Ezek a bipoláris zavar tünetei: mi a bipoláris zavar, bipoláris zavar teszt, a bipoláris zavar párkapcsolat esetén

A bipoláris zavar maga az érzelmi hullámvasút: a beteg egyszer fent, egyszer lent érzi magát, szélsőséges hangulatingadozásai között nem találja az egyensúlyt. Habár a bipoláris zavar diagnózisát nehéz feladat megállapítani, a betegség a mai fejlett orvostudománynak köszönhetően egy jól kordában tartható, kezelhető probléma, amely mellett a beteg teljes életet élhet. Cikkünkben segítünk az érdeklődőknek közelebbről megismerni a betegséget: elmondjuk, pontosan mi az a bipoláris zavar, melyek a bipoláris zavar tünetei, illetve megállapítható-e bipoláris zavar teszt segítségével a betegség. Milyen lehet együtt élni egy bipoláris személlyel, mik a bipoláris zavar párkapcsolat működésére gyakorolt hatásai?

Mi a bipoláris zavar (bipoláris affektív zavar)?

A bipoláris zavar, másnéven mániás depresszió egy olyan hangulatzavar, amelyben a beteg felhangolt (hipomániás, mániás) és lehangolt (depressziós) állapotok váltakozását éli meg - innen ered az érzelmi hullámvasút hasonlata is. A bipoláris zavar más, mint az egypólusú depresszió, ahol a beteg normál állapotát depressziós időszakok törik meg; bipoláris zavar esetén a depresszív epizódokat mániás, extrém módon feldobott állapotok váltják, amelyek lehetnek enyhék és szélsőségesek, pszichotikusak is. A bipoláris zavar egy labilis érzelmi állapot, ám az orvostudomány megkülönbözteti a borderline szindrómától, amely sokkal inkább személyiségzavar, mint hangulatbetegség.

A bipoláris zavar különböző súlyossági fokozatban a lakosság 1%-ra jellemző, a nők és a férfiak közötti eloszlása egyenlő. A bipoláris zavar tünetei a legtöbb mentális betegséghez hasonlóan fiatal felnőttkorban jelentkeznek először (15-30 éves kor között). Sok esetben a bipoláris zavar nehezen diagnosztizálható, ugyanis a depressziós és mániás periódusok súlyossága eltérő mértékű, azok váltakozása szabálytalan mintázatot mutat, emiatt gyakran sima depressziónak nézik.

A bipoláris zavar típusai

Háromféle bipoláris zavart különböztetünk meg, attól függően, hogy a felhangolt állapot mennyire súlyos:

• Bipoláris I. zavar: a depressziós epizódok között teljes mániás időszakok fordulnak elő;
• Bipoláris II. zavar: a depressziós epizódok közt a mánia enyhébb formája, a hipománia időszakai észlelhetőek, amely egy veszélytelenebb, feldobott, euforikus állapot.
• Ciklotímia: enyhe bipoláris zavar, a társadalmilag elfogadható mértékű lehangoltság és felhangoltság váltakozásából áll, sokszor nem is kezelik.

A depressziós epizód

A bipoláris zavar, mint betegség legtöbbször depresszióval indul és a későbbiekben is a depresszív epizódok dominanciája lesz jellemző. Egy-egy depressziós epizód akár hónapokon keresztül is fennállhat, amely nem csak a beteg, hanem a környezete számára is megterhelő. A depresszív periódusban járó bipoláris zavar tünetei a következők:

• lehangoltság;
• érdektelenség;
• örömtelenség;
• pesszimizmus, negatív világlátás;
• alacsony önbecsülés, negatív önértékelés;
• a társas kapcsolatok elhanyagolása, a kommunikáció hiánya, amely előbb-utóbb izolációhoz vezethet;
• a megjelenés elhanyagolása;
• az étkezési szokások széthullása (pl. étvágytalanság, súlyvesztés);
• meglassultság;
• a koncentráció hiánya;
• memóriazavar;
• alvászavar;
• szorongás;
• öngyilkossági gondolatok;
• szenvedélybetegségekre való hajlam (pl. alkoholizmus);
• testi panaszok (pl. fejfájás, gyomorfájás);
• pszichotikus téveszmék (idegösszeomlás, hallucináció, üldözési mánia).

