Ötszáz viharkárosult bukta a kártérítést

2015. augusztus 17-én katasztrófahelyzetet okozott Budapesten az óriási vihar, 45 ezer otthonban volt áramkimaradás, a város több pontján a közvilágítás és a közlekedési lámpák sem üzemeltek egy ideig. A sötétség néhány helyen tartósnak bizonyult.

A probléma a legsúlyosabban a körút környékén lakókat, a VI. és a VII. kerületieket érintette, de az V., VIII. és XIII. kerületben is akadtak részek, ahol több mint egy napig nem volt áram. A vihar után, augusztus 19-én a médiában számos helyen megjelent az Elmű szóvivőjének nyilatkozata, miszerint akiknél 24 óránál tovább szünetel a szolgáltatás, 5000 forintos kötbért kapnak egy hónapon belül, a következő számlával egy időben.

Erre a pénzre azonban sokan hiába vártak. A legpechesebb utcák egyike, a Cserhát utca egyik társasháza is várt-várt az 5000 forintra, hiszen náluk bő 44 órán keresztül nem volt áram, de nem jött róla semmi hír. A háznak még papírja is volt arról, hogy pontosan mennyi ideig tartott náluk az áramszünet, mert az egyik lakónak volt biztosítása a hűtőkiolvadásra, és a biztosítónak szüksége volt igazolásra, hát a közös képviselő bekért és kapott is egy ilyet az Elműtől.

Pénz azonban csak nem jött. A közös képviselő felidézte, hogy írt levelet a társasház nevében, de nem jött válasz, kérdezte a postást, aki a környéken hordja a leveleket, hogy egyáltalán máshol volt-e már ilyen kifizetés, a postás nem tudott róla. Végül nemrég az egyik lakó panaszlevelet írt az Elműnek. A válaszból megtudta, hogy a vihar utáni helyreállítások befejeztével végzett teljes körű vizsgálat arra jutott, hogy "sajnálatos módon az említett vihar akkora kiterjedésű károkat okozott", hogy a történteket kénytelenek voltak 2. kategóriájú rendkívüli időjárási helyzetnek minősíteni, amit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal (MEKH) is egyeztettek.

Ez pedig az üzletszabályzatban rögzítettek szerint azt jelenti, hogy 48 órás áramszünet alatt nem jár kötbér a lakosoknak, mert 2. kategóriájú szélsőséges időjárási eseményekkor a szolgáltató csak 48 órán belül köteles a villamosenergia-ellátás helyreállítására.

- állt az Elmű ügyfélszolgálat levelében.

Az ügyben az Index megkereste Boross Norbertet, az Elmű kommunikációs igazgatóját, aki válaszát annak tisztázásával kezdte, hogy rendkívüli időjárási helyzetben a kimaradás miatt a szolgáltatók nem fizetnek kártérítést, mert a helyzetet nem ők okozták, azért nem felelősek, az Elmű-Émász-csoport arra vállalkozott, hogy az úgynevezett garantált szolgáltatások keretében a helyreállítást adott idő alatt elvégzi. Ez az időlimit pedig a vihar besorolásától függ. "Értelemszerűen egy mindent leromboló hurrikán, illetve egy kisebb szélvihar nem ugyanazt a rombolást okozza" - magyarázta a szóvivő, aki szerint a kiértékelést a MEKH végzi figyelembe véve a meteorológiai adatokat, de például az idegen hatások (mint a fakidőlések) számát is.

A besorolás ugyanannál a viharnál is az egyes területeken eltérő lehet, és ezen múlik, hogy az elvárt helyreállítási idő 24 vagy 48 óra. Az augusztus 17-i vihart a MEKH az Elmű szolgáltatási területének jelentős részén a második kategóriába sorolta, vagyis az ott lakók, ha 24 óránál hosszabb, de 48 óránál rövidebb volt a szünet, úgy jártak, mint a Cserhát utcai ház lakói: hiába reménykedtek az 5000 forintban.

- írta az Indexnek a szóvivő.

Az Elműtől kapott tájékoztatás szerint az augusztusi nagy vihar után automatikus kötbérfizetés összesen 1614 darab történt.

Ebből 1012 esetben olyanok kaptak pénzt, akiknél 48 óránál tovább tartott az áramszünet, 612 esetben pedig olyanok, akik 24-nél óránál többet, de 48 óránál kevesebbet voltak áram nélkül, és a besorolásuk alapján a 24 órás limit vonatkozott rájuk. 496-an jártak úgy, hogy bár 24 órán túl volt áramkimaradásuk, nem kaptak kötbért a besorolásuk alapján, mert a 48 órát nem érte el náluk a szünet ideje.

Az Elmű szóvivője hozzátette azt is: sokan azután is megélhettek áramszünetet, hogy az Elmű hálózata már rendben volt, de a társasház pincéjében állt a víz (aminek a kiszivattyúzása nem az Elmű feladata), és így a szolgáltatást biztonsági okból kellett szüneteltetni.

- magyarázta.

A Cserhát utcai csalódott lakónak szóló ügyfélszolgálati válaszlevél azzal a törvénnyel kötelezővé tett tájékoztatással zárult, hogy ha a válaszukat az ügyfél jogsértőnek találja, akkor panasszal fordulhat a felügyelő hatósághoz, és kezdeményezhet békéltető testületi eljárást is, az illetékes testület elérhetőségeit is elküldték. Az Elmű kommunikációs igazgatója kedden az Indexnek azt írta: nem tud arról, hogy indult volna békéltető testületnél ügy, de szerinte a jogszabályban is rögzített kötbérfizetési kötelezettségtől eltérni testületi ajánlásra sem tudnának se lefelé, se felfelé.