Ezek a háztulajdonosok nem fognak örülni: vajon téged is érint?

Az ingatlan típusok között úgy tűnik a lakótelepi ingatlanpiac talált leginkább magára, a válság előtti maximumot több esetben is átlépték az árak, mint például Közép-Magyarország, az Észak-Alföld vagy a Nyugat-Dunántúl lakótelepein, utóbbi esetében a különbség a 30 százalékot is meghaladja. A családi házak ugyanakkor sokkal rosszabbul állnak, az árak növekedése az országos átlag alatt maradt, és a válság előtti szinttől is messze van az az összeg, melyért értékesíthetőek. A különbség még a legjobban teljesítő Nyugat-Dunántúlon is közel 10 százalékos a KSH legfrissebb számai szerint, de több esetben akár 25-30 százalékkal is olcsóbban lehet házakhoz jutni mint 2007-2008-ban a csúcs idején.

A használt lakások ára 2014. II. negyedéve óta emelkedést mutatott, 2015. III. negyedévben azonban a KSH adatai szerint inkább stagnálás jellemezte a lakáspiacot. Az árak megközelítőleg az előző negyedév szintjén mozogtak, míg éves összehasonlításban 11,2 százalékkal kellett többet fizetni átlagosan a használt lakásokért, mint egy évvel korábban.

Az árak alakulása azonban területileg és ingatlantípus szerint is jelentős eltéréseket mutat. A növekedésben élen járt a Közép-Magyarországi régió, ahol az árak több, mint 14 százalékkal emelkedtek 2014 átlagos értékeihez képet 2015. első 9 hónapjában. Míg például a Közép-Dunántúlon, a Nyugat-Dunántúlon vagy az Észak-Alföldön a változás mértéke nem érte el a 8 százalékot.

Az árdinamikában fellelhető különbség azonban még jobban tetten érhető, ha a területi egységeket tovább bontjuk és az árak alakulását településtípus és ingatlantípus szerint is megvizsgáljuk.

A nagyobb városok húzzák fel az átlagot

Amennyiben külön vizsgáljuk az egyes településtípusok esetében bekövetkezett változást látható, hogy a legnagyobb drágulás a nagyobb városokat, elsősorban Budapestet és a megyeszékhelyeket jellemzi. Előbbi esetében a változás közel 16 százalékos, míg a megyeszékhelyeken megfigyelt emelkedés átlagosan 10,2 százalékos volt. A városokban ennél már sokkal alacsonyabb növekedéssel szembesülhettek a lakáspiac szereplői, országos átlagban csak 4,2 százalékkal változtak az árak. A községek esetében a megfigyelt árnövekedés 6,3 százalékos volt. Az Észak-Alföld, vagy Észak-Magyarország községei azonban kevésbé profitáltak a felívelésből, előbbi esetében stagnálásról, míg utóbbinál csak enyhe növekedésről beszélhetünk.

Hol tart a válság után a piac?

A válság előtti maximumértékeket egyelőre csak nagyon kevés esetben lépték át az árak. A sorból kiemelkedik Budapest, ahol 4,5 százalékkal kellett többet fizetni 2015 első kilenc hónapjában a lakóingatlanokért, mint a válság előtti csúcsponton. De jól teljesített a Nyugat-Dunántúli régió is, ahol a megyeszékhelyek mellett a városokban is meghaladják a válság előtti szinteket az árak, előbbiek esetében közel 10 százalékkal, míg utóbbiaknál 4,6 százalékkal. A legnagyobb különbség a válság előtti szinthez képest Észak-Magyarországon tapasztalható, ahol a községekben 23,3, a városokban 18, a megyeszékhelyeken pedig 21,7 százalékkal olcsóbban lehet vásárolni. Település típusok szerint nézve a legnagyobb különbségek a válság előtti árakhoz képest a községeket jellemzi, a lemaradás szinte mindenütt két számjegyű, egyedül a Nyugat-Dunántúl stagnáló árai jelentenek kivételt.

Milyen ingatlanok drágultak a legjobban?

A különböző lakóingatlan típusok közül láthatóan a lakótelepek teljesítettek a legjobban. Szinte az összes régióban - kivéve a Közép-Dunántúli régiót - a lakótelepi ingatlanok drágultak a legnagyobb mértékben 2015 III. negyedéve és 2014 között. Ezen belül is kiemelkednek a Nyugat-Dunántúl és Közép-Magyarország panelei, előbbi esetében a drágulás 23,4, míg utóbbinál 19,6 százalékos volt. Az ellenpólust a családi házak képviselik, ahol az árnövekedés csak 3,2-7,6 százalék között mozgott.

A válság előtti maximumokkal összehasonlítva szintén a lakótelepi ingatlanok teljesítenek a legjobban, a Nyugat-Dunántúlon több mint 30 százalékkal magasabbak az árak, az Észak-Alföldön több mint 11 százalékkal, míg Közép-Magyarországon közel 8,5 százalékkal kellett többet fizetni 2015 első 9 hónapjában átlagosan, mint a válság előtti maximum idején. A családi házaknak azonban még bőven van mit behoznia, az árak még legalább 10 százalékkal a válság előtti szintek alatt mozognak, de egyes helyeken közel 30 százalékkal alacsonyabb áron lehet házat vásárolni, mint a válság előtt.