2020. február 22. szombat Gerzson

Albérlet, kolesz, saját lakás? Megnéztük, hogy jössz ki jobban szeptembertől (x)


Tízezrek kezdik meg szeptemberben a felsőoktatási tanulmányaikat országszerte. Az egyik legégetőbb kérdés ilyenkor, hogy hol lakjanak azok, akiket nem a szülőhelyükön, vagy az ahhoz közel lévő intézménybe vettek fel. Megnéztük, hogy milyen árakra számíthatnak a hallgatók, ha kollégiumot vagy albérletet fizetnénk, illetve, ha saját lakás vásárlását tervezik.

Nem árulunk el nagy titkot azzal, ha azt mondjuk: nincsenek könnyű helyzetben azok a fiatalok, illetve inkább a szüleik, akik most keresnek albérletet vagy vesznek saját lakást maguknak. Az árak - részben éppen a frissen felvett hallgatók miatt is - szépen ívelnek felfelé az ingatlanpiacon. Persze a helyzet nem mindenhol ugyanolyan: az ingatlanárak Budapesten szálltak el igazán, a vidék még felzárkózik, így több tízezer forintos különbségek lehetnek a vidéki és a fővárosi albérletárak között.

Ugyanakkor nem csak a bérlés vagy a vásárlás lehet az egyetlen kiút a lakhatásra. Az igazán költséghatékony megoldás egy kollégiumi szoba. A következőkben megnézzük a három megoldás előnyeit és hátrányait, de összevetjük az árakat is. Kiderül: tényleg megéri manapság inkább lakáshitelből otthont vásárolni, mint albérletet fizetni?

Buli és kapcsolati háló - mit tud a kollégium?

A kollégiumok mind a mai napig a legjobb árat kínálják az állami ösztöndíjas hallgatóknak. A legtöbbször három-négy ágyas szobák, közös terek és a folyosón közös vizesblokkok nem éppen a csúcskényelem jellemzői, viszont mindezért cserébe nem kell többet fizetnünk 10 - 20 ezer forintnál havonta, ráadásul a rezsiköltségekkel sem kell foglalkoznunk, és a kauciót is elfelejthetjük. A bejutás mondjuk nem egyszerű, a helyeket szociális alapon vagy éppen a lakóhely távolságát számításba véve osztják. Ha viszont ezeket a kritériumokat teljesítjük és nem zavar minket az sem, hogy csak elvétve lesznek olyan pillanataink, amikor egyedül lehetünk, rengeteg pénzt spórolhatunk.

A kollégiumok egyik legnagyobb előnye a közösségi élet: rengeteg embert ismerhetünk meg, életreszóló barátságok, későbbi munkakapcsolatok és hatalmas szerelmek születhetnek. A jobban felszereltebbek között találhatunk olyat, amiben konditerem, esetleg mellette focipálya, jól ellátott könyvtár is van. A kollégium minőségén jelentősen dobnak a különböző közösségi programok és most nem feltétlenül a bulizásra gondolunk: tanulmányi csoportok, színjátszókör, zenekarok szerveződhetnek például. 

Akinek egy kicsit több pénze van a lakhatásra, az kereshet magánkézben lévő kollégiumokat is, amelyek azért már jóval nagyobb kényelmet és életteret biztosítanak a mindennapokhoz és a tanuláshoz, igaz, ezekkel a kollégiumokkal inkább a külföldi diákokat találják meg. Ezek az "elitkollégiumok" országszerte megtalálhatók, de készüljünk, hogy több tízezer forinttal drágább a havi bérleti díj, mint egy hagyomány kollégium esetében.

Albérlet - kidobott pénz az ablakon?

A legtöbben ezt a megoldást választják, ha költözésre kerül a sor. Ahogy azt már írtuk, hatalmas különbségek lehetnek a bérleti díjak között, a legfrissebb felmérések szerint azonban idén már annyiba kerül egy szoba a fővárosban, mint amennyibe öt éve egy garzonlakás került. Ez az összeg pedig havi 50-60 ezer forint, ennyit kell ma egyetlen szobáért fizetni a fővárosban. Lakásokat ugyanakkor a kevésbé jó helyezkedésű kerületekben (értsd: az egyetemi kartól nagyon-nagyon messze) 80 000 forintért is találhatunk, de ez a legalja, ennél olcsóbban ma csak baráti segítséggel jöhet össze. Jellemzően viszont 130 - 160 ezer forintos bérleti díjra számíthatunk a fővárosban egy kisebb lakásért.

A nagyobb vidéki egyetemvárosokban persze más a helyzet. Kisebb, egy-két szobás lakásokat Debrecenben, Szegeden vagy Pécsett olcsóbban is találhatunk, de már itt sem azokra az árakra kell készülnünk, mint amilyenek 3-4 évvel korábban voltak. A jobb helyen lévő, felszerelt lakásokért szintén elkérhetnek a tulajdonosok 80 - 100 ezer forint körüli összegeket.

Az albérlet nagy hátránya még a kaució. Nem elég, hogy havonta ki kell fizetnünk akár több mint 100 ezer forintot, a szerződéskor még két vagy akár három havi bérleti díjat is le kell tennünk az asztalra kaució gyanánt. A havi bérleti díj mellé pedig jön még a rezsi és a közös költség, amely jó esetben csak 20-30 ezer forinttal dobja meg a havi kiadásokat. Jól látszik tehát, hogy aki albérletre adja a fejét, annak százezer forintnál is többet kell kifizetnie minden hónapban.

Hogyan csökkenthetünk ezen összegen? Jól bevált taktika, ha többen költözünk össze, így a kiadások is többfelé mennek. Ennek a megoldásnak persze hátránya, hogy akár ismeretlenekkel is össze kell bútoroznunk, ami nem jön ki jól mindig. 

