26 °C Budapest
Black dog looking at a desk fan, enjoying the breeze.

Érik a rezsikatasztrófa: így vesztik el a magyar családok a rezsicsökkentést, tömegek bukják

2025. június 10. 16:02

Nem túlzás azt állítani, hogy egy új korszakhoz érkeztünk a zöldenergia terén. Az épületek energiahatékonysága, a megújuló energiák alkalmazása, a korábban még csak sci-fi filmekbe illő okosotthonok kiépítése ma már valóság. Sőt: környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi és túlélési kérdés is. A Régiók Európai Bizottsága (CoR) által megrendelt tanulmányt a közelmúltban mutatták be a Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy (ENVE) szakbizottság legutóbbi ülésén. És bár a dokumentum új irányokat jelöl ki Európa számára, de nagy kérdés, hogy vajon hol tart ebben Magyarország, és mennyibe fog ez kerülni nekünk?

Kezdjük a tényekkel. Az Európai Unió most már jól ismert célja, hogy 2050-re az első klímasemleges kontinenssé váljon. Ennek az egyik legfőbb eszköze az úgynevezett Fit for 55 csomag, amely az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 55 százalékkal kívánja csökkenteni 2030-ra, legalábbis az 1990-es szinthez képest. A terv ambiciózus, nagy volumenű és számos kihívást tartogat. A csomag ezért szigorú előírásokat vezet be az energiahatékonyság, a megújuló energia és az épületállomány modernizálása terén. Nálunk is.

Ahogy arra a Régiók Európai Bizottságának legutóbbi Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy (ENVE) szakbizottsági ülésén elhangzott, az orosz–ukrán háború nyomán kialakult energiaválság világossá tette, hogy az energiafüggetlenség nemcsak környezetvédelmi, hanem biztonságpolitikai kérdés is. Az unió célja így többek között az, hogy megszüntesse az orosz fosszilis energiafüggőséget, miközben felgyorsítja a megújuló energiák térnyerését.

Négyből három épület nem energiahatékony

A Pénzcentrum szerkesztőségéhez eljuttatott tanulmányt a szakbizottsága készíttette arról, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézniük a városoknak és régióknak az energiahatékonyságra, a megújuló energiára és az épületek energiateljesítményére vonatkozó követelmények végrehajtása során. Eszerint az épületek jelentik a dekarbonizáció kulcsát. Az uniós épületállomány 75 százaléka ugyanis energetikailag egy kicsit sem hatékony. A Fit for 55 reformcsomag értelmében 2028-tól minden új középületnek nulla energiaigényűnek (ZEB) kell lennie, 2030-tól pedig minden új épületnek. A meglévő középületek legalább 3 százalékát kötelező lesz évente felújítani. A helyi önkormányzatoknak tehát új feladatokat kell ellátniuk, többek között helyi fűtési-hűtési tervek készítésével. Az új szabályozás azt is előírja, hogy a tagállamoknak 42,5 százalékos megújuló arányt kell elérniük 2030-ra.

A helyi közösségek szerepe kulcsfontosságúvá válik:

  • a városoknak és régióknak energia-közösségeket kell létrehozniuk,
  • ösztönözniük kell az önfogyasztást, és
  • közreműködniük kell a „megújuló energia gyorsító zónák” kijelölésében is.

Az új ajánlások szerint az uniós és nemzeti szinteknek egyszerűsíteniük kell a finanszírozáshoz való hozzáférést, támogatni a helyi kapacitásépítést, miközben egy világosabb és egyértelműbb felelősségi rendszert alakítanak ki.

