2020. október 22. csütörtök Előd

Borderline személyiségzavar: mi az a borderline szindróma, mitől alakul ki a borderline személyiségzavar?


Mi az a borderline szindróma (borderline personality disorder), mitől alakul ki a borderline személyiségzavar? Mit mond a borderline teszt? Hogyan kommunikálj borderline beteggel?

A borderline személyiségzavar a lakosság, főként a nők nagyobb hányadát érinti, mint azt a legtöbben gondolnánk - ám annál bonyolultabb mentális betegségről van szó, amelynek kezelése a mai pszichológusok, pszichiáterek számára is művészet. Gyakran tapasztalhatunk egyes ismerőseinken, sőt akár magunkon furcsa tüneteket: a depresszió, a szélsőséges hangulatingadozás, az identitásválság, vagy akár a pszichózis megjelenése, ezek váltakozása a teljesen normális, hétköznapi állapottal, mind a borderline szindróma tünetei. Cikkünkben leírjuk, mi az a borderline szindróma, mik a tünetei és mitől alakul ki a borderline szindróma a fiatal felnőttekben! Mutatjuk, hogyan kommunikáljunk borderline szindrómás beteggel, mi a teendő, ha a borderline közeli hozzátartozónkat érinti! Cikkünk tájékoztató jellegű, ha a leírt tüneteket tapasztalja önmagán, hozzátartozóján, forduljon szakemberhez!

A személyiségzavarokról általánosságban

A személyiségzavar definíciója a Mentális zavarok diagnosztikus kézikönyve (DSM-V.) alapján a következő: személyiségzavarnak hívjuk azt, amikor az egyén belső élményei és viselkedése egy olyan tartós mintázatot alkot, ami eltér a társadalmi normáktól - ez az eltérés pedig a következő területek közül legalább 2 színtéren tapasztalható:

  • Kogníció (a személy szubjektív érzékelése önmagával, másokkal, életeseményeivel kapcsolatban);
  • Affektivitás (a külvilág hatásaira adott érzelmi reakciók tartománya, helyénvalósága, intenzitása, labilitása);
  • Személyközi funkciók (az emberi kapcsolatok optimális működése);
  • Impulzuskontroll (a személy pillanatnyi késztetései, ösztönei feletti önuralomtanúsítása).

A személyiségzavar egy rugalmatlan mintázat, ami a beteg egész életét áthatva szenvedést okoz számára. A különböző személyiségzavarok rendszerint fiatal felnőttkorban alakulnak ki, a jellemvonások legtöbb esetben már a 18. életév előtt jelentkeznek, amikor is a személyiségünk a kamaszkoron túllendülve kezd végső formát nyerni.

Mi az a borderline szindróma?

A borderline szindróma (borderline personality disorder), másnéven határeseti személyiségzavar egy összetett, különböző mentális tüneteket produkáló, súlyos személyiségzavar. A borderline személyiségzavar kapcsán készített első hivatalos szakorvosi dokumentáció - habár a múltban többször is született leírás a tüneteket produkáló betegekről - 1936-ban történt (Adolf Stein), ám konkrét, körülhatárolt betegségként csak a 70-es, 80-as évek óta tartjuk számon. A borderline személyiségzavar az átlagnépesség 2-3%-át érinti, ám a nőknél kétszer-háromszor gyakrabban alakul ki, mint a férfiaknál. A borderline szó jelentése magyarul: határvonal, határeset. A szindróma elnevezése onnan ered, hogy a kutatók definíciójukban a neurotikus és a pszichotikus állapot határvonalára helyezik a borderline szindrómát. Mit jelent ez pontosan?

A neurózis

A neurotikus személyiségek nem esnek kívül a társadalmilag elfogadott határokon. A neurózis egy szorongáson alapuló tudatállapot, amelyet a tudatalatti belső konfliktusai és más pszichés problémák váltanak ki. Általános tünetei a szorongás, a mentális zavarodottság, a depresszió, a harag és az önértékelési zavarok. A neurózis meglátszik a beteg viselkedésén: fóbiák kialakulásához, megrögzött cselekvésekhez, impulzivitáshoz, hisztériához, éberséghez vezet; gyakori a megszállottságra vagy a negatív gondolatokra való hajlam. A neurózis hatással van a beteg emberi kapcsolataira is: kialakulhat társfüggés, izoláció, agresszió, vagy a kulturális normákhoz való igazodni képtelenség.

