Megdöbbentő rezsiszámok érkeztek: ennyibe kerül valójában ha egy napig megy a klíma

A júniusi hőmérsékleti adatok alapján a nyár 2026-ban nem fokozatosan, hanem szinte egyik napról a másikra érkezett meg a magyar klímahasználók otthonaiba. Június első napjaiban a Daikin klímákat és hőszivattyúkat vezérlő Onecta alkalmazás felhasználóinál a hűtési arány még nagyjából 11% körül alakult. Ehhez képest június 19-e után néhány nap alatt meredeken nőtt a hűtési igény: június 24-re az alkalmazáshoz kapcsolt otthonok 58%-a használta hűtésre a készülékét. Ez azt jelenti, hogy a hónap elején és közepén mért, mintegy 10% körüli szintről kevesebb mint két hét alatt több mint ötszörösére nőtt a hűtési üzemmód használata, a legnagyobb ugrás pedig mindössze két nap alatt következett be.

A júniusi adatok nagyon jól megmutatják, hogy a nyári hűtési igény ma már nem feltétlenül fokozatosan épül fel. Idén néhány nap alatt történt meg az, amit korábban inkább egy hosszabb nyári átállásként érzékeltünk: a hőmérséklet emelkedésével egyszerre ugrott meg a hűtési üzemmód, az alkalmazáshasználat és az okosfunkciók iránti igény. Az emberek egyre tudatosabban használják a klímájukat; az applikáción keresztül időzítik, és figyelik az energiafogyasztásukat. Ez lehetőséget ad arra is, hogy a hálózati csúcsok idején csökkentsék fogyasztásukat – akár az alacsonyabb fordulatszámmal, akár a hűtés időzítésével. Ma már evidenciának számít, hogy a klímát nem rövid időszakokra bekapcsolva, alacsony hőmérsékleten célszerű használni, hanem a kinti hőmérséklettől lehetőleg 10 °C-nál nem nagyobb hőmérséklet-különbséget beállítva.

 – mondta Zuggó Balázs, a Daikin Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

Egy nap hűtés: 1,65 kWh energiafelhasználás, 61–116 forintnyi költség

Az app összesített adatai alapján – amely a készülékek áramfelvételi adataival kalkulál -  a június 1-24. közötti időszakban egy hűtött otthon napi átlagos energiaigénye 1,65 kWh volt. Ez számításaik szerint az MVM A1 tarifa alapján naponta nagyjából 61–116 forintos költséget jelenthetett. A június 19-étől beköszöntött kánikulai napoktól mérve a klímák energiaigénye átlagosan napi 3 kWh-ra emelkedett, vagyis egy kánikulai nap energiaköltsége 105 – 200 forint között mozgott. A pontos fogyasztás természetesen függ a lakás méretétől, tájolásától, hőszigetelésétől, a beállított hőmérséklettől, a használt készülék típusától és attól is, hogy hány helyiséget hűtenek egyszerre.

Az inverteres hőszivattyús klímák nyáron, hűtés közben lényegesen kevesebb energiát igényelnek, mint amennyit megtakarítanak télen, a fosszilis fűtés kiváltásával, ami a költségeken is meglátszódik.  Ha egy háztartás évi 2200 m³ gázzal oldotta meg a fűtést (ez egy konvektoros fűtésű lakás átlagos fogyasztása), akkor a 2022. augusztus 1-jétől érvényes rezsiárak mellett mintegy 530 000 forint volt a gázszámlája, míg ugyanez a fűtés levegő–levegő hőszivattyús rendszerrel körülbelül 75 000 forintból megoldható volt, vagyis 455 000 forintot takarított meg az, aki gáz helyett klímával fűtött. A nyári hűtés néhány tízezer forintos költsége jellemzően töredéke a fűtési szezonban a gázzal vagy fosszilis energiahordozóval szemben elért megtakarításnak. A hűtő-fűtő klímák négyévszakos használata kevesebbe kerül, mint a gázfűtés, miközben egész évben komfortosabb a levegő, és a károsanyag-kibocsátás is alacsonyabb marad. A H-tarifát igényelve és észszerű beállításokat használva a téli nyereség tovább növelhető

– mondta Pécsi István, a Daikin Hungary Kft. lakossági üzletágvezetője.