7 °C Budapest

Tetszik vagy sem: ezért van joguk most a pestieknek lemenni a nyaralóikba

2020. május 5. 05:22

A COVID-19 okozta válság épp a legszegényebbeket hozta még kilátástalanabb helyzetbe. Szirmai Viktória, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatóprofesszora szerint azonnali segítségre van szükség, hiszen akik iskolázatlanok, vagy szakképzetlenek, nincs flexibilis tudásuk, a gazdaság ma még csak remélt beindulását követően sem tudnak majd könnyen elhelyezkedni. Kitért arra is, vajon az otthoni karantén eredménye baby boom lesz-e és hogy milyen társadalmi feszültségeket élesít fel a járványhelyzet.


Pénzcentrum: Ha alaposabban szemügyre vesszük a családoknak járó támogatások rendszerét, azt láthatjuk, hogy bár több szociális támogatás összege is nőtt 2020-ban, más juttatások, például az időskorúak járadéka, az anyasági támogatás, vagy a GYES - amelyeket az öregségi nyugdíjminimum alapján számítanak, aminek az összege 2008 óta nem nőtt - szemernyit sem változtak. Így a szociális támogatások nem egyformán érintik a magyar családokat.

Szirmai Viktória: A magyarországi szociális juttatások sajnos nem járulnak hozzá a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítéséhez, valóban nem azokat támogatják, akik ténylegesen rászorulnak. A hazai jóléti politika nem tölti be az igazi szerepét, mivel nemcsak hogy nem oldja a társadalmi egyenlőtlenségeket, hanem feladatával ellentétben inkább élesíti azokat.

A politika számára úgy tűnik, kevésbé nyilvánvaló, ami a tudomány számára már évek óta egyértelmű, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek a mai társadalom, a gazdasági fejlődés egyik legnagyobb akadálya.

Az amerikai Nobel-díjas közgazdász Joseph E. Stiglitz professzor például számos munkájában állítja, hogy az egyenlőtlenség árt a produktivitásnak és lassítja a fejlődést.

A világban zajló események is azt mutatják, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek és azok területi metszetei számos problémával járnak, társadalmi konfliktusokkal, tüntetésekkel, a társadalmi elégedetlenség növekedésével, a politikai pártok radikalizálódásával.

Az utóbbi években a világ, közte Európa nagyvárosai is forrongnak: egyre gyakoribb a nagyvárosok utcáin, a tereken demonstrálók tömege, fiatalok és idősebbek egyaránt több beleszólást akarnak a politikai döntésekbe, több demokráciát, nagyobb nemzeti vagy területi autonómiát követelnek, de legfőképpen jobb életkörülményeket, a társadalmilag igazságtalan és egyenlőtlen jövedelmi és egyéb forráselosztás megváltoztatását, a szegénység, a társadalmi kirekesztés, másképp a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítését.

Pénzcentrum: E szerint tehát egy társadalmilag megosztott, problémákkal teli időszakban jelent meg a világjárvány.

Igen, és Magyarországon ez különösen igaz. A magyar társadalomban az utóbbi 10 év során éles strukturális változások történtek, az elszegényedés növekedett, a középosztály alsóbb rétegei leszakadtak, a társadalmi szakadékok pedig mélyültek. A 2008-as globális válság óta lényegében folyamatosan növekedett a jövedelmi szegénység: a TÁRKI 2018-as riportja szerint 2007 és 2012 között 12,6 százalékról 17 százalékra emelkedett az érintettek aránya.

A TÁRKI egy másik vizsgálatából pedig az derül ki, hogy a szegénységgel és társadalmi kirekesztettséggel veszélyeztetettek aránya a visegrádi országok között Magyarországon nemcsak a legmagasabb, hanem 2008 óta folyamatosan emelkedő, miközben a lengyelek, a szlovákok és a csehek 2005 és 2013 között csökkenteni tudták a veszélynek kitettek arányait. Vagy itt egy friss adat:

az Eurostat legfrissebb, 2018-as adatai szerint Magyarországon 19,6 százalék azok aránya, akiket a szegénység és társadalmi kirekesztettség fenyeget.