Saját lakás - elvetendő ötlet vagy az évszázad befektetése?

Ahogy az albérletárak is elszálltak, úgy kell most egy - a fenti példánkhoz képest mondjuk másfél szobás - lakásért 23 -25 millió forintot kifizetnünk Budapesten, míg vidéken 15 millió forint körül alakulhat egy nem újépítésű lakás. Arra voltunk kíváncsiak, hogy ha hitellel szeretnénk lakást vásárolni, milyen havi költségeink keletkeznek az albérleti díjakhoz képest. Azt már most borítékoljuk, hogy a kollégiumnál nem lesz olcsóbb megoldás, így, ha oda bejut a gyerek, nem érdemes lakásvásárláson gondolkozni, ha az egyébként nem lenne cél. Viszont a magas albérletárak és az alacsony kamatkörnyezet, illetve a lakásvásárlási támogatások olyan helyzetet teremtettek, amiben már megérheti elgondolkozni azon, hogy az albérleti díjat inkább nem hajigáljuk ki az ablakon, hanem beletesszük ezt a pénzt (vagy még kevesebbet) a lakáshitel törlesztőjébe. 

Persze ehhez azt feltételezzük, hogy a családnak lakáshitelre van szüksége, de rendelkezik valamennyi megtakarítással. Mert - mint azt a lapunknak a Bank360 szakértői is megerősítették - minden banknál elvárás a hiteligénylésnél, hogy a fedezetként felajánlott ingatlan értékének legalább 20 százalékát önerő formájában letegyük az asztalra. Ez a már említett 23 - 25 milliós lakás esetében 4 600 000 - 5 000 000 forint, amit akár lakástakarékból is fedezhetünk, ha készültünk már a lakásvásárlásra. 

De nézzük, milyen hitelajánlatokra csaphatunk le, ha 20 000 000 forintra van szükségünk. Feltételezzük, hogy a háztartás jövedelme meghaladja az igazolt havi nettó 250 000 forintos jövedelmet és vállaljuk, hogy a bankhoz utaltatjuk a fizetésünket. Ezért ugyanis a bankok kamatkedvezményt nyújtanak. Feltételezzük azt is, hogy biztonságra törekszünk és kerüljük a kamatkockázatot. Ezért hosszú kamatperiódussal vesszük fel a hitelt. A Bank360 hitelkalkulációi szerint ilyen feltételek mellett A Budapest Bank Egyenlítő lakáshitele lehet a nyerő, amelyet 4,51 százalékos THM mellett vehetünk fel, ennek törlesztőrészlete pedig 131 998 forint lesz az első 10 évben fixen. Ugyan a törlesztőrészletben kedvezőbb a K&H ajánlata (130 779 forint az első 10 évben), de a THM 5,12 százalék, ami azt jelenti, hogy a teljes visszafizetendő összeg 31 614 760 forint lesz, szemben a Budapest Bank 29 617 651 forintos teljes visszafizetendőjével. A harmadik legjobb ajánlat a Raiffeisené: 133 654 forintos törlesztőrészlet jön ki 5,29 százalékos THM mellett, így a teljes visszafizetendő 32 095 560 forint lesz. 

A Bank360 szakértői megjegyzik, hogy a teljes futamidőre rögzített hitelek ugyan drágábbak lehetnek kicsivel, de teljes biztonságot nyújtanak a kamatkockázattal szemben, így nem kell emelkedő törlesztőre számítani. Érdemes tehát összehasonlítani a hitelajánlatokat, hiszen milliós különbségek lehetnek ugyanazon feltételek mellett. 

Vegyünk vagy béreljünk?

Egy lakás vásárlásánál a legfontosabb, hogy megállapítsuk a fedezeti időtávot, azaz mennyi időt kell eltöltenünk abban ahhoz, hogy érdemes legyen megvásárolni, nem csak bérelni. Ebben az esetben érdemes a számításba belekalkulálni azt is, hogy több gyermek esetén a kisebbeknek is szükségük lehet majd egy saját otthonra, illetve azzal is számolhatunk, hogy a lakást vagy egy szobáját esetleg kiadjuk másnak.

Ha viszont egyszerűen csak a havi kiadást nézzük, látható: a jelenlegi helyzetben az albérletek díja vetekszik a törlesztő nagyságával, ráadásul a szakérők kitartanak amellett, hogy a bérleti díjak még legalább másfél évig nőni fognak, és utána sem várható nagy visszaesés. A havi törlesztőrészlete a hitelnek persze alacsonyabb lehet, ha olcsóbb, vidéki egyetemvárosban vásárolunk, ebben az esetben még inkább megérheti a lakásvásárlás. 

Fontos azonban, hogy alaposan mérlegeljük, hosszú távon vajon hogyan alakul a családi költségvetés és mekkora törlesztőrészletet tudunk biztonsággal bevállalni, ha vásárlásra adjuk a fejünket. Csak mindezek vizsgálata és vészforgatókönyv készítése után érdemes belevágni a hiteligénylésbe - hívja fel a figyelmet a Bank360.

(x)

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: kalkulátorunkban 2 millió forintos hitelösszeget és 60 hónapos futamidőt adtunk meg. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 40 436 forintos törlesztőrészlettel a CIB nyújtja (THM 8,17%), de nem sokkal marad el ettől a Raiffeisen 40 505 forintos törlesztőt (THM 8,97%) ígérő ajánlata sem. Emellett érdemes még megemlíteni az Erste, az MKB, valamint a Cetelem konstrukcióját is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk