2020. július 12. vasárnap Izabella, Dalma

Ezért nem jár családi ház tetőterének beépítésére a CSOK


Elvileg ugyan igényelhető családi házak tetőterének beépítésére is a CSOK, a gyakorlatban azonban úgy tűnik, kizárták azokat a családokat a programból, akik a szülői ház padlásterét tervezték beépíteni.

Gyakorlatilag kizárták (az elvi lehetőség ugyan megmaradt, de a gyakorlatban ennek kicsi az esélye - lásd alább) az otthonteremtési programból azokat, akik szüleik vagy rokonaik családi házának tetőterét építették volna be az új lakásépítésekre igényelhető támogatásból. Ez ráadásul nem csak a "CSOK 10+10" esetén érvényes, hanem alapvetően az új lakásépítésekre, amit nem csak a 3 gyermekesek valósíthatnak meg, hanem az 1 vagy 2 gyermekesek is. Az új rendeletben ugyanis az szerepel, hogy:

tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, (...) újabb lakás jön létre.

Tehát ez azt jelenti - ahogy az az alábbi ábránkon is látható -, hogy a beépítés vagy ráépítés alapjául szolgáló, meglévő házrész nem számít új albetétnek (akkor sem, ha a társaházzá alakítás után albetétnek minősül majd), arra tehát minimum 2 új önálló lakást kell felhúzni - a rendelet szerint saját bejárattal, saját közművekkel, stb.

A Pénzcentrum értesülései szerint egyébként a Bankszövetség és a Nemzetgazdasági Minisztérium (ez utóbbi elvileg zártkörű háttérbeszélgetést is tartott a témában) szóban már tájékoztatta a rendelet helyes értelmezéséről az érintett pénzintézeteket, de a bankoknak a tárcánál ígértek írásos iránymutatást is.

A méret a lényeg!

Mint azt feljebb is említettük, a rendelet szerint a családi házak tetőterének beépítésének elvi lehetősége ugyan mindenki számára megmaradt, de ennek a gyakorlatban már jóval kisebb lesz az esélye, mivel:

  • Egy átlagos családi ház alapterülete csak ritkán teszi lehetővé, hogy azon kettő, a CSOK feltételeit (egy gyermeknél is minimum 40, míg a 10+10-es CSOK-nál minimum 60 négyzetméter) teljesítő új albetét létesüljön. Főként, hogy a tető hajlásszögétől, illetve egyéb kialakítástól függően jókora eltérés van (10-50 százalék) a bruttó, illetve a rendeletben rögzített hasznos alapterület között. Tehát egy 100 négyzetméter alapterületű családi háznál könnyedén előfordulhat az is, hogy arra maximum 50 négyzetméteres beépítés lehetséges.
  • Ugyan idehaza is előfordul a többgenerációs együttélés, az már ritka, hogy 3 család bútorozzon össze a rokonságból. Azt pedig vélhetően kevés családi ház tulajdonos szeretné, ha csak az egyik lakásba is, de idegenek költözzenek a feje fölé.

Habár nem lehet egyértelműen kijelenteni, de a jogalkotó rendkívül szigorú döntésének hátterében vélhetően az esetleges visszaélések minimalizálása állhatott. Aligha lenne ugyanis arra állami kapacitás, hogy az adóforintokból elkészült rá- vagy beépítéseket a későbbiekben folyamatosan ellenőrizzék azt vizsgálva, hogy a családok az átadás után végül nem nyitották-e mégis össze az ingatlant.

Nettó vs. bruttó

Az alapterület fogalmának meghatározása nem egyszerű, különböző típusait egy kormányrendeletben (OTÉK) is definiálják. Ha egy ingatlan alapterületéről beszélünk, általában a nettó területét értjük alatta, ami a "helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe", tehát a falak közti terület. A bruttó alapterület a nettóhoz képest abban tér el, hogy itt a területszámítás a falakat is tartalmazza, ezáltal ez az "épületszerkezetek alapterületével növelt nettó alapterület". Hagyományos építésmódú és alaprajzú lakásoknál jellemzően a bruttó alapterület általában 15-20 százalékkal nagyobb, mint a nettó. A hasznos alapterület pedig a 190 centiméternél alacsonyabb belmagasságú (a beépített tetőtereknél, lépcső alatti tereknél tipikus ferde falsík) részek területének a teljes nettó alapterületből történő kivonásával számítható ki, de amennyiben a maradék alapterület jelentősen alacsonyabb a nettó területnél, akár további csökkentés is alkalmazható.

Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a CSOK-ból nem lehet majd tetőtéri ingatlant vásárolni. Erre azonban leginkább - néhány kivételtől eltekintve - a több száz, esetenként több ezer négyzetméteres, többlakásos rá- vagy beépítéses lakóingatlan fejlesztéseknél lesz lehetősége a három vagy ennél több gyermekkel rendelkező családoknak. Ilyeneket pedig főként Budapesten, valamint a nagyobb városokban találhatunk majd.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt idén - 60 hónapos futamidőre - 38414 forintos kedvezményes törlesztővel kalkulálhatsz, míg 2021-től 40219 forintra ugrik a törlesztő. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Hozzászólások száma: 9 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk