Olyan pénzpazarló szokásokat gyűjtöttünk össze, amelyek elhagyásával hatékonyan takarékoskodhatunk a mindennapokban.
Apró lyukszerű lakások, égig érő épületekbe zsúfolva? Vagy fenntartható zöld oázisok, ahol robotok szolgálják ki minden igényünket és nem kell sem a betegségek, sem a légszennyezés miatt aggódnunk? Vajon a jövőben élesen elkülönül a kettő vagy közelednek egymáshoz a végletek? A radikális technológiák és a koronavírus a városi létet is felforgatták - pillanatok alatt alakultak át az igényeink és szokásaink, megváltozott az, hogy hogyan és mivel mozgunk, hogy viszonyulunk a velünk szorosan együtt élő embertársainkhoz. Formálódott a városok infrastruktúrája, az intézmények és épületek használata, sokszor funkciója is. A technológia pedig sok esetben a városi járványkezelés főszereplőjévé vált. Szakértő segítségével arra keresünk választ, hogy ez a folyamat valóban egy fejlettebb, zöldebb és a városlakók igényeit jobban figyelembe vevő urbanizációhoz vezet-e.
Az ENSZ statisztikái szerint 2050-re a világ városi lakosainak száma kétmilliárd fővel nő. Számos nagyváros már jelenleg is erőforrás-problémával küzd: egyre égetőbb a kérdés, hogy miként lesznek képesek a városok követni a folyamatos bővülést, hogyan lehet az egészségügyi szolgáltatásokat, a közlekedést, a lakhatást, az oktatást biztonságosan, mindenki számára hozzáférhetővé tenni, ráadásul mindezt a leginkább fenntartható módon. További kihívást jelent, hogy a Világgazdasági Fórum elemzése szerint a koronavírus nem egyformán érintette a különböző városokat, városrészeket. Attól függően, hol élünk, más és más módon vagyunk kitéve a fertőzésveszélynek, más egészségügyi ellátásban részesülünk, másként dolgozunk, másként közlekedünk. Fontos tehát újragondolni a városok funkcióit, illetve azt, hogy ezek a szerepek miként alakíthatók az aktuális állapotokhoz úgy, hogy ne sérüljön a fenntartható működés elve sem.
Irány a digitális tér! Előnyben az önellátás?
Rab Judit, építész-urbanista szerint "a jövő városában az alapvető városi funkciók - emberek közötti áru- és információcsere, találkozási tér - közül egyre több költözik a digitális térbe. A járványhelyzet csupán felgyorsította a már folyamatban lévő változások ütemét. Ma már rutinszerűen kereskedhetünk az egész világgal egy okostelefon segítségével a fotelünkből, online felületen adhatjuk le a rendelést és követhetjük nyomon az árut. A nem is olyan távoli jövőben pedig mindennapos gyakorlat lehet az is, hogy az áruszállításban robotok és önvezető járművek vesznek részt, az utolsó kilométereken pedig akár drónokkal is találkozhatunk. A jövő városa ugyanakkor a legszükségesebb erőforrások tekintetében már önellátásra törekszik" véli a szakértő. "Így fordulhat elő, hogy a háztetők rendszeréből napelempark alakul, a felhagyott területeken kertészkedünk, a boltjainkban pedig a környékbeli gazdák szezonális termékeit találjuk csomagolásmentesen" - teszi hozzá Rab Judit, aki úgy véli, hogy a tudás- és információcsere terei még inkább átalakultak a digitalizációnak köszönhetően. Ma már neves egyetemek képzéseit végezhetjük el utazás nélkül, vagy munkahelyi megbeszéléseket szervezhetünk a lakásunkból, sőt a hivatali ügyintézést is okosalkalmazások segítségével végezhetjük bárhonnan, bármikor.
Digitális ujjlenyomatból szolgáltatások és azonnali kommunikáció
A városunkkal, a szolgáltatóinkkal folytatott közvetett kommunikáció is nagyobb szerepet kap majd életünkben. Minden, amit használunk vagy igénybe veszünk, de még a mozgásunk is, digitális ujjlenyomatokat hagy maga után. Ezekből az adatokból pedig sokkal inkább személyre szabott, így hatékonyabb szolgáltatás és infrastruktúra szervezhető egy városban. Továbbá a társas életünknek is elengedhetetlen része lett az azonnali kommunikáció. A virtuális térben távoli ismerőseinkkel is napi kapcsolatban lehetünk, és a helyi közösségünket is szervezhetjük online, jobban kihasználva a szomszédos erőforrásokat, segítve egymást és közösen döntve arról, mi történjen a környezetünkben - mondja az építész-urbanista.
Az elmúlt időszakban mindenki megtapasztalhatta a városi lét változásait: elég, ha csak az online oktatás digitális eszközeire, az online bevásárlásra, vagy a home office terjedésére gondolunk. Mindemellett kevesebbet találkoztunk feleslegesen, és ritkábban jártuk a várost, ahol elsősorban szabadidőnket próbáljuk eltölteni, legyen szó a budapesti rakpartokról vagy a hozzánk közeli, eddig felfedezetlen parkokról. Arról se feledkezzünk meg, hogy sokkal gyakrabban ültünk kerékpárra. A jövő városának fontos jellemzője lesz az, hogy a városi terek az emberek találkozásait, interakcióit szolgálják egyre fenntarthatóbb módon és minőségi helyszínekként, amellett, hogy az egyéb városi alapfunkciók a digitális térben zajlanak
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Rab Judit meglátásait az kutatások is alátámasztják: "Sok ország most szembesül a világjárvány második hullámával, aminek eredményeként újra kell gondolni a városi funkciók ellátásának új, sokszor kreatív lehetőségeit, megoldásait. A biztosítói szakma aktív formálója lehet ezen átalakulásnak, a közös gondolkodás úttörőjévé válhat, hiszen ki más ismerné a biztosítóknál jobban a jövő kockázatait. Úgy gondoljuk, hogy nemcsak ügyfeleinket segíthetjük abban, hogy felkészüljenek a jövőre, de abban is komoly szerepünk lehet, hogy támogassuk a fenntarthatóbb folyamatok és magatartás megszilárdulását szerte a világon. Az Allianz Research a legutóbbi riportjában kilenc, a fenntarthatósággal kapcsolatos akcióterületet jelölt meg: a klímaváltozás, a megújuló energia, az alternatív közlekedés, az ingatlan állomány fenntarthatóságának fejlesztése, a fenntartható életstílus, a jövő munkahelye, a digitalizáció, a feltörekvő piacok, illetve az ökosztisztéma területét. A felsorolt témák mindegyike hatással lesz arra, hogy miként élünk a jövő városaiban, így meghatározó jelentősége van annak, hogy folyamatosan napirenden tartsuk őket, tájékoztatást nyújtsunk velük kapcsolatban, ezáltal is felhívva a figyelmet a fenntarthatóbb életvitel jelentőségére" - nyilatkozta Malicskó Gábor, az Allianz Hungária Zrt. termékportfólió-menedzsmentért felelős divízióvezetője.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
De'Longhi Rivelia automata kávégép lenyűgözte a piacot a három International Forum Design Awards (IF) Díj elnyerésével (x)
2024. március 1-jén a De’Longhi, a világszerte elismert vezető háztartási termékeket gyártó vállalat, büszkén mutatta be legújabb innovációját, a Rivelia teljesen automata kávégépet.
- Magyarország meglepő területen szerepelt jól a visegrádi országok rangsorában
- Új attrakció nyílik a felújított Corvin áruházban
- Álmatlan éjszakák várnak a gyümölcstermesztőkre
- Elfogadta az új épületenergetikai irányelvet az Európai Parlament és a Tanács - nap hírei
- Az ukrán hírszerzés feje elárulta, mi lehet Kijev célja
- Két hónapja repedten áll az M30-as szikszói szakasza