2020. október 1. csütörtök Malvin

Ennyit a kőbe vésett nemi szerepekről: ilyen könnyen dönthetőek le a sztereotípiák


Meglepő eredményre zárult egy friss kutatás, amelyben azt vizsgálták, hogyan viszonyulnak a kisgyermekes családok a házimunkához és a nemi szerepekhez, és hogyan reagálnak a gyerekek arra, ha a sztereotípiákkal ellentétes példákkal találkoznak. Bár a nemi szerepelvárások már kisiskolás korra kialakulnak, a próba azt mutatja, hogy ezek nincsenek kőbe vésve, melynek felismerése a családok és az iskolai közösségek életén is javítani tud és a gyerekek szabadabban választhatnak a jövőjüket illetően.

Sokan ma is úgy gondolják, hogy az otthoni munka csak az édesanyák felelőssége. A Zewa 400 kisgyermekes szülő megkérdezésével készült online felmérésén ugyan 75 százalék egyetértett azzal, hogy a házimunka nem csak a nők kizárólagos feladata, ennek ellenére, amikor arról kérdezték a családokat, hogy ténylegesen ki végzi el az otthoni feladatokat, kiderült, hogy a nők több mint kétszer akkora részt vállalnak a házimunkából (69 százalék), mint a megkérdezett férfiak (31 százalék). Fény derült arra is, hogy legtöbben nagyobbnak látják a saját maguk által végzett munka mennyiségét, mint házastársukét. A nők állítják, az általuk elvégzett feladatok aránya 80 százalék, míg a férfiak úgy gondolják, a tennivalók közel felét ők intézik.

Az már a családi gondoskodás próba kezdetén kiderült, hogy a 7-8 éves gyerekek is úgy gondolják, az édesanyák több otthoni feladatot végeznek el és leginkább a lányok dolga az, hogy ebben segítsenek nekik. Látható az is, hogy a gyerekek körében is erősen élnek a hagyományos nemi sztereotípiák, és nemcsak a házimunkát illetően. Amikor a fiúk és lányok tulajdonságairól kérdezték a gyerekeket, a legtöbben azt mondták, a fiúk bátrabbak, míg a lányok a kedvesebbek. A nemi sztereotípiák az egyes foglalkozásokkal kapcsolatos elképzeléseikbe is erőteljesen begyűrűztek: a gyerekek döntő többsége szerint tűzoltó egyenruhát inkább a férfiak húznak, balettcipőbe pedig a nők gyakrabban bújnak.

A sztereotip gondolkodásmód felülírható?

A felmérés rámutatott, hogy a sztereotípiák és berögzült viselkedésminták a tapasztalatok útján lebonthatók, valamint, hogy nem csak a gyerekek, de a felnőttek attitűdjei is megváltoztathatók. A program egyik célja az volt, hogy kimozdítsa a gyerekeket a komfortzónájukból, illetve, hogy fedezzék fel a közösen végzett munka örömét, ezért azt a feladatot kapták, hogy apával süssenek sütit, anyával pedig barkácsoljanak. 

A programban a gondoskodásra való képességükre nagy is szükség volt: egy tojásra kellett vigyázniuk és a "kalandjairól" naplót írniuk egy héten át. Ez idő alatt a gyerekek számára teljesen egyértelművé vált a gondoskodás fontossága és azt is bebizonyították, hogy ebben a fiúk és lányok is lehetnek ugyanolyan eredményesek. 

A program arra is kereste a választ, hogy a berögzült attitűdök mennyire befolyásolják a gyerekek önbizalmát, illetve milyen mértékben érinti meg őket az, hogy mindenre van ellenpélda; a lányok is lehetnek ugyanolyan erősek, mint a fiúk és választhatnak a jövőjüket illetően úgy, hogy az ellentétes a nemi sztereotípiákkal.

Ezért érdemes felosztani a házimunkát

A felmérés tapasztalatai azt mutatják, hogy miközben egyenlőbbé vált a munkamennyiség az apák és anyák között, a házimunka elosztása révén minden családtag több minőségi szabadidőhöz juthat, amit együtt tölthetnek el. "A családon belüli aránytalan munkamegosztás feszült légkörhöz vezethet, melyben valamelyik szülő áldozatnak érzi magát. Ezt a diszharmóniát a gyerekek is érzékelik, amely jelentősen csökkenti felszabadultságukat, szorongást keltve bennük" - mondta Deliága Éva tanácsadó szakpszichológus, integratív gyermekterapeuta. Deliága Éva hozzátette:

Azért is érdemes a házimunkába bevonni a gyerekeket, mert ez növeli az önállóságukat, kompetenciaérzetüket, sikerélményt és önbizalmat adva nekik.

Hasonlóan vélekedett Jocó bácsi, azaz Balatoni József, az ország legnépszerűbb történelemtanára is, aki szintén szakmai hátteret biztosított a programhoz: "Tanárként hiszek abban, hogy a felelősségre, tudatosságra történő nevelést már kisebb korban el kell kezdeni, úgy otthon, mint az iskolában. Ehhez elengedhetetlen a szülői, tanári példamutatás: ha a felnőttek egyenlően veszik ki a részüket a feladatokból, akkor a gyerekek számára is ez lesz a természetes, a követendő minta. A hét hétről szóló film pedig pont ezt mutatja be, erre hívja fel a figyelmet".

Maradjon több idő a boldog pillanatokra!

A családi gondoskodás próbájának zárásaként a gyerekek azt a feladatot kapták, hogy meséljék el az elmúlt hetek tapasztalatai alapján, milyen lenne számukra a tökéletes világ. A díszlet megalkotása is az ő feladatuk volt, amely során megfigyelhető volt közöttük az új, egyenlőbb dinamika.

A legfontosabb következtetés, hogy véleményeink nem kőbe vésettek, a nemi szerepek szociális konstrukciók, s mint ilyenek, megváltoztathatók

- mondta Szél Dávid pszichológus, egyetemi oktató aki hozzátette: "Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy már néhány hét alatt komoly változásról számoltak be a családok. És nemcsak a gyerekek, hanem a szüleik is". Szél Dávid szerint további fontos következtetés, hogy a nemi szerepelvárások már kisiskolás korra kialakulnak, az viszont meglepő, hogy ennyire könnyen tudják a gyerekek ezeket verbalizálni.

Címlapkép: Getty Images

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk

Kenterbe vágják a világot a magyar IT-sek: de hol vannak még a nyugati fizetések!
A koronavírus-járvány nyomában bizonyos szakmák poziciók, ha ideiglenesen is, de háttérbe szorultak,


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS


Öngondoskodás 2020

Befektetés, vagyon, megtakarítás

Portfolio Private Health Forum 2020

A koronavírus és a magánegészségügy

Budapest Economic Forum 2020

A magyar gazdasági csúcstalálkozó