetét. A játékszenvedély, a pirománia, a táplálkozási zavar, a munkamánia, a vásárlási kényszer, a kóros testedzés és az internetfüggés is ugyanolyan addikció, mint a lopásikényszer.

Kísért a múlt

Arra a kérdésre, hogy milyen folyamatok, korábbi lelki sérülések vezetnek oda, hogy valaki kényszeresen lopjon, a szakértő azt válaszolta, hogy a kleptománia esetében számos korábbi, az életben bekövetkezett nehézség, változás, fejlődés szempontú pszichopatológiai probléma állhat a hátterében. 

Már diagnosztikus anamnézis felvétele és a diagnózis meghatározásában fontos, hogy egyéb pszichiátriai vagy akár neurológiai megbetegedés talaján, vagy önálló kórképként jelenik meg. Az önálló kórkép esetében is számos okra vezethető vissza, ezek között szocializációs problémákat, tanult viselkedésmintákat illetve érzelmi pótcselekvéseket is említ a szakirodalom. Ugyanakkor a túl szigorú szülői bánásmód is közre játszhat bizonyos szakemberek szerint.

Az okok leírásában a magas impulzivitással járó termékek és anyagi javak (magasabb társadalmi státuszt jelentő, valamilyen tárgy megvételével kecsegtető pénz, vagy akár egy bizonyos tárgyhoz kapcsolódó hangulati állapot) feszültséget keltő ingerületként érkeznek az elmébe, amelyeket annak ellopásával (kényszeres vásárlás esetén vásárlással) lehet csak enyhíteni. Sok esetben nem amiatt lop a személy, mert nem engedheti meg magának anyagilag egy tárgy megvételét. Maga a tárgy birtoklása, tulajdonlása vált ki egyfajta felfokozott érzelmi élményt, illetve annak gondolata a lopás előtti pillanatokban. Szintén ide tartozik, hogy a tárgy a lopást követően felértékelődik a számukra. Azonban a felettes én (szuperego) gyakran közbeszól a folyamatba, hiszen a lopást követően bűntudat és szorongás veszi kezdetét. Az ebből fakadó feszültséget viszont (ahogyan a drogfüggők esetében is látjuk) újabb lopással lehet csak csillapítani. 

A társadalom körülbelül fél százalékát érinti ez a mentális zavar, ugyanakkor a legtöbb eset rejtve marad a kényszer következtében fellépő szégyenérzet miatt.

Vezető tünetei sok esetben a hangulatzavarok, depresszív formái illetve szorongásos tünetek. Gyakran elhúzódó és peres eljárásokat követően érkeznek csak meg a páciensek kezelésbe, részben a szégyenérzet, részben a betegségbelátás hiánya miatt.

Van kiút?

Elsődleges tudni, hogy a kleptománia tüneteit mutató betegek többsége a végsőkig tagad - válaszolta Hal Melinda arra a kérdésre, hogy vajon ki lehet-e gyógyulni a kleptomániából. Éppen emiatt a tagadás miatt rendkívül nehéz pszichoterápiába és egyáltalán kezelésbe vonni őket.

Amennyiben mégiscsak kialakulhat valamilyen együttműködés, úgy a kombinált gyógyszeres és pszichoterápiás eljárások a leghatékonyabbak. A gyógyszerelés esetében általában a hangulatjavítás, szorongásoldás, illetve az impulzív gondolatok és késztetések kezelése elsődleges. Pszichoterápiás módszerek között a kognitív-viselkedésterápia illetve analitikusan orientált terápiás eljárások egyaránt hatékonyak lehetnek. Fontos azonban hozzátennünk, hogy bár a pszichoterápia a leghatékonyabb ismert gyógymód a kleptománia kezelésére vonatkozóan, a kliens együttműködése és a bizalom kiépítése nélkül egyetlen kezelési forma sem lehet hosszútávon hatékony.


URL: https://www.penzcentrum.hu/vasarlas/errol-csak-kevesen-beszelnek-titkolt-betegseg-pedig-50-ezer-magyart-erint.1075477.html