2021. február 25. csütörtök Géza

Óriásit bukhatsz a villanyszámlán: erre figyelj a kánikulában!


A jelenlegi extrém melegben egy átlagos lakás hűtési költsége - már amennyiben van benne klíma - a megszokott többszörösére nőhet. Felmérésünk szerint az elmúlt 20 évben harmadával nőtt az áramfogyasztás a nyári hónapokban.


A hosszúra nyúlt tél után rendkívüli kánikula tört be Magyarországra - az Országos Meteorológiai Szolgálat mérőállomásain 1901 óta nem regisztrálták olyan magas hőmérsékleti minimumot, mint június 20-án. Az ország legtöbb megyéjében, a 25 Celsius-fok feletti napi középhőmérséklet miatt citromsárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetés van érvényben, néhány területre azonban narancssárga, vagyis másodfokú jelzést adtak ki. Pénteken a hőmérséklet legalacsonyabb értéke várhatóan 17-22, a legmagasabb nappali hőmérséklet pedig 32-36 fok között alakul. Szombaton és vasárnap némi felfrissülés jön - országszerte megnövekszik a felhőzet, több helyen várható zápor, zivatar.

A brutális hőség ugyanakkor nemcsak szervezetünket terheli, az extrém meleg miatt energiafogyasztásunk is meglódulhat. Hagyományosan a legmelegebb nyári hónapokban, vagyis júniustól augusztusig kiugró az elhasznált villamos energia mennyisége. A technológiai fejlődés folyományaként ugyanis a hazai lakóingatlanokban is mindinkább megjelennek a különböző klímaberendezések, melyek köztudottan zabálják az áramot. A berendezések elterjedését a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) fogyasztási adatai is alátámasztják. Az elmúlt 20 évben közel 30 százalékkal nőtt meg a lakosság teljes energiaigénye a nyári hónapokban.

"A kánikula az elmúlt héthez képest az E.ON ellátási területén átlagosan 10 százalék fogyasztásnövekedést hozott" - mondta el a Pénzcentrum.hu megkeresésére Egyházi Nikoletta, a társaság szóvivője. Ráadásul nincs ez másképp régiós szinten sem. Köszönhetően az elmúlt évtized kiemelkedően meleg nyarainak, a klímaberendezések száma az Európai Unióban olyannyira megugrott, hogy e berendezések áramfogyasztása mára eléri a mintegy 7-10 TWh-t, ami közel annyi, mint hazánk teljes, éves háztartási elektromosenergia-szükséglete!

A gatyánk is rámegy a hűtésre!

Kevés ingatlantulajdonos tudja, hogy otthona hőmérsékletének 1 fokkal való csökkentése háromszor több energiát emészt fel, mint 1 fokkal való felfűtése. Számítások szerint egy átlagos teljesítményű klímaberendezés havonta akár 250 kWh-val is megnövelheti az áramfogyasztást, ami mintegy 8-10 ezer forintos többletet is eredményezhet a villanyszámlánkon. Természetesen döntően befolyásolja a klíma fogyasztását a beállított hőmérséklet értéke, illetve a napi üzemidő is. Mivel az elszállított energia és a beállított hőmérséklet, illetve a kinti hőmérséklet különbsége között egyenes arányosság áll fenn, minél nagyobb különbséget állítunk be a külső levegő hőmérsékletéhez képest, annál nagyobb fogyasztással kell számolnunk.

A leginkább meghatározó szempont a fogyasztásnál ugyanakkor a gépek hatásfokában, más néven jóságfokában rejlik. A hatásfok a klímák műszaki felépítésétől, a kivitelezés precízségétől, valamint a használt hűtőközegtől is függ. A hatásfokot számokban mérve is kifejezik, melyeket EER és COP számokkal jelölnek. Ezek a számok kifejezik, hogy egy klíma 1 kWh elektromos energiából mennyi hűtő, vagy fűtőenergiát képes előállítani. Minél nagyobbak ezek az értékek, annál kevesebb elektromos áramot használ fel a klíma ugyanakkora tér lehűtésére vagy felfűtésére. Ugyanezen hatékonysági értékek alapján sorolják egyébként a gépeket energiaosztályokba, így nagymértékben csökkenthetjük a felhasznált energia mennyiségét, ha jó hatásfokú (magas EER, COP számok, vagy "A" energiaosztály) gépet választunk. De magas hatásfokúak az inverteres klíma készülékek is, melyek a teljesítmény fokozatmentes szabályozásával takarítanak meg energiát. Szakértők szerint egy "A" energiaosztályú géppel akár ezrekkel is kevesebb lehet az áramfogyasztásunk.

A körültekintő választás annak fényében még inkább előtérbe kerül, hogy klímák nem olcsók. A Magyarországon eladott klímaberendezések 85 százaléka nagyjából fele-fele arányban 50-70 ezer forintos "belépő" kategóriájú modell, illetve 100-150 ezer forintos, középkategóriájú, míg a legfelső kategóriájú, 200 ezer forint feletti klímák csupán a piac 15 százalékát adják. Arról nem is beszélve, hogy a split klímák esetén a vevőknek beltéri egységenként 50-90 ezer forintos felszerelési költséggel is számolniuk kell. Mielőtt azonban hatalmas költségbe vernénk magunkat gondoljuk át, nem tudjuk-e otthonunk hőmérsékletét passzív megoldásokkal féken tartani. De az alternatív módszerekkel meglévő klímaberendezésünk üzemidejét is csökkenthetjük.

 

Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk

Lakásfelújítási támogatás: 10 gyakori élethelyzet, amikor bukhatod a milliókat
Nem mindig egyértelmű az elvárt Tb-jogviszony megléte.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS


Private Investor Day 2021

Mibe fektessünk 2021-ben? Tippek, elemzések, befektetési ötletek profiktól, Neked