2020. július 14. kedd Örs, Stella

Ez az igazi rezsicsökkentés: egyre többen vágnak bele, ingyen van, nagyon megéri


A jövő évtől csak azok az épületek kaphatják meg Magyarországon a használatbavételi engedélyt, amelyek megfelelnek az Európai Unió energiahatékonysági követelményeinek. Ingatlanpiaci szakemberek szerint a szigorítást a vásárlók kedvezően fogadták. A klímaváltozás miatti aggodalom és a környezettudatosság erősödése ugyanis átalakította a keresletet az utóbbi években. Folyamatosan növekszik az igény a zöld megoldásokra az ingatlanpiacon, még akkor is, ha ezért magasabb vételárat kell fizetni. De nagyon megéri önállóan is belevágni otthonunk energetikai korszerűsítésébe.

Néhány éve még ritkaságnak számított Magyarországon, ha egy lakóingatlan fejlesztői az energiahatékonyság ígéretével próbálták felkelteni a vevők érdeklődését. Legfeljebb azzal tudtak érvelni, hogy a környezetet kímélő technológiai újításoknak köszönhetően lényegesen le lehet majd szorítani a fenntartási költségeket. Mára gyökeresen megváltozott a helyzet, az újépítésű ingatlanok piacán egyre több a környezettudatos vásárló, őket az energiahatékonyság mellett az is érdekli, hogy a beruházók milyen technológiai megoldásokat alkalmaznak.

Azok a beruházók, akik a jelenleg építés alatt álló projektjeiket még nem az új energiahatékonysági feltételeket figyelembe véve tervezték, most versenyt futnak az idővel, hogy a használatbavételi engedélyt december 31-éig megkaphassák. Azoknak viszont, akik megfelelnek a januártól életbe lépő előírásoknak, nem kell aggódniuk. A szigorodó szabályokat teljesítő lakóingatlanok értékesítése a vásárlói igények átalakulása miatt várhatóan sokkal hatékonyabb lesz, és magasabb megtérülést biztosít számukra még akkor is, ha a korszerű zöld technológiák alkalmazása növeli az építés költségeit

- mondta Homolya Gergely, az OTP Ingatlanpont újépítésű projektekért felelős menedzsere. A szakértő szerint hasonló tendencia érvényesül a használt ingatlanok piacán is:

Egyszerűbben, gyorsabban és jobb áron lehet értékesíteni azt a lakást, amelynek a felújítása nem merült ki a belső tisztasági festésben.

Az Európai Unió azzal számol, hogy hosszabb távú klímacéljai eléréséhez elengedhetetlen a már meglévő épületek energiahatékonyságának növelése. Ehhez évente az állomány megközelítőleg három százalékát kellene felújítani, méghozzá úgy, hogy az átalakítás eredményeként legalább 80 százalékkal csökkenjen az energiafelhasználásuk.

A magyar lakóépületek többsége elöregedett, korszerűtlen, a négymillió otthon csaknem háromnegyede felújításra szorul. A korszerűsítéssel elérhető megtakarítás mértékét jól mutatja, hogy az ország teljes energiafelhasználásának 40 százaléka a háztartásokhoz, az épületekhez köthető.

Ennyit takaríthatunk meg egy energiatakarékos lakással

A környezettudatos vásárlók azért is hajlandóak többet fizetni egy magasabb energiahatékonysági kategóriába sorolt lakásért, mert hosszabb távon jelentős megtakarítást érnek el a fenntartási költségekben. "Egy ma átlagosnak mondható, FF energiaosztályú 70 négyzetméteres ingatlan éves fűtési célú energiafelhasználásának hozzávetőleges költsége 200 ezer forint körül alakul. Egy ugyanekkora, de BB besorolású lakásnál a teljes éves, a fűtésen kívül minden egyebet is tartalmazó energiafogyasztás értéke 85 ezer forint, míg egy AA++ besorolásúnál 25 ezer forintos éves kiadással lehet számolni átlagos fogyasztás mellett" - osztotta meg a mostani árakhoz igazodó számítások eredményét Homolya Gergely.

A jövő egyértelműen a zöld fejlesztéseké az ingatlanpiacon. Fontos azt is látni, hogy a világ más tájain, például Kínában, vagy éppen Szingapúrban tervezett beruházások koncepciója messze túlmutat a nálunk januárban életbe lépő követelményeken. Ugyanakkor az is tény, hogy ma már Magyarországon is vannak beruházók, akik az energiahatékonysági értékek alapján kifejezetten versenyeznek egymással azokért a vásárlókért, akiknek egyaránt fontos a környezettudatosság és a fenntartási költségek minimalizálása. Ez pedig reményt ad arra, hogy ha lassan is, de egyre élhetőbb, fenntarthatóbb, környezettudatosabb lakóprojektek valósuljanak meg.

Ez nem mese habbal!

Épp a minap - egy cikksorozat első részében - írtunk arról itt a Pénzcentrumon is, hogy a magyar lakóingatlanok zöménél jócskán lenne lehetőség felújítani, hiszen mint tudjuk, ahol szökni tud a hő, ott szökni is fog. És hogy miért éri meg lépni? Nos, sok esetben egy családi háznál az energiafogyasztás 50-60 százaléka megspórolható tud(na) lenni. Ha abból indulunk ki, hogy egy komplex energetikai beruházásról beszélünk, akkor természetesen az energetikai szentháromságra gondolunk. Nevezetesen: hőszigetelés; nyílászárócsere; fűtéskorszerűsítés. A három részes cikksorozatunk első részében annak jártunk utána, mit érdemes tudni a hőszigetelésről, mennyit drágultak az elmúlt években a beruházások, mire kell odafigyelnünk a hőszigetelő beruházás tervezésekor. 

Kezdjük az elején

Először is fontos szem előtt tartani, hogy energetikai szempontból akkor megtérülő a beruházás, ha az épületben rejlő teljes megtakarítási potenciált kihasználjuk, hiszen ha már egyszer ekkora beruházásba kezdünk, akkor ahhoz évtizedekig nem nyúlunk hozzá; így ne spóroljuk meg a tervezési fázist, hiszen ezzel tudjuk a legnagyobb energiamegtakarításokat elérni. Ez azt jelenti, hogy az energetikai korszerűsítéseknél fontos a komplex tervezés.

Azaz a hármas egység vizsgálata: nyílászárók megfelelő hőszigetelése, épülethatároló szerkezetek hőszigetelése,  és a gépészet, azaz fűtéskorszerűsítés.

Hogy miért is? Például régi kazán cseréje nélkül nem érünk el jelentős megtakarítást, az utólagos hőszigetelés miatt akár a harmadára csökken fűtési energiaigényre, de a régi kazánunk nem erre optimalizált, így leromló hatásfokkal kell számolni), még akkor is, ha a felújítást nem egyszerre, hanem időben elcsúsztatva, szakaszokban végezzük.

Akkor jöjjön a hőszigetelés

A hőszigetelés esetében is fontos, hogy komplexen, a teljes épület hőszigetelésében gondolkodjunk, ne csak 1-2 épületszerkezetben. Amennyiben lehetséges, minden határoló szerkezetet szigeteljünk le (tető, padlás- és pincefödém, homlokzat)

- mondta el a Pénzcentrum kérdésére Koritár Zsuzsanna, a MEHI ügyvezetője, aki egy nagyon tipikus hibára is felhívta a szigetelni vágyók figyelmét. Ez pedig az, hogy sokan sokszor csak a homlokzat szigetelésében gondolkodunk, mert télen a falakon érezzük a hideget. Ezzel azonban nem csak, hogy nem érjük el a kívánt energiamegtakarítást, de esetenként hőhidas szerkezeteket hozunk létre (szigetelt és nem szigetelt szerkezetek találkozása),

ezzel páralecsapódásra, penészesedésre és végső esetben épületszerkezetek károsodásának a veszélyére is lehet/kell számítani.

Éppen ezért fontos, hogy mivel az energetikai felújítás évtizedekre szóló beruházás, így bizonyos szempontokat érdemes megfontolni, illetve egyes kérdések tekintetében hosszú távú döntéseket hozni. Koritár Zsuzsanna azzal a példával szemlélteti mindezt, hogy

a homlokzati hőszigetelésnél, ha figyelembe vesszük a magas kivitelezési díjakat, az állványozás költségét és azt a tényt, hogy még 20cm EPS hőszigetelés esetén is csak az 1m2-re eső anyagköltségek kb. felét teszi ki maga a hőszigetelő anyag, a teljes költségeknek (anyag+munkadíj+állványozás) pedig csak az egynegyedét, így nem érdemes a hőszigetelés vastagságán spórolni.