A pszichózis

A neurózissal szemben a pszichózis, köznyelven elmebaj az érem másik oldala: a pszichotikus személyiségek elvesztik kapcsolatukat a valósággal, súlyos téveszmék és érzéki csalódások hálójában élnek. A pszichotikus állapot visszavezethető szervi elégtelenségre és érzelmi okokra is; a súlyos érzelmi, viselkedési, gondolkodási személyiségzavarok átfogó csoportja. A beteg abnormális élményeit, viselkedéseit nem tudja megkülönböztetni az objektív világtól, ennek köszönhetően képtelen alkalmazkodni a társadalomhoz, végső soron szétesik a személyisége. Pszichotikus állapot fennállhat ideiglenesen és hosszú távon is, attól függően, milyen jellegű problémáról van szó.

A borderline

A borderline szindróma a fent leírt állapotok határesete, amikor a betegekre a neurotikus, a pszichotikus és a teljesen normális, hétköznapi epizódok váltakozása jellemző. A borderline személyiség szélsőséges formákban fejezi ki érzelmeit, indulatait: a depressziót heves, főként ellenséges érzelmek, agresszió kimutatása kíséri, rövid pszichotikus időszakokkal. A beteg lételeme az élvezethajhászás, amely önpusztító magatartással jár; emellett a borderline személyiség identitászavarban szenved, a személyisége időnként szétesik, emberi kapcsolatait a felületesség, a függőség és a manipulatív viselkedés közti hezitálás jellemzi.

A borderline személyiség karaktervonásai

A borderline szindróma tüneteinek meghatározása és kategorizálása J. G. Gunderson nevéhez fűződik, aki ötvözte számos kutató munkásságát saját eredményeivel. Gunderson a borderline személyiségzavar fő karaktervonásait a következő pontokban foglalta össze:

  • túlérzékenység;
  • "lelki vérzékenység";
  • lelki merevség;
  • üresség érzése;
  • kisebbrendűségi érzések;
  • identitászavar;
  • nárcizmus;
  • mazochizmus;
  • a valóságvizsgálat nehézségei;
  • belső lelki problémáiért a külvilágot hibáztatja;
  • önértékelését érő kritikákra dühvel, depresszióval, szorongással reagál.

A borderline szindróma okai: mitől alakul ki a borderline személyiségzavar?

Számos más személyiségzavarhoz hasonlóan a borderline szindróma is több fizikai és érzelmi tényezőre vezethető vissza. A borderline szindróma okozói legtöbb esetben a következő tényezők:

  • Genetikai hajlam: a borderline szindróma kialakulására lehetünk genetikailag is hajlamosak; örökölhetjük is azt.
  • Gyermekkori családi tapasztalatok: a gyermekkorban szerzett élmények egy életen át elkísérnek minket. Befolyásoló tényező a szülők viselkedése, a gyermek és a szülő kapcsolata, a család egészének működése (a kaotikus család vagy éppen a "tökéletes" család).
  • Korai traumák: tartós verbális vagy fizikai bántalmazás, fenyítés, szexuális bántalmazás.

A társadalom irányában mutatott kép

A borderline szindróma elszenvedője tudatosan építi imázsát: önértékelése a külvilág irányában magabiztosságot, erőt sugall, ami gyakran túlzott önbizalom és nárcisztikus vonások formájában jelenik meg. Sok beteg vonzódik a hivalkodó önkifejezési módokhoz, próbál egyedi megjelenést kialakítani, hogy emlékezetes legyen mások számára. A külső azonban instabil belsőt takar: a borderline személy valójában céltalan, nincsenek tervei, labilis elképzelései vannak saját magával kapcsolatban. Ennek köszönhetően alkalmanként egy-egy, az önértékelését sértő megjegyzés vagy számára kellemetlen szituáció kiboríthatja a beteget, az egyensúly felborulása szélsőséges érzelmi reakciókhoz vezethet.

A borderline szindróma és a függőségek kapcsolata

A borderline személyiségzavar elszenvedője általában hajhássza az élvezeteket: köreikben gyakori az alkoholizmus, a droghasználat vagy a túlfűtött alkalmi szexuális kapcsolatok. Az önpusztítás megjelenhet e területeken kívül az evés feletti kontrollvesztésben és az élet számos területére kiterjedő felelőtlenségben, mint például a gyermeknevelés vagy a járművezetés. A borderline személyiségzavar betege gyakran fordul szerhasználathoz belső konfliktusainak hatására, vagy az önértékelését sértő érzelmi reakciók csillapítása céljából, ám a szerhasználat hosszú távon nem, hogy segít, inkább fokozza a problémát, tovább torzítja a személyiséget.

Önsértés és öngyilkosság

A borderline szindrómás személyre jellemző sajátos kommunikáció részét képzi az öngyilkosságra való utalgatás, amellyel egyrészt érzelmi állapotát fejezi ki, másrészt felhasználja azt környezetének manipulálására. Az önsértés formái, például a falcolás is gyakori probléma, amely többnyire nem öngyilkossági szándékot takar, a beteg csupán külső fájdalmat okoz magának a "belső szenvedés" kiegyensúlyozására.

Mindemellett a borderline személyiségzavar betegei közt kiugróan magas az öngyilkossági arány: 5-10%, ami a normál átlagemberekének az 500-1000-szerese. Ha a beteg a borderline szindróma mellett aktív szerhasználó (iszik, drogozik), az öngyilkosság valószínűsége akár 58%-ra nőhet. Az öngyilkossági valószínűséget az is növelheti, hogy sokszor "elengedi" őt a szakember: a pszichológus, pszichiáter nem találja a közös hangot a pácienssel, kimaradnak az időpontok, a beteg felelőtlenül viselkedik saját kezelésével kapcsolatban.

A borderline személyiségzavar diagnózisa

A legtöbb borderline személyiségzavarban szenvedőnek nincs orvosi papírja arról, hogy ebben a betegségben szenved, ennek ellenére ez az összetett személyiségzavar gyakori probléma és mindenkinél máshogy jelenik meg: van, aki szívesen beszél érzelmi állapotairól, ha rendellenességet észlel magával kapcsolatban, sőt, intenzív érzelmeit ki is mutatja környezet irányába; ellenben vannak, akik erős önuralmuknak köszönhetően visszafojtják külső reakcióikat, míg belül tombolnak. A legtöbb beteg akkor kéri szakember segítségét, amikor a borderline szindróma szemmel láthatóan zavart okoz magánéletében, munkájában, romboló hatással van emberi kapcsolataira, önpusztító, önsértő tevékenységeket végez, vagy észleli kóros neurotikus vagy pszichotikus állapotát.

A borderline szindróma diagnózisának felállítása minden esetben a pszichológus vagy a pszichiáter feladata, aki hosszas konzultációk során a páciens beszámolója és annak a kezelés közben tanúsított viselkedése alapján vonja le következtetéseit. A különféle személyiségzavarok feltérképezése és diagnosztizációja rendkívül bonyolult feladat, ugyanis sok, hasonló betegség között fedezhetünk fel átfedéseket, a panaszok súlyossága pedig, mivel a vizsgálat a beteg önbevallásos beszámolóján alakul, nehezen megfogható.

A borderline szindróma kezelése

A borderline személyiségzavar érintettjeinél minden esetben más, egyedi problémán van a hangsúly: van, akinél a manipulatív vagy nárcisztikus vonások vannak túlsúlyban, másnál a túlzott ragaszkodás, vagy az alacsony önértékelés kerül a betegség fókuszába, emiatt a szakember a terápiát az egyénhez alakítja. Hatékonyak a különböző kognitív- és viselkedésterápiák (pl. dialektikus viselkedésterápia) egyéni és társas környezetben, valamint a dinamikus- vagy művészetterápiák is alkalmasak lehetnek a páciens állapotának javítására. A borderline személyiségzavar egy állandósult működészavar, a borderline karaktervonásai mélyen rögzülnek az egyén személyiségében, így a kezelés hosszú időtartalmú: éveket, vagy akár egy egész életet igénybe vehet a problémák feloldása. A felsoroltakon túl a borderline terápiák listája a következő, amelyek teljesen változatos módon és mértékben használnak:

  • pszichoanalízis,
  • pszichodráma,
  • szociodráma,
  • viselkedésterápia,
  • egyéni vagy csoportterápia,
  • családterápia,
  • sématerápia.

