szerkesztőségébe, melyben sikkasztással vádolja olvasónk a legtöbb hazai társasház kezelőjét. Véleménye szerint ugyanis a közös költséggel való trükközés bevett gyakorlat Magyarországon. Mint írja: "Világosan kell látni, hogy a közös képviselők a tulajdonosok - bármennyire abszurdnak is hangzik - ellenérdekelt "partnerei"." Olvasónk észrevételeivel szakemberhez fordultunk, aki készséggel állt rendelkezésünkre. Előbb azonban lássuk olvasónk levelét:
"A társasház közös képviselője miden évben köteles éves tervet készíteni, amelyet Közgyűlés elé kell terjesztenie. Ha a Közgyűlés elfogadja, ebben az esetben ez a terv (!) lesz a havi közös költség előleg beszedésének alapja. Ez egy előleg (!) összeg, tekintve, hogy egy tervezett összeg alapján kerül befizetésre. A társasháznál az elszámolás pillanatáig ez kötelezettség, a befizetőnél a társasházzal szembeni követelés.
Év végén a közös képviselőnek el kell készítenie a felmerült tényköltségek alapján az elszámolást, mégpedig tulajdonosokra lebontva. A társasháznak a számviteli törvény szerinti beszámolójában a
különbözetet, mint tulajdonosok felé fennálló kötelezettséget kell kimutatnia. A különbözetet pedig vissza kell fizetni a tulajdonosnak, vagy még be kell tőle szedni. A különbözet (mint haszon) a mindenkori tulajdonosé, a fölött a
társasháznak nincs rendelkezési, felhasználási joga.
A pénzügyi rendezés megtörténhet: visszafizetéssel, vagy a tulajdonos kérheti, hogy a következő évi közös költség fizetési kötelezettségébe kerüljön beszámításra a különbözet összege.
Ehhez képest ma ez nem így történik a társasházaknál. A közös képviselők nem számolnak el tulajdonosonként, nem mutatják ki a különbözetet. Az adott évben megmaradt pénzeket jogcím és tulajdonosi hozzájárulás nélkül gyűjtik a társasházak bankszámláján (jobb esetben). Tehát a közös képviselő azzal, hogy nem számolja el, és fizeti vissza a különbözetet, sérti a Számviteli Törvényt, valamint jogtalanul kezeli, tartja vissza más pénzét, ami már Btk. kategória.
A folyamat nagyon egyszerű: a közös képviselő érdeke, hogy jogcím nélkül kerüljenek gyűjtésre a pénzek a társasházaknál, majd amikor már elegendő mennyiség - ha egyáltalán megvárják ezt, és nem költik el apránként - gyűlik össze, akkor hirtelen előáll a közös képviselő, hogy lám-lám milyen takarékosan gazdálkodott, de most hirtelen ezt, meg azt a munkát meg kell csináltatni sürgősen (amiről korábban a legtöbb esetben szó sem volt, vagy ha igen, lényegesen kisebb mértékben), és erre természetesen vállalkozót is tud hozni. (Többek között ezért sem szorgalmazzák felújítási alap létrehozását a közös képviselők.)
Természetesen biztos vannak kivételek, de a "közös képviselői" logika véleményem szerint így működik.
Az az érv pedig, hogy ha elszámolnak, akkor cash-flow problémák lesznek, teljesen megalapozatlan. Normális tervezéssel és gazdálkodással ez nem jelenthet gondot. És egyébként sem lehet semmi olyannal érvelni, ami Számviteli törvényt, és Btk-t sért.
Meggyőződésem, hogy a közös költség fizetési hajlandóság sokkal jobb lenne, ha a tulajdonosok tisztességes, átlátható elszámolások alapján kellene, hogy fizessék a közös költséget."