Hiszen gondoljunk csak bele - folytatja a szakértő -, ha 20 centi szigetelő helyett csak 10 centit építünk be, az elenyésző költségmegtakarítást jelent a teljes rendszer (kivitelezés, állványozás, vakolás, egyéb anyagköltségek, stb.) árához képest, viszont az energiamegtakarítás is jóval kevesebb lesz, így a teljes kivitelezés megtérülése is jelentősen megkérdőjeleződik. 

Hol és milyen sorrendben szigeteljünk?

  • A nyílászárócsere előzze meg a homlokzatszigetelést.
  • Érdemes a tetőt és homlokzatot egyszerre megcsinálni, ezzel időt és pénzt is megtakarítunk, hiszen egy alkalommal túl leszünk a felforduláson, egy folyamat mentén kell egyeztetnünk a szakemberekkel, kivitelezőkkel, egyszerre történik az állványozás.
  • A padló szigetelése a szűkös rétegrend miatt nagyon nehézkes és drága lehet, hiszen nagyon vékony rétegben kell optimális hőszigetelést elérni, sokszor 2-3cm vastagság áll csak rendelkezésre, így akár a padlóba kerülő hőszigetelés nagyobb költség lehet, mint az épület többi részére szánt hőszigetelés összesen.

Na, jó, de mennyibe fog ez nekem kerülni?

Egzakt számokat nagyon nehéz ebben az esetben mondani, ugyanis egy teljes szigetelés költségét rengeteg minden befolyásolja. Először is befolyásoló tényező, hogy az ember otthonának mely részét szigetelné, homlokzat, tetőtér, esetleg válaszfalak. Értelemszerűen minél több mindent szigetelünk, annál mélyebben kell a tárcánkba nyúlni.

Ezután következik, hogy milyen anyaggal szeretnénk szigetelni. Normál vagy esetleg grafit EPS-el vagy közeggyapottal, egyáltalán nem mindegy. Ráadásul ahány szigetelőanyag annyiszor sok-sok már, aminek a termékei közül választhatunk. Ez tehát egyáltalán nem egyszerű feladat. Már csak azért sem, mert az elmúlt években jócskán megemelkedtek például a szigetelőanyag árak, a munkadíjakról nem is beszélve:

A táblázatban jól látható, hogy az XPS-ek esetében viszonylag kiegyensúlyozott emelkedésről beszélhetünk, hiszen az árnövekedés egyetlen évben sem haladta meg a 10 százalékot. Ezzel szemben a szálas hőszigetelések ára a korábbi, évenkénti 3-5 százalékos emelkedéshez képest 2018-ra és 2019-re 20-20 százalékkal nőtt.

Az üveggyapot esetében pedig még drasztikusabb árváltozás volt megfigyelhető, hiszen 2015- ről 2016-ra húsz százalékkal csökkent a termék ára, hogy aztán 2017-re átlagosan 25-30 százalékkal növekedjen. Az elmúlt két évben az áremelkedés lassult, de még így is évente elérheti az akár tíz százalékot is - írja 2019-es tavaszi trendriportjában az újHÁZ Centrum. Ennél frissebb információ, 

hogy valószínűsíthetően idén is növekedés várható a szigetelőanyagok árában. Már csak azért is, mert ezeknek az árát mindig befolyásolja az euro-forint árfolyam, ami most és a járványhelyzetben is elszállt.

- mondták el a Pénzcentrum kérdésére az újHÁZ Centrum szakértői. Na, de mit jelent ez számokban? A korábbiakban írtuk, hogy mivel évtizedes beruházásról van szó, nem érdemes spórolni, sőt a szakértők szerint szakértői konzultáció nélkül ne kötelezzük el magunkat egy konkrét típusú szigetelőanyag mellett, hiszen előfordulhat, hogy a mi esetünkben épp egy másik típus lenne megfelelőbb.

Emellett fontos az is, hogy ne csak anyagot kapjon a tulajdonos, hanem megfelelő szakmai háttér is rendelkezésre álljon (alkalmazástechnika), hiszen a kivitelezésen legalább annyi múlik, ha nem több, mint az anyagtípuson.

Ha valódi energiamegtakarítást akarunk elérni, akkor fontos, hogy a minőségre is figyeljünk, kellő információval is rendelkezzünk, és ár-érték arányban megfelelő terméket kapjunk.

Ezt ne feledjük! Ahogy persze azt sem, hogy a szigetelés esetében, mint bármilyen más szakmunka esetében az anyagköltségeken túl a munkaóradíjak is jócskán elszálltak. Ezzel együtt is azt lehet mondani, hogy egy átlagos családi ház szigetelése, már megfelelő vastagságú szigetelőanyag használatával is kijön körülbelül 1,5 - 2 millió forintból. Persze ez csak nagyjából érték, a pontos árat, mindig hosszas szervezés és egyéni körülmények befolyásolják. Példakalkulációkat azonban már interneten is lehet találni, sok vállalkozóval ráadásul egyből, a webes felületen is felvehetjük a kapcsolatot, ha egyedi árajánlatot szeretnénk.

Mégis miből?

Hiába azonban, hogy a beruházással jelentős mértékű rezsicsökkentést lehet elérni, a tapasztalatok azt mutatják, hogy Magyarországon egyelőre sokan megijednek a fenti összgektől. Pedig, ha azt nézzük, hogy milyen forrásból tudunk egy hőszigetelést biztosítani, akkor több lehetőség is szóba jöhet:

  • önerő, azaz saját megtakarítás
  • banki hitel vagy kölcsön
  • ezek keverve

Az első lehetőségnél faék egyszerűségű a döntés, ha az energetikai számítás igazolja, akkor a félretett pénzünket, egyfajta megtakarítási formaként érdemes az ingatlanunkba fektetni. Ha ki akarjuk számítani, mennyi idő alatt térül meg befektetésünk, energetikai számítást kell végeznünk.

Azaz tisztában kell lennünk jelenlegi fogyasztásunkkal és a beruházás után várható értékkel is (fontos, hogy mindkét esetben átalánnyal kalkuláljunk). Ha ez megvan, a tervezett befektetett összeget el kell osztanunk az éves megtakarításunk összegével, így megkaphatjuk a megtérülési időt.

Azt persze nem szabad elfelejteni, hogy jelenleg csak a hőszigetelésről beszélünk, ahhoz hogy a havi fűtésszámlán tetemes megtakarítási összeget lássunk, muszáj elgondolkodnunk a nyílászárók, illetve a fűtésrendszer korszerűsítésén is. Ez hármas együttes megléte ugyanis felezheti, de akár a mostani számlánk értékének két harmadát le is csípheti. 

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT AZ ENERGETIKAI FELÚJÍTÁSHOZ?

Éppen ezért ha megvan az energetikai szakértőtől a felújítási tervünk, érdemes lehet felszabdalni a kiadásokat úgy, hogy egyszerre mindig csak a három terültet valamelyikét viteleztessük ki, a már korábban említett sorrendiséget betartva. Mára már számos kutatás, illetve többezer idehaza megvalósult lakossági korszerűsítés is igazolja, hogy komplex energetikai korszerűsítéssel akár annyit is meg lehet spórolni a rezsiszámlákon, hogy simán megérheti kölcsönből belevágni a munkálatokba, hiszen a hitelkamatok ma rekord alacsony szinten vannak. Azaz az energetikai számítással alátámasztott beruházást követően a havi átalányon megtakarított összeg nagyobb, vagy legalább akkora lesz, mint a megvalósításhoz igénybe vett hitel törlesztőrészlete.

