5 °C Budapest
Ex-soviet concrete block houses in eastern-europe

Érik a fordulat a magyar ingatlanpiacon? Egyre kisebb lakásokért fizetünk egyre több pénzt

2022. szeptember 15. 17:02

Egyre kisebbet kapunk egyre többért – ezt a kínálati képet mutatják a legfrissebb ingatlanstatisztikák. Az újépítésű lakóingatlanok alapterülete országos átlagban 2018 és 2022 között 11 négyzetméterrel csökkent és hasonló jelenség figyelhető meg a kiadásra kínált lakások esetében is. Az otthonok zsugorodásának jelenségét számos tényező befolyásolja, ezért az OTP Ingatlanpont szakértője szerint a trend még folytatódhat, de akár meg is törhet.

Míg a Covid-járvány okozta megtorpanás után, 2022 első felében dinamikusan nőttek a lakbérek, a felkínált ingatlanok zsugorodása tartós trendnek bizonyul – mutatja a KSH–ingatlan.com-lakbérindexe1. A 2015-ös bázisévhez képest mostanra mintegy ötödével csökkent az átlagos bérlakások mérete, miközben az ahhoz tartozó lakbér eléri a korábbi 170 százalékát. Budapesten kicsit enyhébb volt a drágulás: egy lakásnégyzetméter bérleti díja hét év alatt „csupán” az 1,6-szorosára nőtt.

A statisztikák szerint a lakások és házak csökkenő alapterülete azonban nem csak a kiadásra kínált ingatlanokra, hanem az újonnan épült otthonokra is jellemző sajátosság. Egy idén átadott lakás átlagosan körülbelül egy hálószobányival kisebb, mint egy három-négy éve épült hasonló. Ugyanakkor vannak területek, ahol továbbra is nagy – illetve a korábbiaknál még nagyobb – ingatlanokat építenek, ilyen például a fővárosi agglomeráció. Ahonnan pedig az ide kiköltözők érkeznek, ott érezhető legjobban a lakóterek szűkülése. Az eleve jellemzően kisebb budapesti új lakások átlagterülete közel húsz százalékkal csökkent szűk négy év alatt.

E folyamat több tényező együtthatásaként alakult így. Ezek egyike lehetett, hogy a növekvő kivitelezési költségek ösztönözték a takarékosabb, az alapterületet jobban kihasználó építést. Ám Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ennél jelentősebb ok volt, hogy ezekben az években az újlakás-állomány típusszerkezete is jelentősen megváltozott. Erre utalnak az építés célját is rögzítő statisztikai adatok: ahogyan nőtt az évek során az új lakások között azok aránya, amelyeket nem saját használatra szántak, úgy lettek azok egyre kisebbek.

Több éves pangás után 2014 környékén indultak újra a nagyobb városi társasházépítési projektek, s ahogy ezek beértek, úgy nőtt helyben az új lakások között a kisebbek aránya. Ez magyarázza a folyamat területi és időbeli egyenetlenségeit is: ahol nem indultak ilyen építkezések, ott az átlagos újlakás-terület is nagyobb maradt.

Az elemző azt is felidézi, hogy a bérleti piacon ez a folyamat a keresletre is visszahatott. Amint megjelentek a kínálatban a nagy és drága családi házak mellett a megfizethetőbb, de ugyancsak önállóságot kínáló kisebb lakások, többen és könnyebben dönthettek a szétköltözés mellett.

Az, hogy hol lehet az alapterület-kurtítás vége, megjósolhatatlan, de az aligha fenyeget, hogy gyorsan elérnénk az egyes lakáselemek jogszabályban (53/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) rögzített minimális méretét. Sőt, egy ilyen folyamat nem is feltétlenül töretlen. Valkó Dávid ugyanis emlékeztet, hogy nem csak az építtető vagy a majdani beköltöző szándékától, igényétől függ a megszülető ingatlanok átlagos alapterülete, hanem - az elmúlt évek tapasztalatai szerint - igen érzékeny az éppen támogató vagy gátló szabályozási környezetreis.

Például a lakásáfa 5-27 százalékos mértékének változása szinte rögtön meglátszott az épülő társas-, illetve családi házi lakások arányában. Ahogy az is befolyásolja az aktuális beruházásokat, hogy éppen milyen ingatlanra lehet állami támogatást, CSOK-ot, vagy zöldhitelt igénybe venni. De még fontosabb tényező a gazdaság állapota, ahogyan azt a 2008-2009-es gazdasági válság is megmutatta. Akkor az értékesítési céllal épített ingatlanok aránya az évezred eleji 20-30 százalékról 50 százalék környékére futott fel, majd három év alatt ismét visszaesett 33 százalékra, hogy 2021-re elérje a 64 százalékos szintet, ami több évtizedes csúcs.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Ez lenne a magyarok új őrülete: hasznos hobbi törhet be a piacra

Most néhány kattintással bárki madárodú örökbefogadóvá válhat - ezzel bepillantást nyerve tollas barátaink magánéletébe.

Új őrület hódít a magyarok körében: teljesen rákattantak ezekre az italokra

A hazai kézműves sörök világa hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedben - a sörkedvelők legnagyobb örömére.

Magyarok milliói vágják maguk alatt a fát: csúnyán ráfizethet, aki így fűt 2022 telén

A téli időszakban, fűtésszezonkor az ország légszennyezettségének mintegy 83-85 százalékáért felelős a lakossági fűtés.

Megszólalt a magyar befektetési guru: a profit ne a cél, hanem az eszköz legyen

A panelbeszélgetésen megvitatták, hogy mi számít a befektetőnek, mi a fejlődés alapja, illetve hogy mi az alapja a hazai vállalkozásoknak.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. november 28. hétfő
Stefánia
48. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Mibe fektessünk 2023-ban?
Háború, energiaválság, infláció - Védelem a befektetéseinknek
Agrárszektor Konferencia 2022
Az év agráreseménye, 2 nap szakma Siófokon!
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2022. november 28. 10:30