A hipománia

A hipománia a bipoláris zavar "kellemesebb" részét képzi, amikor a beteg állapota állandósult feldobottságot mutat, létezése euforikus: aktív társasági életet él, kezdetben produktívabb munkájában, vidám, szexuálisan aktívabb, kiéli kreativitását - ám környezete számára egy idő után túl sokká válik.

A mániás epizód

A mániás epizód a depresszió szöges ellentétje: a beteg szélsőségesen, rendellenes módon felhangolt állapotba került, amikor mind saját magára, mind környezetére veszélyes lehet. Ha a páciens hiperaktivitása bizarr fordulatot vesz, az orvos akár a kényszerkezelését is elrendelheti, nehogy kárt okozzon meggondolatlan cselekedeteivel. A mániás beteg felesleges akciókba kezd, például költekezik, osztogatja tárgyait, ám a cselekvési kényszer akár gyújtogatásba vagy más veszélyes tevékenységbe is fulladhat. A bipoláris affektív zavar mániás epizódjára a következő tünetek egyedi kombinációja vonatkozik:

• romló alvásminőség, csökkent alvásigény;
• fiatalos, hivalkodó vagy zilált megjelenés;
• szertelen mimika és gesztusok;
• ingerlékenység, zaklatottság, agresszió;
• nehezen tolerálható viselkedés;
• nincs betegségbelátása, kóros állapota nem tudatos;
• meggondolatlanság, szociális gátlástalanság;
• szenvedélybetegségek (alkoholizmus, játékszenvedély stb.);
• fokozott önértékelés;
• fokozott, nemproduktív aktivitás, kicsapongás;
• gyors, követhetetlen beszéd;
• bizarr jókedv;
• felfokozott szexuális aktivitás;
• étvágynövekedés;
• pszichotikus téveszmék (nagyzás, vallásosság, politizálás, szexualitás), hallucinációk;
• gondolatrohanás.

A mániás epizódok bonyolultabbak a depressziósaknál: a mániát 4 további típusba soroljuk attól függően, milyen gyakorisággal, hosszúsággal fordulnak elő a ciklusok. A mánia ciklusai a következők lehetnek:

• Klasszikus mánia: évente 4 hangulatingadozás;
• Rapid ciklus: évente 4-nél több hangulatingadozás;
• Ultra rapid ciklus: havonta több hangulatingadozás;
• Ultradián ciklus: naponta több hangulatingadozás, hasonló a bipoláris zavar kevert fázisához.

Kevert epizód

A bipoláris zavar betegeinél bizonyos esetekben előfordulnak kevert epizódok, amikor a depressziós és a mániás tünetek egyaránt jelentkeznek. Ennek a típusnak nehezebb a kezelése és a beteg idegrendszerét is sokkal inkább leterheli, ugyanis egyszerre jelenik meg életében a fokozott aktivitáskényszer, a pörgés és ezzel egyidejűleg a lehangolt, depresszív világlátás - ennek köszönhetően a beteg rendkívül ingerlékeny és agresszív lehet. Egy hosszantartó kevert fázisban készül ki leginkább a beteg, ekkor a legveszélyeztetettebb saját tevékenységeivel szemben, hajlamos lehet az önsértésre, öngyilkosságra.

Önsértés és öngyilkosság a bipoláris zavar elszenvedőinél

Bipoláris zavar esetén gyakori a betegek önsértése: a szélsőséges hangulatingadozások már-már az elviselhetetlenségig fokozzák a belső feszültséget, amit csak felerősít a környezettel való összeférhetetlenség, a lelki fájdalom és a tünetek okozta gyakori fizikai fájdalom. A betegek gyakran végeznek önsértést a bőr megvágásával, megégetésével, hogy ezzel tereljék el figyelmüket lelki problémáikról. A bipoláris zavar betegei a leírt okokból kifolyólag kifejezetten hajlamosak az öngyilkosságra, főként akkor, ha a betegség aktív szerhasználattal, például alkoholizmussal, droghasználattal társul.

A bipoláris zavar párkapcsolat működésére gyakorolt hatása

A bipoláris zavar egy olyan betegség, amely kifejezetten megterheli a beteg környezetét, főként annak családját, párkapcsolatait. A normális időszakok problémamentesek, ám amint előjön egy depresszív vagy egy mániás periódus, a beteg gyakorlatilag elviselhetetlenné válik családja, párja számára. A szélsőséges élményeket befolyásolhatja a periódusok gyakorisága és hossza, illetve, hogy a beteg párja mentálisan egészséges-e.

