2020. március 30. hétfő Zalán

Megnézhetik magukat a magyar szerelmesek: volna mit tanulni a románoktól


Február 14-én a szerelmeseket ünnepeljük, és szép dolog is a szerelem, viszont nehezen mérhető. A házasságkötések számáról azonban vannak pontos adataink: 2012-től egyre több magyar szerelmes járul az oltár - vagy legalábbis az anyakönyvvezető - elé, és köti össze életét. A szerelmesek ünnepén az Eurostat is megvizsgálta, hogy Európa egyes országaiban mekkora a házasulási kedv. Az összehasonlításból az derült ki, hogy Magyarország a középmezőnyben van, 1000 főre 5,2 házasságkötés jutott 2018-ban. Így még mindig az uniós átlag (4,4) felett teljesítünk, viszont a szlovákok, románok, osztrákok előttünk járnak. 

2018-ban az Európai Unió országai közül Ciprusban volt a legmagasabb az 1000 főre vetített házasságkötések száma: 7,8 darab. Romániában ez az arány 7,4, Litvániában 7, Lettországban pedig 6,8. A vizsgált országok közül Albániában - amely azonban nem tagja az EU-nak - a legmagasabb a házasságot kötöttek aránya: 8,1 esküvő jutott ezer lakosra 2018-ban.

Magyarországon ezer lakosra 5,2 házasság jutott 2018-ban, csakúgy, mint a szerbeknél. Ezzel előzzük a cseheket (5,1), lengyeleket (5,1), észteket (5), svédeket (5), németeket (4,9), horvátokat (4,9), de Montenegró (5,3), Ausztria (5,3), Ukrajna (5,4), Dánia (5,6) és Szlovákia (5,7) előttünk jár.

A ezer főre jutó házasságkötések száma Luxemburgban volt a legkevesebb: 3,1. Olaszországban (3,2), Portugáliában (3,4), Szlovéniában (3,5), Franciaországban (3,5), Spanyolországban (3,5) is nagyon kicsi a hajlandóság az oltár elé járulás terén. Az EU-s átlag 4,4 ezer lakosra számítva éves szinten.

Házasodik a magyar

A KSH-nak az 1900-as évekig visszamenőleg vannak adatai a megkötött házasságok számáról ezer lakosra vetítve, bár éves szinten csak az 50-es évektől kezdték adatolni az oltár elé járulást. Az adatokból az tűnik ki, hogy a házasulási kedv az 50-es évek közepéig elég ingadozó volt, aztán csökkenésbe kezdett 1957-ben, az esés 1962-ig tartott. Utána ismét emelkedést mutat a megkötött házasságok száma kisebb visszaesésekkel 1975-ig. 

1975-től viszont az esés meredeken megindult, és bár 82-ben elakadt egy kissé, 1996-ra kevesebb, mint a 75-ös adat (9,9 házasság 1000 főre) felére esett vissza. 2010-ben értük el a mélypontot a 3,6-os értékkel, mely két éven át kitartott, utána viszont emelkedni kezdett. A jelenlegi 5,2-es érték utoljára 1995-ben volt adatolható. Kérdés, meddig tart még ez az emelkedés?

Címlapkép: Getty Images

Mi az a koronavírus?

A 2019-nCoV (SARS-CoV-2) névre keresztelt vírus a koronavírusok közé tartozik. Ma "mindössze" 7 olyan koronavírusról tudunk, ami az embereknél is képes betegséget okozni - súlyosságukat tekintve nagyon változatos problémákkal: az egyszerű náthától a súlyos légúti problémákig. Aki nem tudná, ugyanez a vírustörzs (koronavírus) felelős a néhány éve feltűnt SARS-ért és MERS-ért. A vírus okozta megbetegedés hivatalos neve COVID-19.

Hogyan terjed a koronavírus?

A COVID-19 főként cseppfertőzéssel terjed, de a kutatók által az sem zárható ki, hogy a fertőzött széklettel való érintkezés során is megfertőződhetünk.

Kik kaphatják el a koronavírust?

Ahogy más, a légutakat érintő vírusfertőzést, úgy a koronavírust is gyakorlatilag bárki elkaphatja. Viszont erre is fogékonyabbak lehetnek a krónikus betegségekben szenvedők, a legyengült immunrendszerűek, a kisgyerekek és az idősebbek. A betegség lefolyása náluk súlyosabb tünetekkel járhat, és a szövődmények is gyakoribbak.

A koronavírus tünetei

A koronvírus lappangási ideje a jelenlegi tudásunk alapján 2-14 nap. A tünetek súlyossága egyénenként nagyon eltérő lehet, vannak, akik kb. teljesen tünetmentesek, míg mások csak enyhe tüneteket tapasztalnak. Ez is hozzájárul a COVID-19 gyors terjedéséhez. A koronavírus a légutakat támadja meg. A fertőzés tünetei kezdetben hasonlítanak az influenza vagy egyéb légúti fertőzés tüneteihez:

  • száraz köhögés
  • láz
  • gyengeség, fáradékonyság
  • légzési nehézségek
  • légszomj
  • hasmenés
  • torokfájás (ritkábban)
  • orrfolyás (ritkábban)

A COVID-19 okozta fertőzés az esetek nagyjából kb. 80 százalékában enyhe vagy közepesen súlyos tünetekkel jár együtt, míg a jelenelgi statisztikák szerint az érintettek negyedénél volt súlyos a betegség. Az elsődleges, influenzaszerű tünetek után a betegség továbbterjedhet a tüdőre, súlyos légzési nehézségeket okozva. A koronavírus szövődménye tüdőgyulladás, akut légzőszervi distressz szindróma (ARDS), szeptikus sokk, veseelégtelenség, végső esetben pedig halál is lehet. A kórházi kezelésre szorulók többsége a fertőzés előtt egészséges volt. A halálos áldozatok azonban azok közül kerültek ki, akik a fokozott rizikójú csoportokba tartoztak, például krónikus betegségeik, szívproblémáik, cukorbetegségük volt vagy idősebbek voltak.

Minden a koronavírusról a Pénzcentrum tematikus mellékletében - KATT!

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Aldi

03.26-04.01
Budapest

Interspar

03.26-04.01
Országos

Lidl

03.26-04.01
Országos

Spar

03.26-04.01
Országos

Auchan

03.26-04.01
Országos

Tesco

03.26-04.01
Országos

Auchan

Húsvét
03.12-04.11
Országos

Aldi

03.01-04.05
Országos