A Fit for 55 csomag új kötelezettségeket ró a helyi és regionális önkormányzatokra: be kell építeniük a megújuló energiaforrásokat az energiastratégiáikba, fejleszteniük kell az energiahatékony középületeket, és konkrét helyi fűtési-hűtési terveket kell kidolgozniuk. Az új szabályozás értelmében például évente legalább az összes középület 3 százalékát kötelező energetikai szempontból felújítaniuk, illetve bizonyos épülettípusok esetén napelemeket és elektromos töltőhelyeket kell kiépíteniük. Tudjuk azonban, hogy az önkormányzatok gyakran küzdenek pénz- és szakemberhiánnyal, túlzott bürokráciával és azzal, hogy a nemzeti stratégiák sokszor nincsenek összehangolva a helyi szükségletekkel. Társadalmi szinten viszont az is kihívást jelent, hogy hogyan kommunikáljuk érthetően a megújuló energia előnyeit és hogyan vonjuk be a lakosságot a döntéshozatalba

– mutatta be a főbb megállapításokat Fernando Beamud Carrillo, a tanulmányt készítő Milieu Consulting tanácsadója a szakbizottsági ülésen, amelyre a Pénzcentrum is meghívást kapott.

Az előadó szerint a társadalmi igazságosság is kulcsfontosságú, amely során érdemes odafigyelni például az energiaszegénységre vagy a lakók védelmére a felújítások idején. Az innovatív finanszírozási megoldások mellett kiemelten fontos az átlátható kommunikáció, az állampolgárok bevonása és az egyablakos ügyfélszolgálatok létrehozása is, ami szintén támogathatja a lakosságot ebben a zöld átállásban.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Súlyos kihívások várnak Magyarországra

Magyarország számára a kihívás többszörös. Az országban az épületállomány jelentős része elavult, energiahatékonysági szintje alacsony. Ráadásul a lakossági energia-szegénység is súlyos: az Eurostat adatai szerint 2023-ban a magyarok jelentős hányada nem tudta megfelelően fűteni otthonát. Az önkormányzatok adminisztratív és pénzügyi kapacitása korlátozott, miközben egyre több új feladat hárul rájuk. A tanulmány szerint a kezdeményezés végrehajtása környezeti, gazdasági és társadalmi reform is. Úgy tűnik, Magyarország számára az jelenti a legnagyobb kockázatot, ha nem tudnak megvalósulni a taglalt felújítások, esetleg nem épülnek ki az energia-közösségek, és a lakosság kiszolgáltatott marad az energiaáraknak.

Az ajánlások szerint:

  • egyszerűsíteni kell az EU-s forrásokhoz való hozzáférést;
  • erősíteni az önkormányzatok kapacitását (pénzügyi-, szakmai, és humán téren);
  • támogatni szükséges a társadalmi részvételt, különösen a sérülékeny csoportok bevonását; és
  • prioritássá kell tenni az energiahatékonyságot a helyi fejlesztési tervekben.

Ugyanakkor vannak előremutató kezdeményezések: egyre több település vesz részt uniós projektekben, alakulnak energia-közösségek, és az Európai Beruházási Bank (EIB) támogatása révén lehetőség nyílik épületenergetikai beruházások megvalósítására.

A zöld átállás költségei azonban komoly összegeket is jelenthetnek, különösen a kisebb települések számára.

Az éves 1,9 százalékos energiafogyasztás-csökkentési cél eléréséhez pedig komplex beruházásokra van szükség. A kihívást azonban nem a források hiánya, hanem azok elérésének adminisztratív akadályai jelentik. A szakemberek szerint a lakosság, különösen az alacsony jövedelmű háztartások bevonása elengedhetetlen, de az önkormányzatok szerepe is kulcsfontosságú a közösségi részvétel és elfogadás biztosításában.

 

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
Temérdek magyar él óriási tévhitben: azt hiszik, olcsón vásárolnak, pedig így sokkal jobban megérné

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.

Megelégelték a fővárost, a Mátrába költöztek: lesajnált csodakertet próbál megmenteni a fiatal pár

Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?

Három kiló ruháért másik három kilót kapsz - így forgasd fel a ruhatáradat! (x)

Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2025. június 16. hétfő
Jusztin
25. hét
EZT OLVASTAD MÁR?