Pénzcentrum

Elvált Sarka Kata és Hajdú Péter: mutatjuk, mi lett a mesés vagyon sorsa

2018.09.08. 16:00

Közel 2 éves jogi huzavona után végre papíron is különváltak Sarka Kata és Hajdú Péter útjai. Sokáig ment az egyezkedés, hiába kötöttek ugyanis házassági szerződést, Sarka Kata azt lapértesülések szerint semmisnek nyilvánította. Így, szerény számítások szerint is, több száz milliós vagyon sorsáról kellett megállapodniuk. Habár a sztárpár válásánál nem ez volt a mérvadó, és sokan ódzkodnak a papírozástól, az ilyen és ehhez hasonló ügyek békés és zökkenőmentes intézésére még mindig ez ma a legjobb jogi lehetőség Magyarországon.


Közel 2 éves jogi huzavona után végre papíron is különváltak Sarka Kata és Hajdú Péter útjai - írja a Story magazin. A bulvárlapban közölt információk alapján a gyermekek elhelyezését illetően könnyen dűlőre jutott a sztárpár; a hatalmas vagyon elosztásáról viszont sokáig ment az egyezkedés. Mint írják, hiába kötöttek ugyanis házassági szerződést, Sarka Kata azt semmisnek nyilvánította. Így, szerény számítások szerint is, több száz milliós vagyon sorsáról kellett megállapodniuk.

Ott a hatalmas, több száz négyzetméteres törökbálinti ház, amely ingatlanosok szerint körülbelül 300 millió forintot érhet. A saját étterem is több tízmilliót kóstál, a felette található irodák és ingatlanok szintén. De volt a párnak nyaralója a Balatonon, és akkor luxusyachtjukról, vagy épp a szépségverseny licencjogáról, egyéb közös üzleti vállalkozásaikról - például a sörfesztivál - még nem is beszéltünk. Mivel a bulvárlap szerint minderről nem a házassági szerződésben foglaltak alapján döntöttek, így

a törvény szerint a közösen szerzett javak felére tarthatott igényt Sarka Kata.

Habár a Sarka-Hajdú házaspár válási ügyében a hírek szerint nem a korábban megkötött házassági szerződés volt mérvadó, mindazonáltal az ilyen és ehhez hasonló ügyek békés és zökkenőmentes intézésére ez ma a legjobb jogi lehetőség Magyarországon. Persze tény, hogy sokak úgy vélik, hogy a papírozás jókora bizalmatlanságot jelent a másik fél iránt, de ez korántsem törvényszerű. Sőt, korunk jövedelemi és vagyoni viszonyai igenis szükségessé tették a házassági szerződés jogintézményének létrejöttét. A Pénzcentrum egyébként egy korábbi cikke kapcsán megszavaztatta olvasóit, hogy azok miként vélekednek az efféle szerződéskötésről.

{{EMBED:infogram_7bc0946b-81ae-4653-9399-118b53d70352}}

Házassági szerződés a gyakorlatban

Alapesetben - tehát külön házassági szerződés nélkül - a házasságban élők vagyoni viszonyait a családjogi törvény szabályozza. Eszerint házasfelek között kétféle vagyon létezik:

Külön vagyonnak számít az, amit a felek a házasság előtt szereztek (vettek, kaptak ajándékba stb...), de a házasság ideje alatt is lehet különvagyont szerezni, olyat "ami csak az enyém". Például amit a felek külön-külön személyre szólóan ajándékba kapnak; amit örökölnek; a szokásos, a mindennapi élet használati tárgyai; és az eddig felsoroltak eladásából vett bármilyen másik vagyontárgy tartozik ide. Vagyis a férj hiába is pályázna felesége hajkeféjére, a feleség pedig nem tarthat igényt az újonnan vett autóra, ha azt férje korábbi saját autója lecserélésével vette.

Fontos tudni, hogy 15 évi együttélés után közös vagyonná válnak a szokásos mértékű felszerelési és berendezési tárgyak!

A fentiekkel szemben pedig közös vagyon minden, amit a házasság alatt a felek közösen szereztek. A szerzésben való közreműködés figyelembe vétele nélkül minden fele-fele arányban oszlik meg.

Ez tehát a törvény betűje, amitől a házassági szerződéssel lehet eltérni. Vagyis a házassági szerződés arra szolgál, hogy a házastársak máshogy állapítsák meg, hogy mi a közös, és mi a különvagyon. Általában fel szokták sorolni - mintegy vagyonleltár-szerűen - hogy mi tartozik az egyik, és mi a másik csoportba. Ezenkívül rögzíthetik azt is, hogy a jövőben mi fog közös, és mi és kinek a különvagyonába kerülni. Rendelkezhetnek úgy is, hogy különvagyonuk 15 év után is megőrizze különvagyoni jellegét, az a házasság teljes időtartama alatt se váljon közös vagyonná.

A felek megállapodhatnak, hogy

Fontos kiemelni, hogy házassági szerződést nem csak a leendő házasulandók, hanem a már házasságot kötött házas férj és feleség is köthet. A szerződést közokiratba (közjegyzői okirat), vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, különben semmis - vagyis egyáltalán nem lehet érvényesíteni a benne leírtakat. Csak az életközösség fennállása alatt lehet házassági szerződést kötni, ugyanis egy válás során ("az életközösség megszakadása után", csak hogy teljesen hivatalosak legyünk) létrejött egyezség már nem házassági szerződésnek számít, az más elbírálás alá esik.

Természetesen úgy vannak kialakítva a szabályok, hogy ne lehessen visszaélni ezzel a jogintézménnyel, ne lehessen teljesen kisemmizni egyik felet sem. Vita esetén a bíróság ugyanis felülvizsgálhatja a teljes szerződést, az nem ütközhet a jó erkölcsbe. Ez hétköznapi nyelvre lefordítva annyit tesz, hogy nem állapíthatunk meg olyan felosztást, ami aránytalanul és indokolatlanul tér el az egyik fél javára, mert akkor a szerződés szintén semmis lesz. Ha pedig egyszer már megkötöttük házassági szerződésünket, de később a viszonyok jelentősen változnak, akkor sem kell kétségbeesni, mert a szerződés utóbb módosítható, felbontható, vagy akár meg is szüntethető, amivel visszaáll a családjogi törvény rendszere, a közös és különvagyoni általános megosztás.


URL: https://www.penzcentrum.hu/megtakaritas/elvalt-sarka-kata-es-hajdu-peter-mutatjuk-mi-lett-a-meses-vagyon-sorsa.1069988.html