2020. április 2. csütörtök Áron

Kivándorolnak az emberek Budapestről: ezek a kedvenc agglomerációs települések


A hivatalos lehatárolás alapján a fővárosi agglomeráció 80 településéből kettőt leszámítva mindegyik lakóhelyre többen költöztek, mint amennyien onnan távoztak, vagyis szinte valamennyinek pozitív a vándorlási mérlege - derült ki egy friss összesítéséből. Az agglomeráció és a vándorlás viszonyát vizsgáló felmérés szerint Érd a legkedveltebb, de fajlagosan Délegyházára költöztek a legtöbben, míg vándorlási veszteség csak Gödöllőn és Százhalombattán volt tapasztalható. Érdekesség a Budapestről történő kiköltözési hullám újbóli felerősödése, ami az agglomerációs lakáspiacot is pörgeti.

A kedvezőbb munkalehetőségek miatt évek óta egyre többen költöznek a fővárosba vagy környékére, ami folyamatosan hajtja az agglomerációs lakáspiacot, amely ez által az ország legnagyobb vándorlási célpontja lett. Ennek a trendnek tudható be, hogy a fővárosi agglomerációba sorolt 80 település közül 78-ban pozitív a vándorlási mérleg, vagyis többen költöztek oda, mint amennyien távoztak onnan.

"Az utóbbi három év adatai alapján népességarányosan, tehát ezer lakosra vetítve, a legtöbben Délegyházát, Pócsmegyert és Nagytarcsát választották. A vándorlási nyereség ezeken a településeken meghaladta a 150 ezreléket, ami azt jelenti, hogy ezer lakosonként 150 ember érkezett (elvándorlókat is beleszámolva) az említett községekbe. Abszolút értékben viszont Érd, Szigetszentmiklós és Gyömrő mellett döntöttek a legtöbben" - részletezte a fővárosi agglomerációs adatokat Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezető elemzője.

Azt is elmondta, hogy az utóbbi három település esetében ez 5, 10, valamint 15 ezer odavándorlót jelent, ami az elvándorlás után is komoly népességtöbblettel jár. A vándorlási nyereség sorrendje az agglomerációban Érd (3354 fő), Szigetszentmiklós (2606 fő) és Gyömrő (1692) volt. Vándorlási veszteség egyedül két városban, Gödöllőn és Százhalombattán volt kimutatható, ezekből a városokból többen költöztek el, mint ahányan oda érkeztek.

A fővárosban a legtöbben a XI. és XIII. kerületet választották, több mint 20 ezren, ám a magas elköltözési ráta ellenére azért a két kerület minimális vándorlási többletet tudhat magáénak. Ez azonban nem jellemző, Budapesten az agglomerációval ellentétes vándorlási folyamat alakult ki. "A fővárosi kerületek többségében erőteljes kivándorlás volt megfigyelhető. A kerületekkel együtt 103 települést számláló agglomeráció vándorlási mérleg szerinti utolsó tíz helyezettje közül kilenc Budapest valamely kerülete" - elemezte a fővárosi adatokat a vezető elemző.

Mint mondta a nagyobb fővárosi kerületekből akár tíz- húszezer ember is elvándorolt a 2016-2018 közötti időszakban. Ugyan az odavándorlók száma is hasonlóan magas volt, de a külső kerületek ennél is rosszabbul jártak: 1000-1500 embert vesztettek el az elvándorlás miatt. Ezer fővel a legnagyobb vándorlási többletet a XI. kerület tudta felmutatni, míg népesség arányosan is a IX. kerület volt a legnépszerűbb az ezer lakosra jutott tíz odaköltözőjével.

A fővárosból kiköltözők döntően az agglomerációt választják, valamint a vidékről érkező, fővárosban munkát vállakók egy része is itt telepedik le. Ennek elsődleges oka, hogy az ingatlanárak kedvezőbbek, mint a fővárosban. Ráadásul számos település elérhető valamelyik BKK járattal vagy kötöttpályás közlekedéssel, ami vonzóvá teszi ezeket a lakóhelyeket.

Az árak is az agglomeráció felé hajtják a vásárlókat: a legdrágább belvárosi kerületek téglalakásainak négyzetméterára tavaly meghaladta a 800 ezer forintot, míg a legdrágább agglomerációs településeken ugyanez 600 ezer forint volt. Ez az egyik magyarázata annak, hogy a belváros elvándorlással küzd, míg a legdrágább agglomerációs települések, mint Budaörs vagy Budakeszi számottevő vándorlási többlettel rendelkezik.