A bipoláris zavar diagnosztizációja

A bipoláris affektív zavar diagnózisának felállítása minden esetben a pszichológus vagy a pszichiáter szakorvos feladata. Bonyolult, nehezen értelmezhető betegség révén gyakran félrediagnosztizálják, összekeverik a depresszióval vagy különböző személyiségzavarokkal, szorongásos betegségekkel. A bipoláris zavar diagnózis felállításának feltétele a különböző epizódok cserélődése: ha a beteg az önbevallásos beszámolók során nem tájékoztatja a szakembert megfelelő módon a mániás vagy a depressziós epizódokról, az orvosnak, pszichológusnak nehéz dolga van, gyakran történik félrediagnosztizálás.

A bipoláris zavar kezelése

A mániás depresszió jelenleg a nem gyógyítható betegségek kategóriájába tartozik, ám már egy megfelelően kezelhető, kontrollálható a probléma. A kezelés hosszú távú célja a bipoláris zavar kontroll alatt tartása, az epizódok csillapítása, amelyet gyógyszeres és pszichológiai kezelésekkel érnek el. A legtöbb beteg olyan egyedileg összeállított hangulatstabilizáló gyógyszerkombinációk hatására lesz jobban, mint:

• lítium;
• antikonvulzív szerek;
• antipszichotikumok.

A legtöbb gyógyszer a mániás periódust csillapítja, ám némelyek a depresszió enyhítésére is használhatóak. A depresszió esetében antidepresszánsokat és elektrokonvulzív terápiát (elektrosokk) alkalmaznak. A szakszerű kezelés kivitelezése nehéz, ugyanis a beteg mániás állapotban elveszti betegségérzetét, ennek hatására, illetve, ha éppen normális epizódot vagy kellemes hipomániát él át, abbahagyhatja a gyógyszerek szedését. Az erős gyógyszereknek mindemellett komoly mellékhatásai vannak és a betegeknek el kell viselniük környezetüktől a pszichiátriai betegségekkel járó kellemetlen megbélyegzést is.

Bipoláris zavar: visszaesés

A bipoláris zavar statisztikái nem túl jók: a betegségből való teljes felépülés ritka, az epizódok visszafogottabb mértékben még a gyógyszeres kezelések mellett is megjelenhetnek és nagyon sokan vannak a visszaesők. A következő tényezők kiválthatják mind a mániás, mind a depresszív visszaesést:

• a gyógyszerek abbahagyása, a dózis csökkentése a szakorvos javaslata ellenére;
• a gyógyszerek nem megfelelő adagolása, alkalmazása;
• pszichoaktív szerek (alkohol, drogok) fogyasztása;
• rendszertelen alvás;
• koffein;
• stresszes életvitel.

Bipoláris zavar teszt: mikor forduljak orvoshoz?

A mániás depresszióval küzdő személy és annak környezete előbb-utóbb észleli a problémát, felismeri az ismétlődő mintázatokat. Nagy valószínűséggel a bipoláris zavar elszenvedőjéről beszélünk akkor, ha a következő mániás tünetek közül legalább 3 egyidejűleg, legalább egy hétig fennállt:

• fokozott önértékelés;
• fokozott beszédkésztetés;
• fokozott aktivitás;
• gondolatrohanás;
• csökkent alvásigény;
• csökkent koncentrációképesség, elterelhető figyelem;
• nyugtalanság;
• meggondolatlan, kritikátlan cselekedetek;

illetve, ha a következő depressziós tünetek közül legalább 5, minimum két hétig fennáll:

• állandó levertség;
• örömérzet csökkenése;
• az étkezési szokások felborulása;
• alvászavar;
• nyugtalanság;
• fáradtság, energiahiány;
• feleslegesség- vagy bűntudatérzés;
• csökkent összpontosítási képesség;
• öngyilkossági gondolatok, kísérletek.

Ha ismerősünkön, hozzátartozónkon, vagy saját magunkon észleljük a bipoláris zavar tünetegyütteseit, haladéktalanul kérjük szakember tanácsát, ugyanis a gyógyszeres kezelés és a betegségre való kellő odafigyelés mind a beteg, mind annak családjának életét nagyban megkönnyítheti!