Bár ez nem kiugró érték, az uniós átlag 21,7 százalék. Ez is mutatja, hogy a szegénység nemcsak magyar, hanem európai, sőt világjelenség. Szóval van tennivalója az európai és a magyar politikusoknak, de a civil társadalmi szervezeteknek, a különböző szakmai csoportoknak is. Ehhez azonban nagyobb együttműködésre lenne szükség.

Pénzcentrum: Ebben a környezetben milyen hatása lesz a koronavírus-járványnak? Még inkább elmélyíti majd a társadalmi egyenlőtlenségeket?

Ezzel kapcsolatban csak feltételezéseket fogalmazhatok meg, nincs hozzá még elég adatunk, nincsenek, nem is lehetnek még tudományos kutatások. A világ most a járvány enyhítésével, meg a gazdasági válság kedvezőtlen következményeinek az elhárítására való felkészüléssel van elfoglalva. És ez jól is van így. Ennek láttán az emberben az a remény fogalmazódik meg, hogy a koronavírus világjárvány talán összehozza az érintett nemzeteket, politikusokat, társadalmi szereplőket.

Az egészségügyi, és a gazdasági törekvések mellett én azonban nagyon szívesen látnék a társadalmi problémákra, a már láthatóan növekedő térbeli-társadalmi egyenlőtlenségekre való felkészülést is, európai és világ szinten, közte Magyarországon is.

A gazdasági hatások, a kijárási korlátozások miatt létrejött termelés és fogyasztási kereslet csökkenésének eredményeként összeomlott cégek, vállalkozások, az ezt követő elbocsájtások több területen okoztak átmeneti vagy végleges munkanélküliséget. Az ebből adódó forrás, vagyis bérkiesés legnagyobb mértékben azokat a családokat, nagycsaládokat hozta nehéz, gyakran megoldhatatlan helyzetbe, ahol nincsenek vagy kevés a pénzügyi tartalék, például ahol mindkét szülő munka nélkül maradt, vagy az egyedülálló szülők.

Akik gyakran iskolázatlanok, vagy szakképzetlenek, nincs flexibilis tudásuk, a gazdaság ma még csak remélt beindulását követően sem fognak tudni könnyen elhelyezkedni.

A területi hatásoknál maradva, a sajtó által közölt információk alapján úgy látszik, hogy a fővárosban és környékén a legnagyobb a fertőzöttek aránya. Ez egész Európában megfigyelhető, és alapvetően érthető is, hiszen ezeken a helyeken élnek a legtöbben, itt a legnagyobb a népsűrűség, ezeken a helyeken a legelterjedtebb a tömegközlekedés, itt vannak (inkább csak voltak) a nagy sport és egyéb rendezvények, fesztiválok. Ezek a globális vagy globalizálódó nagyvárosok, melyek lakóinak egy része vesz részt főként a globális gazdaság működtetésében. Itt a legnagyobb a nemzetközi utasforgalom, ide érkezik a legtöbb turista, ők a mai idegenforgalom centrumai. Nagyon remélem, hogy a nagyvárosok most éppen erősebb fertőzöttsége nem fog Magyarországon ismét Budapest-ellenességet okozni, arra volt már példa az 1950-es években.

Pénzcentrum: Mit gondol, mi lenne a megoldás, hogyan lehetne ebben a helyzetben támogatni a szegényebb családokat, csökkenteni az egyenlőtlenségeket?

Talán az eddigiekből is látja, én a társadalmi szolidaritásban, az elesettek védelmében, támogatásában hiszek.

Társadalmi értelemben differenciáltan kellene segíteni, más fajta segítségre van szüksége egy felső-középosztálybeli és egy alsó-középosztálybeli vagy épp az alsóbb osztályokhoz tartozó családnak.

Az álláskeresési járadék meghosszabbítása például jó gyakorlat lenne, három hónap helyett mindaddig  támogatni kell az embereket, amíg a baj fennáll.

Ez főként a modern európai államok, kormányok kötelessége, de a nagy itt lévő külföldi cégek felelőssége is, hogy az emberek kibírják a járvány időszakát, ne szegényedjenek el, ne kerüljenek uzsorások kezébe, tudjanak enni adni a gyerekeiknek, és legyen lehetőségük majd újrakezdeni.

Ezekből a nagy cégekből többet az 1990-es évek elején komoly (adó és egyéb) kedvezményekkel fogadták be a települési önkormányzatok, vagy az állam, most itt van az ideje a köszönetnek, és a hálának.

Pénzcentrum: Pár nap alatt változott meg alapjaiban a munkaerőpiac: míg korábban a cégek versenyeztek a jó munkaerőért, most tömegeket érint a munkanélküliség, nagyon sokan maradtak munka nélkül. Az álláskeresési járadékon kívül milyen lépésekre lenne szükség, hogy a víz felett lehessen tartani a bajba került családokat?

Erre egy rövid távú és egy hosszú távú választ lehet adni. A rövid távú válaszok, megoldási javaslatok ismertek.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A megoldás véleményem szerint az lenne, ha a válság teljes idejére kiterjedő támogatást kaphatnának a munka nélkül maradtak,

vagyis a kieső bér teljes körű pótlását biztosítanák, az állam illetve a nagyobb cégek közös részvételével. Fontosak a különböző formájú családtámogatások, a lakás és egyéb hitelek fizetési feltételeinek könnyítései, a kisebb vállalkozásoknak új hitelformák bevezetése.

A hosszú távú megoldás már nehezebb, sokkal bonyolultabb eszközöket, új társadalomirányítási stratégia kidolgozását, a munkanélküliségi problémák komplex kezelését, a társadalmi jól-lét növelését feltételezi. Itt ismét Stiglitz professzorra hivatkozom, aki más tudósokkal együtt, éppen a 2008-as világválság utáni helyzet enyhítésére dolgozta ki a társadalmi jól-lét koncepciót. Ez új válasz akar lenni a világszinten növekvő jövedelmi egyenlőtlenségekre, a terjedő szegénységre, a munkanélküliségre. A társadalmi jól-lét felfogás jóval több, mint a gazdaság dinamizálása, a lényege éppen a komplex beavatkozás.

Nyolc tényező átalakításától függ: az anyagi életkörülmények javításától, az egészség védelmétől, az oktatás fejlesztésétől, a munkalehetőségek biztosításától, a politikai részvétel támogatásától, az emberi kapcsolatok erősítésétől, a természeti környezet óvásától, és a biztonságtól. Nyilvánvaló, hogy ezek világméretű, illetve európai szintű összefogást, az érintett társadalmak, nemzetek közös erőfeszítéseit igénylik. De meg kell tenni, és erre talán a mostani koronavírus járvány kedvezőtlen hatásai adják a legnagyobb bizonyítékot: minden itt felsorolt tényező kapcsán súlyos problémák jöttek létre. Példa lehet erre, hogy ez egész világon nő a munkanélküliség : regionálisan, országokként ugyan eltérő mértékben, Latin- Amerika, a Karib-térség, az afrikai országok különösen érintettek.

Pénzcentrum: Egyre több társadalmi konfliktus élesedik a koronavírus hatására: idősek-fiatalok, Budapest-vidék. A járvány felerősíti ezeket az alapból lappangó feszültségeket?

A vidéki nyaralóikban megjelenő budapestiek ellen felszólaltak a helyiek és néhány polgármester is, hiszen nem voltak felkészülve a szükséges helyi szolgáltatásokkal márciusban, áprilisban egy akkortájt váratlan tömegre, és mert lassítani akarták a vírus terjedését. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a budapestieknek és másoknak is joguk van a vidéki nyaralóikba menni, már csak azért is, mert nemcsak az « első » otthonukban, hanem a « másodikban » is adófizetők.

A kérdéshez kapcsolódik, hogy a százezer főt meghaladó népességű kilenc magyar nagyvárosban a kollégáimmal, több alkalommal is vizsgáltuk - ötezres reprezentatív mintákon -, a társadalmi konfliktusok észlelését. Az eredmények azt mutatták, hogy a megkérdezettek a budapestiek és a vidékiek közötti ellentéteteket jóval kisebb arányban érzékelték, mint például a különböző korosztályok, az idősek és a fiatalok közötti ellentéteket, vagy a gazdagok és szegények, a dolgozók és a munkanélküliek közötti konfliktusokat. Ezeket sokkal nagyobb arányokban jelölték.

Pénzcentrum: Jelenleg digitálisan folyik az oktatás, de vannak olyan családok, akiknél a víz vagy az áram sincs bekötve. A gyerekek tehát nem egyenlő eséllyel indulnak. Mi lesz azzal a generációval, aki most így kell, hogy tanuljon? Milyen kilátásaik vannak?

Erre nem könnyű, sőt nem is lehet felelősségteljesen felelni, az utópiákat nem igazán kedvelem. Azt gondolom,

ha az állam és a helyi politika nem dolgoz ki az ország egészére és a különböző térségeire érvényes, komplex területfejlesztési stratégiákat, akkor a regionális szakadékok tovább élesednek, a térbeli-társadalmi különbségek növekedni fognak.

A ma emlegett nyugati és a keleti országrészek közötti megosztottság tovább polarizálódik, erősödik a duális jelleg, egyrészt a mai válságot átvészelni képes élhető, kisebb « szigetek », főként várostérségek, másrészt nagyobb válságrégiók, etnikai szegregátumok, a ma meglévőkhöz képest jellemzőbb városi slumok jöhetnek létre.

A társadalom is tovább polarizálódhat: a jobbmódúak a kedvezőbben ellátott, élhetőbb helyekre koncentrálódnak, a szegényebbek a válságtérségekben rekednek.

A jobbmódúak gyerekei egyre nagyobb mértékben külföldre mennek tanulni, majd dolgozni, és ott is maradnak. A szegényebbek még szegényebbek lesznek, ahogy a gyerekeik is. Ők veszélyeztettek lesznek, a perifériákon könnyen létre jöhetnek fiatal bűnözői csoportok. Van erre számos európai példa is : gondoljunk a Párizs környéki elővárosokban élő szegény, iskolázatlan, munkanélküli, több generációs bevándorlók, többnyire fiatalok 2000-es évek eleji utcai lázadásaira,  a rombolásokra, a középosztálybeli polgárok megfélemlítésére. A populista politika terjedésére. Ezt nálunk nem kellene megvárni, és tenni kell ellene.

A leszakadó térségekben élő szegények felkarolására egyelőre csak inkább egyéni, kisebb léptékű megoldásokat látok, elhivatott embereket, egyházi közösségeket, azok vezetőit, civil szervezeteket, akik segíteni próbálnak.

A véleményem azonban az, hogy ennél szélesebb területekre, társadalmi csoportok egészére érvényes, helyi és nemzeti szinten közösen kidolgozott, de helyi érvényessségű, tehát nem egyforma fejlesztésekre van szükség.

Pénzcentrum: 2030-ra az a cél, hogy elérjük a 2,1-es termékenységi arányszámot, ennek érdekében számos intézkedést hoztak. Mit gondol, beindul a baby boom a karantén alatt? A kényszerű összezártság növeli a gyermekszületések számát?

Az ezzel kapcsolatos politikai akarat fontos, mivel az ország népessége valóban csökken. Ezzel együtt a jövőt nem igazán könnyű megjósolni, annyit azonban tudni lehet, hogy például

a 2008-as gazdasági válság nem használt a gyermekvállalásoknak, azóta egész Európában csökkent a születésszám, és a gyermekvállalási kedv,

bár nyilvánvalóak az egyes országok közötti eltérések. Ennek alapján úgy vélem, hogy a Magyarországot sem kímélő mai világjárvány, az abból adódó elszegényedés nem használ a baby boomnak, ez most inkább a túlélésre törekvés, a kivárás, a reménykedés ideje.

Címlapkép: Kiss Péter/portrefoto.com

NEKED AJÁNLJUK
Ilyen modellben még soha nem szerveztek ekkora rendezvényt (x)

Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.

Zsongtak és tolongtak a vevők a magyar Kickstarteren: rengetegen csaptak le erre az egyedülálló termékre

Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.

Újraindul a STRT Holding inkubációs programja, a Launchpad

Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.

Egykor kubai textilmunkásoktól volt hangos, most közösségi finanszírozásból újul meg a patinás budapesti gyárépület (x)

A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. március 29. péntek
Auguszta
13. hét
Március 29.
Nagypéntek
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
Itt a Pénzcentrum App!
Clickbait-mentes címek és egyéb extrák a Pénzcentrum mobilapplikációban!
Most nem
Letöltöm