Biró Attila • 2021. február 3. 14:29
Magyarországon 10 év alatt majd háromszorosára nőtt azoknak a nyugdíjasoknak száma, akiket az elszegényedés réme fenyeget. Hiába tehát, hogy a férfiak és nők közötti nyugdíjkülönbségek egész Európa szerte csökkenek, egyre több és több olyan nyugdíjas lesz, akiknek az egzisztenciájuk nem stabil, bármikor lecsúszhatnak. Az ő számuk Magyarországon majdnem 300 000 fő jelenleg.
Az Európai Unióban átlagosan 29 százalékkal kaptak kevesebb nyugdíjat a nők, mint a férfiak 2019-ben - derült ki az Eursotat legfrissebb gyorsjelentéséből. Ugyanakkor örömteli adat, hogy ez a különbség 5 százalékkal csökkent 2010-hez képest, amikor a nemek közötti nyugdíjkülönbség még 34 százalékos volt.
Óriásiak a különbségek azonban, ha megnézzük az egyes tagállamokban hogyan alakult a nemek közötti nyugdíjegyenlőtlenség. A legnagyobb különbség Luxembourgban tapasztalható, ahol a férfi nyugdíjasok átlagosan 44 százalékkal tehetnek többet zsebre, mint a nők. Ám a különbségek a lista második, harmadik helyén is kirívóak, hiszen Máltán és Hollandiában egyaránt 40-40 százalékkal magasabb a férfiak nyugdíja.
Ezzel szemben, a lista másik oldalán Észtországban csupán 2 százalékkal magasabb a férfiak nyugdíja átlagosan mint a nőké. Azt lehet tehát mondani, hogy az Európai Unióban 22-szeres nyugdíjkülönbség figyelhető meg a legegyenlőtlenebb és a legegyenlőbb (nyugdíj szempontból) tagállam között. Hátulról a lista másodikja Dánia, ahol szintén 10 százalék alatti a nyugdíjkülönbség a férfiak javára. A dánokat azonban Magyarország követi, hazánkban ugyanis a harmadik legkisebb a nemi egyenlőtlenség mértéke a nyugdíjak tekintetében.
Ami egészen pontosan azt jelenti, hogy egy átlagos férfi nyugdíjas "csupán" 10,4 százalékkal kap több nyugdíjat, mint egy nő. Ez az EU-átlag harmada, ami azt jelenti, hogy az unióban átlagosan 3-szor egyenlőtlenebb a nyugdíjmérték nemi eloszlása, mint Magyarországon. 2010 óta egyébként a különbség idehaza a csökkenés mértéke hozta az EU-s szinten, 9 éve leforgása alatt ugyanis 4,6 százalékkal zárult az olló a nők és a férfiak között.
Rengeteg nyugdíjas az elszegényedés határán
Az adatokból egyfelől tehát látszik, hogy a férfiak és nők nyugdíjai között EU-s szinten csökken a különbség, ugyanakkor sajnálatos, de összességében a nyugdíjasok élete egyre csak nehezebbnek tűnik 10 éves távlatban. Méghozzá azért, mert 2019-ben a nyugdíjasok 15,1 százalékát fenyegette az elszegényedés kockázata, miközben ez a szám 2010-ben még csak 13,6 százalékos volt.
Ezen belül pedig a nőket még inkább érint a probléma, 2019-ben a 65 év feletti nők 17 százaléka volt kitéve ennek a veszélynek, miközben a férfiaknak csupán 13,1 százaléka. Ha ez EU tagállamait nézzük, akkor megállapítható, hogy az egyes országokban általánosságban 10-30 százalék között van azoknak az idős állampolgároknak az aránya, akiket valamilyen módon fenyeget az elszegényedés réme. De ettől független sajnos igazán kiugró számokat is találunk.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Ahogy a grafikonon látjuk, Lettországba és Bulgáriában a nyugdíjasok több mint a felét fenyegeti az elszegényedés réme, de Bulgáriában és Litvániában is 30 százalék fölötti ez az arány. Fontos megjegyezni, hogy ez a grafikon nem mutatja meg azt, hogy valójában már mennyi nyugdíjas jutott szegénysorba. Jelen esetben ez a statisztikai adat, az hogy a nyugdíjasok hány százalékánál van meg az elszegényedés kockázata,
Az adatokból kiolvasható, hogy bár Magyarországon arányait tekintve a hetedik legkevesebben vannak azok a nyugdíjasok, akiket fenyeget a lecsúszás réme, mégis az arányuk összességében több mint 10 százalék, egészen pontosan 11,1 százalék. Ez a szám
2010-ben például még csak a nyugdíjasok 3,7 százaléka volt idesorolható, miközben 2016-ban már a 6,5 százalékuk. A negatív tendencia, mint ahogy láttuk, ráadásul tovább folytatódott, aminek következtében
Csak összehasonlításképpen, 2010-ben, amikor még 2,9 millió nyugdíjassal számolhattunk Magyarországon, az elszegényedés kockázata majd harmadannyi, összesen mintegy 107 000 nyugdíjast fenyegetett.