Ha mindez fennáll, akkor akár teljesen hitelből is lehet finanszírozni a beruházást, de némi önrész megléte mindig nagy segítség. Ha tehát belevágnánk egy felújításba ne habozzunk, ugyanis a szakértők szerint éppen most a legideálisabb az időzítés. Hiszen a hőszigeteléssel már idén télen is élvezhetjük saját rezsicsökkentésünk. Ám arról sem szabad megfeledkezni, hogy a nagy melegben elvégzett felújítás már a klímaszezonban is abszolút kifizetődő, nem is kell megvárni a fűtési időszakat. Arról nem is beszélve, hogyha a háromból egy nagy korszerűsítési platformot kipipálunk, akkor már csak a fűtésrendszer korszerűsítését kell véghezvinnünk a jövőben.

Példaszámításunkban úgy számoltunk, hogy valaki sajár önerejéhez még egy millió forint hitelt venne fel. Fontos! 2020. december 31-ig minden hazai banknál igényelhetőek az akciós fogyasztási hitelek, melyek kamata egységesen 5,9%. A kedvezményes személyi kölcsön kamata viszont a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és így magasabb lehet a törlesztőrészlet is. Ha tehát 1 millió forintot vennénk föl, 48 hónapos futamidőn, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja havi 24 356 forintos törlesztőre, amitől nem marad el sokkal a Budapest Bank ajánlata sem, havi 25 188 forinttal. Ezeken felül érdemes megnézni még a Cetelem konsturkcióját is, itt a THM 10,44 százalék, ami végső soron 25 760 forintos törlesztőt eredményez. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát.

Az a fránya munkaerő

Az, hogy pontosan egy lakóház szigetelése mennyi időbe telhet, nehéz megmondani. Egy-egy kivitelezés néhány héttől akár több hónapig is terjedhet. De ha az ember számolgatni akar, akkor jellemzően az előkészítő szakaszban érdemes hosszabb idővel kalkulálni, amíg megtaláljuk a megfelelő szakembert, megbeszéljük az igényeket, elkészül a felmérés, megvalósul a tervezés; továbbá az is kérdés, hogy mennyire előre van az adott kivitelező lekötve munkákkal.

A leginkább hátráltató tényező még mindig kevés, illetve a rosszul vagy alulképzett munkaerő; ez mind ipari, mind társasházak, lakóparkok, mind családi házak tekintetében igaz

- mondta el lapunk kérdésére Koritár Zsuzsanna.

Tiszta vizet a pohárba!

A MEHI ügyvezetője lapunknak elmondta, hogy sajnos a magas építőipari árak, és a mesterségesen alacsonyan tartott lakossági energiaárak miatt a beruházások megtérülési ideje jelentősen kitolódott. De energetikai korszerűsítést nem csak a megtérülés miatt érdemes elvégezni. Rengeteget javíthatunk vele az életminőségünkön, a komfortunkon, és nem utolsó sorban a környezetünket, a klímát is óvjuk vele. 

Ha azonban mindenképpen a pénzügyi hasznát is keressük a beruházásnak, akkor azt lehet elmondani, hogy az energiaárak alakulása kiszámíthatatlan; most éppen alacsony költségen tudjuk megvenni, de előfordulhat, hogy néhány év múlva jelentős drágulás fog bekövetkezni.

Más országokban pedig elterjedni látszik az a szemlélet, hogy egyfajta befektetésként, előtakarékosságként tekintenek az épületenergetikai korszerűsítésekre: az aktív dolgozói évek alatt elvégzik a korszerűsítést, amikor még van annyi bevételük, hogy finanszírozni tudják. A nyugdíjas évek alatt, amikor ez a bevétel lecsökken, pedig élvezik a hasznát: a kevés energiafogyasztásért járó alacsony rezsiszámlát

- mondta el korábban a Pénzcentrumnak Koritár Zsuzsanna. Így vagy úgy tehát, mindenképpen csak nyerünk a beruházáson, mégpedig nem is keveset. Ennek a realizálásához persze időre van szükség, de előbb-utóbb az energetikai szempontból rendkívül elhanyagolt magyar lakásállománynak is meg kell mozdulnia a korszerűsítés útján. Cikksorozatunk következő részében a nyílászárócsere lesz a fókuszban.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt idén - 60 hónapos futamidőre - 38414 forintos kedvezményes törlesztővel kalkulálhatsz, míg 2021-től 40219 forintra ugrik a törlesztő. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok (OTP Bank, Budapest Bank, ERSTE Bank, Cetelem, Provident, stb.) ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS