Pénzcentrum

Nem titok többé: így lehet neked is giganyugdíjad

2018.02.12. 05:35

Az utóbbi időszakban egyre nagyobb hangsúlyt kap az öngondoskodás fontossága. Nem véletlenül, hiszen a jelenlegi állás szerint, az állami nyugdíjrendszer néhány évtized múlva már nem lesz képes tisztes megélhetést nyújtani az akkori nyugdíjasoknak. Elengedhetetlen tehát, hogy mindenki saját magának tegyen félre nyugdíjas éveire. Ezt az állam ráadásul különböző formákban támogatja is. Mi most, a három támogatott nyugdíjcélú megtakarítási forma közül, a nyugdíjbiztosítást vesszük górcső alá.


Manapság keveseknek lehet újdonság, hogy bizony ketyeg az úgynevezett nyugdíjbomba. A jelenleg is ismert felosztó-kirovó nyugdíjrendszer lényege, hogy az aktív dolgozók befizetéseit osztja el a nyugdíjasok között, ezért a rendszer működőképességét meghatározza a mindenkori aktív/inaktív népesség aránya. Az pedig már most is jól látszik, hogy a jövőben egyre kevesebb lesz az aktív dolgozó és egyre több a nyugdíjas Magyarországon, azaz egyre kevesebben fogják befizetni azt az összeget a nyugdíjrendszerbe, amit egyre több nyugdíjas között kell szétosztani. Ennek következtében a nyugdíjak jelenlegi szintje hosszú távon nem fenntartható.

Nem meglepő tehát, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kap az öngondoskodás. Aminek bizonyos formáit ráadásul az állam is támogatja. Ma három, az állam által is támogatott nyugdíjcélú megtakarítás létezik Magyarországon. Ezek az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ). Mi most a nyugdíjbiztosítást vizsgáltuk meg tüzetesebben.

Mi is a nyugdíjbiztosítás?

Alapvetően a nyugdíjbiztosítás abban különbözik a másik két nyugdíjcélú megtakarítástól, hogy azok fizetését bejelentés nélkül lehet szüneteltetni. Ez első hallásra persze szigorú megszorításnak tűnik, ugyanakkor azoknak jó választás lehet, akik amúgy is nehezen takarékoskodnak. Hiszen a nyugdíjbiztosítás megkötése alapvetően arra kényszeríti tulajdonosát, hogy gondoskodjon a jövőjéről.

Ha valaki nyugdíjbiztosítás megkötésében gondolkozik alapvetően két típus közül választhat. Az egyik az úgynevezett klasszikus életbiztosítás, másik pedig a befektetési egységekhez kötött, úgynevezett unit-linked biztosítás.

A klasszikus nyugdíjbiztosítás egy fix hozamú termék. Ez azt jelenti, hogy a biztosítás megkötésekor egy előre meghatározott hozammal lehet számolni a lejáratkor. Ez azonban manapság, az alacsony kamatkörnyezetben nem túl magas szám. A Pénzcentrum megkeresésére az Aegon Biztosító hagyományos nyugdíjbiztosítások esetén a valós jóváírt hozamot 2 százalék körüli értékre teszi. A Generali is hasonló, 2,25 százalékos technikai kamatról adott tájékoztatás lapunknak a teljes időtartamra vonatkozóan.

A befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítások (unit-linked) a hagyományossal szemben nem fix kamatozásúak, ráadásul a befektetés kockázatát is az ügyfélnek kell állnia. Ilyen biztosításnál ugyanis az ügyfél alakítja ki befektetési portfólióját a rendelkezésre álló eszközalapokból. Így tehát nincs fix hozam, viszont megfelelő kockázat vállalásával jócskán többet érhetünk el, mint például egy klasszikus biztosítás esetében.

Melyiket válasszam?

Biztos válasz nincsen erre a kérdésre, mi ugyanakkor megkérdeztük a biztosítókat, hogy ők mi alapján ajánlanának. A Generali szerint a klasszikus nyugdíjbiztosítás előnye

a kiszámíthatóság. Előre akár 20-25 évre biztos lehet abban az ügyfél, hogy minimum mekkora kifizetésre számíthat és ezen felül benne van a többlethozam lehetősége is.

Ezzel szemben a hozamok egyáltalán nem magasak. Az unit-linked biztosítás esetén viszont, akár egy teljesen részvényekbe fektetett portfólió is létrehozható, aminek bár rendkívül magas lehet a kockázata, a hozama is jócskán meghaladja a klasszikust. Az Aegon azonban felhívja a figyelmet arra,

az adott szerződés jövőbeli értéke függ annak befektetési teljesítményétől (+/-). Lehet rá feltételezéseket gyártani/számolni múltbeli hozamok alapján, de a múltban elért hozamok sohasem jelentenek garanciát a jövőre nézve.

Adókedvezmény

Ahogy azt már említettük a nyugdíjbiztosítás az állam által (2014 óta) támogatott megtakarítási forma. Ez azt jelenti, hogy minden magánszemély a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett rendszeres, illetve eseti díjak 20 százalékát, de legfeljebb 130 000 forintot igényelhet vissza az adójából adott tárgyévben.

