2020. július 2. csütörtök Ottó

Ennyi az átlagos négyzetméterár Budapesten: kinek van erre pénze?


Dinamikus növekedési pályára állt a hazai lakáspiac, virágoznak a befektetések Budapesten és az agglomerációban, de a vidéki nagyvárosokban és az üdülőövezetekben is. A beruházóknak és a lakásvásárlóknak azonban magasabb költségekre kell számítaniuk, derül ki egy friss, lakáspiaci tanulmányból. 

Öt évvel ezelőtt következett be jelentős robbanás a lakáspiac keresleti oldalán részben a kormányzati ösztönző intézkedéseknek köszönhetően, a kínálat azonban akkor még nem tudott a kereslettel lépést tartani, csak 2016-tól indult meg a tömeges vállalkozói lakásépítés. 2017-re a lakásforgalom ismét a válság előtti szinteket közelíti, évi 150-160 ezerre tehető, és figyelembe véve, hogy a különféle felmérések szerint minden második ember új lakásba költözne, az adásvételek ilyen magas aránya valószínűleg fennmarad még pár évig. A vállalkozói lakásépítésben egyszerre vesznek részt sokéves tapasztalattal, sok referenciával bíró, nagy ingatlanfejlesztő vállalatok és olyan kisebb társaságok, amelyeknek legfeljebb pár éves építőipari múltjuk van és most a fellendülést látva maguk vágtak bele a bizniszbe - olvasható az újHÁZ Centrum Trendriport tanulmányából, amely elsősorban a lakáspiaci változásokat vizsgálta és amelyet a CONSTRUMÁN mutattak be.

A lakáscélú beruházások egyik jelentős tétele a telekár. A budapesti belvárosban teljesen elfogytak az építési telkek, építkezést (egy-két körzetet leszámítva, például Corvin negyed, Kopaszi-gát, Marina part) jobbára romos bérházak helyén indítanak. A nagyvállalatok Budapesten a lakóparki projektekbe fektetnek, elsősorban a VIII., IX., XI. és a XIII. kerületben, valamint a rozsdaövezetben, ahol korábban ipari tevékenység folyt. Ezen kívül a megyeszékhelyeken és a kiemelt üdülőövezetekben - a Balaton déli partján, a Velencei-tónál és újdonságként a Tisza-tónál - indulnak beruházások.

A fejlesztők az elmúlt években durván emelték a kínálati árakat. Az új építésű budapesti lakások átlagára elérte a 700 ezer forintot négyzetméterenként (2017 elején még 615 ezer forint volt), idén további 8-10 százalékos drágulás lehet, főleg a kínálat szűkülése, a csúszó vagy elvetélt beruházások, továbbá az emelkedő anyag- és munkaerőköltségek miatt.

A jó referenciával rendelkező ingatlanfejlesztők - erős átvizsgálás után - könnyen jutnak projekthitelhez, a bankok azonban elvárják a sikeres értékesítési arányt, még mielőtt megkezdődne az építkezés. Ez most kb. 20-25 százalék, helyenként ennél magasabb. Az építőipari cégek másik lehetősége, hogy támogatói pályázatokat adnak be: 2018. márciusában 9 cég 50 és 535 millió forint közötti vissza nem térítendő állami támogatásról kapott okiratot az Építőipari támogatási program keretein belül.

Olyasmi történt, ami korábban nem volt jellemző: valós verseny kezdődött a szereplők között, főleg a magán megrendelésekért, az állami beruházásokra ugyanis csak egy vállalati körnek van esélye. A versenyben azonban több visszahúzó körülménnyel kellett számolni az évtized második felétől, mint például a munkaerőhiány és az alapanyagköltségek emelkedése.

KIHÚZNA A BAJBÓL 2 MILLIÓ FORINT?

Fontos! 2020. december 31-ig minden hazai banknál igényelhetőek az akciós fogyasztási hitelek, melyek kamata egységesen 5,9%. A kedvezményes személyi kölcsön kamata viszont a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és így magasabb lehet a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk

Fordult a kocka: nem kell már levadászni a jó munkaerőt, kedvükre válogathatnak a cégek
Zdravka Demeter Bubaloval, a MOL-csoport HR igazgatójával beszélgettünk.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk