Tömegével költöznek ezekre a festői balatoni településekre a pestiek: mégis, mit tudhatnak?

A koronavírus járvány 2020-as megjelenése olyan elvándorlási hullámot indított meg, amelyhez nem volt fogható az elmúlt évtizedekben. A karanténhatás megmutatkozott a Balaton-parti települések lakosságszám változásában is: a korlátozások időszakát vidéki nyaralókban, második otthonokban átvészelő városiak közül sokan dönthettek a végleges költözés mellett. Akik pedig beszorultak a négy fal közé a városokban, elszánhatták magukat - az akár régóta tervezett - családi ház vásárlásra az agglomerációban, vagy akár távolabb is. A kiköltözési hullámnak így az agglomeráció mellett a Balaton régió lett az egyik fő célpontja.

Viszont, mint bármelyik térségnek, a Balatonnak is megvannak a favorit helységei - ez függhet az ingatlanok megfizethetőségétől, az infrastruktúrától, de a puszta szimpátiától is. A Pénzcentrum most azt vizsgálta, hogy az elmúlt egy, illetve öt évben hol nőtt vagy csökkent leginkább a lakosságszám a Balaton környékén. A 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról 1/2. melléklete 51 települést sorol a „Balaton kiemelt üdülőkörzetbe tartozó parti és partközeli települések” közé. A „Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések” kategóriába pedig 179 település tartozik. Elemzésünkben ezek közül 122 község és város lakosságadatait vizsgáltuk meg, melyek a Balaton 15 kilométeres körzetében találhatók.

A Belügyminisztérium lakosságnyilvántartásának friss adataiból az derült ki, hogy az elmúlt öt év során 20 településen is legalább 10 százalékkal nőtt a lakosságszám. Arányaiban több településen inkább az állandó lakosság emelkedése, mint csökkenése volt jellemző. Egy év alatt pedig hat településen is 5 százaléknál nagyobb mértékben nőtt az állandó lakosok száma. A leginkább fogyatkozó lakosú települések 20-as listáján viszont legalább 1 százalékkal csökkent a népesség. A számszerű változásokat tekintve pedig az abszolút győztes Cserszegtomaj, ahol 590 fővel nőtt a lakosságszám öt év alatt és 103-mal csak az elmúlt évben.

Hódítanak a kisközségek

Ahogy azt már az országos népszerűségi listában, illetve a csokos falvak listáján is megfigyelhettük, agy év alatt arányaiban a törpe- és aprófalvak vezetik a ranglistákat. Ez nem csoda, hiszen az ilyen helyeket néhány lakos beköltözése, vagy pár gyermek születése is rengeteget számít a százalékos növekedésben. A TOP10-ben mindössze egyetlen 500 fő feletti lakosságszámú település található: Somogyszentpál. A listát Salföld, Monoszló és Balatonrendes vezetik. Az 1000 főnél is nagyobb lakosságszámú, frekventált községek közül a legnépszerűbb Zánka, Cserszegtomaj, Alsópáhok, Felsőörs, Vonyarcvashegy és Balatonederics.

Az elmúlt öt év nagy nyertese pedig Balatonrendes és Lovas, ahol kiemelkedőmértékben nőtt a lakosságszám: 30,67 és 21,26 százalékkal. A dobogó harmadik fokán pedig Cserszegtomaj áll, ahol 18,43 százalékkal nőtt az állandó lakosság 2018 óta. Érdekesség, hogy a ranglista 20. helyét Balatonakarattya foglalja el, közel 10 százalékos növekedéssel, mely 2014-ben vált önálló településsé, addig Balatonkenese része volt. Kenesén szintén nőtt az elmúlt öt év során a lakosok száma (2%), de nem olyan mértékben, mint Akarattyán.

A lakosságszám-változás alapján nem lehet azt mondani, hogy az északi part egységesen gyarapszik, míg a déli part kiürül, vagy hogy a nagyobb városok elnéptelenednek, a kisfalvak újranépesülnek. A Balaton-felvidék települései között is a parttól távol esők lakossága megfogyatkozott, míg a partmentiekbe többen beköltözhettek. A Keszthely és Hévíz környéki  községekbe is egyre többen települhetnek ki, mert a városok lakossága eközben fogyatkozik. Balatonakarattya és a Veszprém alatti partmenti községek (Lovas, Paloznak, Alsóörs és Felsőörs) népszerűségét pedig biztosan felhajtja a közlekedés, infrastruktúra minősége. A teljes lista itt található.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tisza, Duna, Balaton, Zala: ki nem találod, melyik szerepel legtöbbször magyar település nevében

Hány település viseli vajon a Balaton, a Duna, a Tisza, vagy más vizeink, hegyeink, tájegységeink nevét? Hány Újfalu vagy Egyháza van az országban?

A Balaton sem egységesen virágzik

A lakosságszám csökkenését tekintve egy év alatt Köveskál lett az első, melyet Barnag és Kékkút követ. A 20-as listán minden településen legalább 1 százalékkal csökkent a lakosságszám. A mezőnyben legnagyobb települések, ahol nagymértékű volt a fogyás is: Szigliget, Balatonszemes, Balatonszárszó és Balatonszentgyörgy.

Ha a 2018 óta eltelt időszakot nézzük, akkor Kékkút van az élen - több mint 24 százalékkal kevesebben vannak az állandó lakosok, mint öt évvel ezelőtt. Ebben a listában már feltűnik Keszthely is, ahol 4,85% volt a csökkenés mértéke. Balatonfüred szintén vesztett népszerűségéből.

A Balaton fővárosai kiürülnek?

Ha számszerűen nézzük, hány fővel nőtt a lakosság, az abszolút győztes Cserszegtomaj az egy, illetve az ötéves listában is. A városok közül Balatonalmádi a legkedveltebb:

A legtöbb lakos pedig a Balaton környéki nagyobb városokból tűnt el az elmúlt időszakban. A 2018 óta eltelt időszak abszolút vesztesei Keszthely, Balatonfüred, Balatonboglár és Siófok - utóbbi az elmúlt egy évben veszített rengeteg lakost.

A nagyobb városok esetében tehát hasonló folyamat figyelhető meg, mint szerte az országban. Budapesten és a megyeszékhelyeken, valamint a jelentősebb lakosságszámú városokban látható, hogy nagyobb mértékű a lakosságszám fogyása, mint országosan. Számszerűen szintén az ilyen városokban csökken leginkább a népesség - bár ez érthető, ahol többen élnek, onnan többen is mehetnek el. A nagymértékű lakosságszám csökkenés hátterében az állhat, hogy egyre többen kereshetik az agglomerációs, elérhető áron vásárolható ingatlanokat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ehhez kétség sem férhet: ez a település a Balaton fővárosa 2021-ben

A Balaton fővárosa címre az elmúlt évtizedekben három nagyobb város pályázott a tó körül: Balatonfüred, Keszthely és Siófok. A Pénzcentrum listáján 20 település volt versenyben.