A maximális adókedvezmény igénybevételéhez egyébként az kell, hogy a tárgyévben történő befizetések összege legalább 650 ezer forint legyen. Fontos, hogy ezt az összeget a befizetett adónkból írhatják jóvá, tehát ha nem fizetünk elegendő mennyiségű adót, akkor egyáltalán nem biztos, hogy mind a 130 ezer forintot igénybe tudjuk venni. Az adóvisszatérítést a személyi jövedelemadó bevallásakor tudjuk igényelni.

A NAV hivatalos adatai szerint azonban egyre többen élnek a nyugdíjbiztosítás után igénybe vehető adókedvezmény visszaigénylésével. Míg 2015-ben csupán 92 205 visszaigénylő volt, addig 2016-ban ez a szám már 148 826 volt, ezzel a visszaigényelt összeg is négy milliárdról majd 6,5 milliárdra ugrott.

A nyugdíjbiztosítás felmondása esetén azonban igencsak problémás a helyzet. Ugyanis a már igénybevett adókedvezményeket 20 százalékkal növelt értéken vissza kell fizetni az adóhatóságnak. Az általunk megkérdezett biztosítóknál például a következőképpen alakul a felmondás:

TKM & KID

A TKM és a KID két olyan mozaikszó, mellyel a nyugdíjbiztosítás során mindenki találkozni fog. Előbbi a Teljes Költségmutató azt hivatott megmutatni, hogy adott paraméterek mentén, közelítőleg mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet egy elméleti, költségmentes hozamhoz képest. Ezáltal egyetlen számban képes összesűríteni egy termék költségmutatóit az egyszerűbb összehasonlítás érdekében. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez az adat rendkívül sok mindentől függ, ezek közül néhány:

Akit egyébként érdekel a csak költségek alapján történő összehasonlítás, az erre a linkre kattintva böngészheti a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ kalkulátorát.

A KID, azaz Kiemelt Információkat tartalmazó Dokumentum egy, az EU által szorgalmazott, 2018. januárjától kötelezően bevezetett, egységes szerkezetű dokumentum, ami azért jött létre, hogy egyszerű és áttekinthető tájékoztatást nyújtson a becsomagolt lakossági befektetési termékekről. Erre azért van kifejezetten szükség, mert

egy nyugdíjbiztosítás megkötésekor a fogyasztó nem közvetlenül vásárolja meg a befektetési eszközt, hanem azt a pénzügyi szolgáltató becsomagolja egy termékbe. Ezekben az esetekben a termék befektetési hozama jellemző módon a mögöttes, becsomagolt befektetési eszközöktől függ, ezért különösen fontos, hogy a fogyasztó megértse a mögöttes eszközben foglalt kockázatokat és költségeket

- áll a Magyar Biztosítók Szövetségének honlapján. Fontos azonban, hogy a KID nem összekeverendő a ma is használatban lévő KIID-el, hiszen utóbbi a befektetési eszköz múltbeli teljesítményét mutatja be, míg előbbi a jövőbeli feltételezett teljesítmény-forgatókönyveket. Így ez az egyetlen betűcske eltérés bizony óriási jelentőséggel bír, hiszen

a KID képes megmutatni az előre nem látható, de várható hozamok szintjét.

Nyugdíjbiztosítás a gyakorlatban

Amikor felvesszük a kapcsolatot a biztosítóval, a tanácsadó először felméri az igényeinket, amihez szüksége lesz a jövedelmünkre, illetve tudnia kell, hogy várhatóan mikor vonulunk nyugdíjba. Emellett persze azt is tudnia kell, hogy a fix hozamú vagy unit linked típusú terméket szeretnénk.

Ezek alapján a tanácsadó egy nyugdíjtervet állít fel, amit megmutat nekünk. Fix hozamú terméknél már a biztosítási díjat és a várható felhalmozott vagyon mértékét is megtudjuk. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében viszont a választott eszközalapok teljesítményén múlik, hogy mennyi pénzünk lesz a nyugdíjba vonuláskor.

Ha a tanácsadó által felvázolt nyugdíjterv tetszik nekünk, kiválaszthatjuk a rendelkezésünkre álló eszközalapokból a tanácsadó segítségével a megtakarítási portfóliónkat. Ilyenkor a tanácsadó felméri a kockázatvállalási hajlandóságunkat, és ez alapján javasol nekünk portfóliót. Lényeges, hogy a befektetésről mi hozzuk meg a végső döntést, így a kockázatot is mi viseljük. Végül pedig megkötjük a szerződést.

Az adójóváírást azonban nem kapjuk meg automatikusan. Az adóbevallás készítésekor külön erre fenntartott helyen jelezni kell, ha igénybe szeretnénk venni az adójóváírást. Ha ezt elmulasztjuk, akkor a kedvezményt nem kapjuk meg, utólagosan pedig csak önellenőrzéssel érvényesíthetjük.


URL: https://www.penzcentrum.hu/biztositas/nem-titok-tobbe-igy-lehet-neked-is-giganyugdijad.1063785.html