Borderline teszt: gyanítod, hogy borderline szindrómád van?

A borderline személyiségzavar diagnózisának felállítását a szakemberek a jellemzők halmozódása alapján végzik, amelyet jelen esetben felfoghatunk úgy, mint egy házi borderline teszt. Nagy valószínűséggel szenved borderline szindrómában az, akire a következők közül legalább 5 tényező jellemző:

  • Identitászavar (önkép- és értékrendproblémák, a szexuális irányultság tisztázatlansága, a hosszútávú célok és pályakép hiánya, zavarok a barátok megválasztásában);
  • Hangulatzavar (érzelmi instabilitás, szorongás, depresszió, ürességérzet, unalom);
  • Viselkedészavar (gyenge önkontroll, indulathullámzások, dühkitörések, stressz hatására disszociatív tünetek - paranoia, dühroham, önkárosító tevékenységek);
  • Kapcsolati instabilitás (felszínes, távolságtartó kapcsolattartás, az elhagyástól való rettegés);
  • Önpusztító impulzivitás (túlzott alkohol-, gyógyszer-, vagy tudatmódosítószer-használat, felelőtlen szexualitás, költekezés, felelőtlen autóvezetés, bolti lopás, falánkság);
  • Észlelés (a külvilág hatásainak szubjektív, torzult értelmezése);
  • Passzív-disszociatív tünetek (olykor más személyiségnek érzi magát, elidegenedik önmagától, úgy érzi, álomban létezik);
  • Vonatkoztatásos gondolatok (paranoid gondolatok valós vagy vélt hatásokra inkább érzelmi, mintsem intellektuális alapon - pl. társai hülyének nézik, lenézik, ellenszenvesnek találják);

Hogyan kommunikáljunk borderline szindrómásokkal?

Ha tudjuk, hogy egyik barátunk, ismerősünk, kollegánk a borderline személyiségzavar elszenvedője, figyeljünk oda rá, de ne kivételezzünk vele, hiszen, habár bizonyos dolgokra kórosan érzékeny, ő is ugyanolyan ember, mint bárki más. Legyünk figyelmesek, ha érzelmi problémáiról beszél, különösen, ha egy családtagunk keres bennünk támaszt, és lehetőleg ne adjunk okot arra, hogy úgy gondolja, ellenséges érzéseket táplálunk vele szemben. Ha egy ismerősünk, rokonunk véleményünk szerint borderline szindrómában szenved, ne tegyünk rá olyan megjegyzéseket, amelyek sértjük önértékelését, inkább kérdezzük panaszairól és diszkréten irányítsuk szakemberhez.

Érdekesség: híres borderline szindrómások

A borderline személyiségzavar a hírességek körében sem megy ritkaságszámba. Rengeteg híres tehetségről, celebről fellebbent már a pletyka, miszerint mentális problémákban, konkrétan borderline szindrómában szenvednek.

  • József Attila
  • Diana hercegnő
  • Amy Winehouse
  • Angelina Jolie
  • Beethowen
  • Nicki Minaj
  • Marilyn Monroe

Címlapkép: Getty Images

Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Aldi

10.22-10.28
Országos

Lidl

10.22-10.28
Országos

Auchan

10.22-10.28
Országos

Tesco

10.22-10.28
Országos

Praktiker

10.15-10.26
Országos

  Ajánlatunk

Öngondoskodás 2020

Befektetés, vagyon, megtakarítás

Portfolio Private Health Forum 2020

A koronavírus és a magánegészségügy

Budapest Economic Forum 2020

A magyar gazdasági csúcstalálkozó