"A vándorlási statisztikákat az ingatlanárakkal összehasonlítva megállapítható, hogy a fizetőképes kereslet szűkössége miatt nem a legnépszerűbb települések a legdrágábbak. Az viszont egyértelműen kimutatható, hogy a jelentős vándorlási többlettel rendelkező településeken az árak dinamikus növekednek. A lakástranzakciók és az oda és elvándorlók száma között szoros, egyenes arányú összefüggés van" - fogalmazott Soóki-Tóth Gábor.

Címlapkép: Getty Images

Mi az a koronavírus?

A 2019-nCoV (SARS-CoV-2) névre keresztelt vírus a koronavírusok közé tartozik. Ma "mindössze" 7 olyan koronavírusról tudunk, ami az embereknél is képes betegséget okozni - súlyosságukat tekintve nagyon változatos problémákkal: az egyszerű náthától a súlyos légúti problémákig. Aki nem tudná, ugyanez a vírustörzs (koronavírus) felelős a néhány éve feltűnt SARS-ért és MERS-ért. A vírus okozta megbetegedés hivatalos neve COVID-19.

Hogyan terjed a koronavírus?

A COVID-19 főként cseppfertőzéssel terjed, de a kutatók által az sem zárható ki, hogy a fertőzött széklettel való érintkezés során is megfertőződhetünk.

Kik kaphatják el a koronavírust?

Ahogy más, a légutakat érintő vírusfertőzést, úgy a koronavírust is gyakorlatilag bárki elkaphatja. Viszont erre is fogékonyabbak lehetnek a krónikus betegségekben szenvedők, a legyengült immunrendszerűek, a kisgyerekek és az idősebbek. A betegség lefolyása náluk súlyosabb tünetekkel járhat, és a szövődmények is gyakoribbak.

A koronavírus tünetei

A koronvírus lappangási ideje a jelenlegi tudásunk alapján 2-14 nap. A tünetek súlyossága egyénenként nagyon eltérő lehet, vannak, akik kb. teljesen tünetmentesek, míg mások csak enyhe tüneteket tapasztalnak. Ez is hozzájárul a COVID-19 gyors terjedéséhez. A koronavírus a légutakat támadja meg. A fertőzés tünetei kezdetben hasonlítanak az influenza vagy egyéb légúti fertőzés tüneteihez:

  • száraz köhögés
  • láz
  • gyengeség, fáradékonyság
  • légzési nehézségek
  • légszomj
  • hasmenés
  • torokfájás (ritkábban)
  • orrfolyás (ritkábban)

A COVID-19 okozta fertőzés az esetek nagyjából kb. 80 százalékában enyhe vagy közepesen súlyos tünetekkel jár együtt, míg a jelenelgi statisztikák szerint az érintettek negyedénél volt súlyos a betegség. Az elsődleges, influenzaszerű tünetek után a betegség továbbterjedhet a tüdőre, súlyos légzési nehézségeket okozva. A koronavírus szövődménye tüdőgyulladás, akut légzőszervi distressz szindróma (ARDS), szeptikus sokk, veseelégtelenség, végső esetben pedig halál is lehet. A kórházi kezelésre szorulók többsége a fertőzés előtt egészséges volt. A halálos áldozatok azonban azok közül kerültek ki, akik a fokozott rizikójú csoportokba tartoztak, például krónikus betegségeik, szívproblémáik, cukorbetegségük volt vagy idősebbek voltak.

Minden a koronavírusról a Pénzcentrum tematikus mellékletében - KATT!

Hozzászólások száma: 1 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk

Megszólalt a pesti elitgimnázium igazgatója: így megy náluk a digitális oktatás
Gadóné Kézdy Edit, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatónője adott interjút a Pénzcentrumnak.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Lidl

04.02-04.07
Országos

Interspar

04.02-04.11
Budapest

Spar

04.02-04.11
Országos

Tesco

04.02-04.06
Budapest

Auchan

04.02-04.08
Országos

Praktiker

04.02-04.12
Országos

Aldi

04.01-04.08
Országos

Auchan

Húsvét
03.12-04.11
Országos

  Ajánlatunk