2019. június 18. kedd Arnold, Levente

Megállhat a lakásárak emelkedése: már más érdekli a befektetőket


Bár tavaly azt hihettük, hogy 2017-re lezárult a lakáspiac meredek fellendülése, a 2018-as adatok ismét gyorsuló forgalombővülést és áremelkedést mutatnak. Egyre több becslés szerint haladja meg azonban a jelenlegi árszínvonal az egyensúlyi szintet. Ráadásul az eddigi drágulásban is nagy szerepet játszó befektetési célú vásárlók tömegével csábulhatnak el a nagyobb hozammal kecsegtető befektetések felé, így a további erőteljes áremelkedés esélye egyre kisebb, noha a pozitív irány még évekig kitarthat - áll az OTP Jelzálogbank legfrissebb Lakóingatlan Értéktérkép elemzésében.

Az országos lakásár-szint 2018-ban, az előző évit meghaladó mértékben, 18 százalékkal nőtt a NAV ingatlanforgalmi adatai alapján. Ezzel reál értéken tavaly kerültünk a korábbi csúcs, a 2008-as szint fölé, ám Budapesten ez már 2016-ban bekövetkezett. A fővárosban már közel 50 százalékkal magasabb a reálár-színvonal mint a 2008-as érték. Tavaly minden településkategóriában jobban nőttek az árak, mint 2017-ben. Budapesten 21százalék, a megyeszékhelyeken 18 százalék, a kisebb városokban 13 százalék, míg a községekben 14,5 százalék volt az éves drágulás üteme.

A forgalom nem mindenhol nőtt

Mintegy 9 százalékkal bővült 2018-ban az ingatlanforgalom, ami 165-170 ezres tranzakciószámot jelent országosan. Legnagyobb mértékben a községek forgalma nőtt, amit a kisebb, majd a nagyobb városok élénkülése követ. 

Budapesten, az elmúlt két év csökkenése után csak minimális, 2 százalék körüli forgalomnövekedést látunk. Így a főváros egyre kisebb szeletét adja az összforgalomnak, míg a kisebb városok és községek részaránya egyre nő. A kereslet élénkülése már harmadik éve az olcsóbb térségek felé mutat

- nyilatkozta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. Tavaly minden megyében nőtt az adásvételek száma, legnagyobb mértékben, 22 százalékkal Vas megyében, illetve 20% felett még Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun megyékben. A megyeszékhelyek közül a legjelentősebb, 22 százalékos mértékű növekedést Szombathely produkálta, öt városban azonban - Szekszárdon, Zalaegerszegen, Kaposváron, Pécsen és Veszprémben - csökkent a forgalom, 2 és 17 százalék közötti mértékben. 

Budapest egészében 2 százalékkal nőtt tavaly a tranzakciók száma, ami a végleges számokban várhatóan csaknem 37 ezer ügyletet jelenthet. Tíz kerületben ugyanakkor visszaesett a forgalom, 1-19 százalék közötti mértékben. Tetemes csökkenés látható például a 2-3 ezres forgalmú VIII. és X. kerületben. Az, hogy a rangsor másik végén, 10 százalékot meghaladó forgalmi élénküléssel az V., a XIII. vagy a VII. kerület áll, Valkó Dávid szerint azt mutatja, hogy a befektetési célú vásárlások még mindig jelentős keresletet generálnak. A XIII. kerület emellett a legfőbb színtere a most dübörgő újlakás-építésnek és forgalomnak is. A százas forgalmi volument meghaladó irányítószámok közül élen áll a 1053-as körzet (délkeleti Belváros), ahol 70 százalékkal bővült a forgalom, ami egyértelműen a befektetői kereslet számlájára írható.

Az árak mindenütt tovább emelkedtek

Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai alapján 18 százalék - azaz az országos átlag - feletti volt a drágulás tavaly Heves (hajszállal 30 százalék felett), Komárom-Esztergom, Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala, Bács-Kiskun, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megyében. A legkisebb mértékben, 9 százalékkal Nógrád megyében ment fel az átlagár. Nagyvárosaink közül Szekszárd drágult legjobban (32,4 százalék), s még Miskolc és Tatabánya állnak 25 százalék felett. Visszaesést sehol nem látunk. 

Budapesten tavaly elsősorban az olcsóbb, külvárosi kerületek (XXI., XIX., XV., IV. és XVIII.) drágultak legjobban.

Emellett - hagyományos jelenségként - továbbra is a rangsor élén állnak a befektetési céllal leginkább keresett pesti belvárosi kerületek (VII., V. és VIII.) is. 30 százalék feletti árnövekedéssel kiemelkedik a VII. és a XXI. kerület. A megyék között továbbra is Győr-Moson-Sopron a legdrágább, 323 ezer Ft/m2-es átlagárral, s még Pest megye van 300 ezer Ft/m2 felett. 

Míg 2017-ben öt megye érte el a 200 ezres szintet, tavaly már csak hat megye maradt ez alatt. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye, 85 ezer Ft/m2 árszinttel. A legdrágább megyeszékhely 2018-ban is Győr volt 330 ezer Ft/m2-rel, s tavaly már Debrecen, Kecskemét, Veszprém és Székesfehérvár is átlépte a 300 ezres szintet. Az országos átlagár tavaly 346 ezer Ft/m2 volt, a főváros nélkül számított vidéki átlag pedig 228 ezer Ft/m2

- sorolja Valkó Dávid. A megelőző évivel nagyjából megegyező mértékű, 2018-ban 25 százalékos árnövekedés után a főváros V. kerülete messze vezeti a budapesti árrangsort 860 ezer Ft/m2-rel. Ehhez képest a második legdrágább I. kerület átlagára nem éri el a 700 ezer Ft/m2-t. A 600 ezres szint fölé még a II., a VI. és a XII. kerület jutott. A másik végletet, 350 ezres átlag alatt a XXIII. és XX. kerületek adják. A legdrágább irányítószám-körzet hagyományosan a 1014-es (Budai Vár): tavaly itt hajszállal átlépte az 1,1 milliós szintet az átlagos négyzetméterár. A budapesti átlagár pedig 518 ezer Ft/m2-re nőtt tavaly.

A jelenlegi lakásárak (elsősorban a fővárosban) már érezhetően meghaladják az elméleti egyensúlyi szintjüket. A lakáspiaci ciklus már olyan fázisban járhat, ahonnan komoly kormányzati ösztönző nélkül nehéz elképzelni további erőteljes áremelkedést. Emellett ugyanakkor az is megjósolható, hogy a Kormány által idén több lépcsőben bejelentett, és az év második felében, illetve 2020-tól életbe lépő demográfiai csomag lakáspiacot érintő elemei előre hozott keresletet generálva még évekig tovább élénkíthetik a forgalmat, kitolva a lassuló áremelkedés ciklusidejét. Ami pedig az ezt követően - ám egyelőre nem megjósolható időtávra - várható lejtmenetet illeti, tekintetbe véve a jelenlegi sokkal kedvezőbb gazdaságpolitikai mozgásteret és a hitelfelvételt, hitelkihelyezést érintő szabályozást, a mostani ciklust követő korrekció várhatóan jóval mérsékeltebb lesz, mint a legutóbbi, 2008-at követő zuhanás. 

Csökkenő hozamszint, távozó befektetők?

Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép budapesti kerületek és néhány nagyobb megyeszékhely példáján megvizsgálta a lakásvásárlással és kiadással elérhető éves nettó hozamok elmúlt öt év alatt bekövetkezett változását. A hozamszint mindenhol csökkent, míg ugyanis a bérleti díjak 2014 óta átlagosan 50 százalékkal nőttek (a legkevésbé, 30 százalék alatt a II. kerületben és Győrben, míg a legjobban, 70 százalék felett a VII. és VIII. kerületben, valamint Pécsen és Szegeden), az ingatlanok ennél jóval nagyobb ütemben, 115 százalékkal drágultak (legkevésbé, 75 százalékkal Pécsen, legjobban, 173 százalékkal a VII. kerületben). 

Öt év alatt hozamban a legnagyobb, 5,3 százalékpontos csökkenést a VI. kerület könyvelhette el, ahol 32 százalék bérleti díj növekedés áll szemben 144 százalék-os lakásár-emelkedéssel.

A pécsi átlaghozam viszont csak hajszállal esett vissza, köszönhetően annak, hogy a bérleti díjak lépést tartottak a drágulás ütemével. Ennek megfelelően a baranyai megyeszékhely 8,3 százalékos hozamszintje áll jelenleg a lista élén, míg a fővárosi kerületek nagy részében 5-6,5 százalék közötti értékek adódnak. Az országosan legdrágább V. kerületben csupán 4,9 százalék-os a hozam. 

Azzal, hogy a panelek bérleti díja öt év alatt jóval a téglalakások szintje felett, átlagosan kétszeresére nőtt, míg a panel és tégla lakások drágulásában csak minimális különbség van a panelek javára, egyértelmű, hogy öt évvel ezelőttre visszatekintve, a legjobb befektetést azok csinálták, akik panellakást vettek kiadási céllal

- összegzi az eredményeket Valkó Dávid. Mivel a továbbiakban folytatódhat az árak lassuló növekedése, a bérlakások kínálatát pedig nagy tömegben árasztják majd el új átadású lakások, az országosan egyharmadosra, Budapesten ennél is jóval nagyobb arányúra tehető befektetési célú vásárlók tovább csökkenő hozamokkal kalkulálhatnak. Emellett a június elejétől jegyezhető, a lakáspiacival bőven versenyképes hozamot adó Magyar Állampapír Plusz is sok kisbefektető figyelmét vonhatja majd el a lakáspiacról.

JÓL JÖNNE 800 EZER FORINT?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: kalkulátorunkban 800 ezres forintos hitelösszeget és 60 hónapos futamidőt adtunk meg. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 17 775 forintos törlesztőrészlettel a Raiffeisen nyújtja (THM 13,41%), de nem sokkal marad el ettől a K&H 18 198 forintos törlesztőt (THM 13,79%) ígérő ajánlata sem. Emellett érdemes még megemlíteni a Cetelem, az OTP, valamint a CIB konstrukcióját is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk

Így épül tovább a magyar gyárország: ezen a listán is csúnyán leszerepeltünk
Az Európai Bizottság a napokban publikálta az EU-tagállamok innovációs eredményeit.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Interspar

06.13-06.19
Országos

Spar

06.13-06.19
Országos

Aldi

06.13-06.19
Országos

Lidl

06.13-06.19
Országos

Tesco

06.13-06.19
Országos

Auchan

06.13-06.19
Országos

Praktiker

Tavasz, nyár, kert
04.04-07.31
Országos